Kéri Kálmán pozsonyi katonai attaséi szolgálata
Keller-Deák Kristóf
Kéri Kálmán (1901-1994) a II. világháborút közvetlenül megelőző események miatt újonnan létrejött önálló Szlovákia területén lévő magyar külképviseletre, a pozsonyi magyar követségre került katonai attasénak 1941 augusztusában. Feladata volt a szlovák hadvezetéssel való kapcsolattartás, a szlovák hadseregről információk szerzése és bármilyen a két ország közötti katonai jellegű ügyekben intézkedés.
Elődjének, Solymossy Ulászló (1897-1960) vezérkari szolgálatot teljesítő alezredesnek 1941. április 1. és május 31. között a hivatalából fakadó tevékenységeket felsoroló jelentésében már a legelső dátumhoz kapcsolt megjegyzés fontos információval szolgál, és kérdést vethet fel Kéri Kálmánnal kapcsolatban. Itt ugyanis az áll, hogy 1941. április 1-én a szlovák hatóságokkal közölte, hogy a magyar katonai attaséi hivatalában nem történik változás, azaz későbbre tolódik majd a leváltása. Ez arra enged következtetni, hogy augusztus 1. helyett akár már áprilisban is megkezdhette volna katonai attaséi működését Kéri Kálmán a pozsonyi külképviseleten, azonban ez a kezdődátum ismeretlen okok miatt augusztusra csúszott. Ennek több oka is lehetett, gondolok itt a hadi helyzet alakulására (Jugoszlávia lerohanása, 1941. április 6., amely hadjárathoz Magyarország 12-én csatlakozott) vagy arra, hogy akkor a katonai vezetés még más szerepet szánhatott Kérinek, máshol lehetett rá szükség.
Másnap, április 2-án a katonai attasénak a szlovák területen lévő Alsósztregova község közelében kényszerleszállást végrehajtó magyar gép ügyében kellett intézkednie. Április 10-én a német katonai attaséval és egy bizonyos Androvič alezredessel „tisztelgő látogatás” címén találkozott a hivatali helyiségben. Egy héttel később a katonai attasé a jelentés szerint „tartótisztek anyakönyvi tárgyában” intézkedett. Május első napjaiban egy alezredessel folytatott megbeszélést a lakásán a magyar katonai attasé. Ezt követően részvétnyilvánítást tett a katonai attasé egy szlovák százados halála kapcsán. Május 10-én szlovák vezérkari tisztekkel a román követségen fogadáson vettek részt, ahol elképzelhető, hogy a németek is képviseltethették magukat akár mint szövetségesek. Május 15-én részvét megköszönése állt a tevékenység megnevezése mellett. Az, hogy ez a korábbi részvétnyilvánítás megköszönése volt a szlovák féltől, vagy másik fél részvétnyilvánítása a magyar katonai attasénak az nem derül ki, de feltételezhetően a magyar katonai attasé köszönte meg valakinek a részvétnyilvánítását. Május 20-án a szlovák nemzeti védelmi miniszter, Ferdinand Čatloš egy dedikált fényképalbumot ajándékozott a magyar katonai attasénak és meghívta egy előadásra is. Másnap a katonai attasé intézkedett a szlovák hatóságoknál „térképanyag kiszolgáltatása ügyében”. Május 23-án a szlovák tiszti karral és más, szlovák és német hivatalos személyekkel együtt részt vett a helyőrségi tiszti kaszinóban egy rendezvényen. Itt meghallgatják a bécsi „vámőrhadbiztos” előadását a hadiélelmezésről és megtörténik a tiszti kaszinó felavatása is.[1]
Meg kell említeni Kéri Kálmán kapcsán az 1941-re vonatkozó Kiképzési rendeletet is, amelyben a katonai attaséi szolgálatról is írnak. Itt felhívást intéznek a magyar katonai attasé szolgálat képviselőihez. Az eredeti szövegben a lelkiismeretességgel kifejezést külön alá is húzták, kiemelve annak fontosságát, hogy háborús helyzetben a külképviseleteken dolgozó katonai tisztségviselőknek különösen fontos szerep jut az ország sorsát érintő kérdések ügyében.[2]
Elképzelhető az a forgatókönyv, hogy Kéri Kálmán az eredeti tervvel ellentétben pár hónappal később lett kinevezve a pozsonyi követség katonai attaséjává, amely szolgálatot augusztus elején meg is kezdett. A Külügyi Közlönyben, 1941 szeptemberében jelent, hogy Kéri Kálmán „vk. őrnagy, m. kir. katonai attachévá a pozsonyi m. kir. követséghez 1941. évi augusztus hó 1-vel”[3]lett kinevezve. Ezt a posztját egy éven át, a következő év augusztusáig töltötte be. Véleményem szerint Kéri Kálmán kinevezésének csúszása összefügghet Jugoszlávia 1941. április 6-i német lerohanásával, és ezáltal születhetett az a döntés, hogy Kérinek még maradnia kell.
Egy hónappal a pozsonyi katonai attasévá történő kinevezését követően, 1941 szeptemberének elején Kéri egy jelentést küld, amelyben arról számol be, a szlovák kormány értesítette őt arról, hogy (a vissza nem csatolt) Zsitvaújfalunál állítólagosan magyar csapatok szándékozzák átlépni a határt, bizonyos területeket ott az országhoz csatoljanak. Az ügy rendkívül sürgős és életbevágó volt, amit jól mutat az egyik olyan távirat, amelyet a vezérkari főnöknek küldtek tovább Kéri Kálmán jelentéséről. Ebben a táviratban azonnali intézkedést kérnek, mivel „a pozsonyi katonai attasenk jelentese szerint”[4] a szlovák kormány felhívta a figyelmét arra, hogy magyar csapatok határsértést akarnak végrehajtani. Kéri távmondatából, sajnos a levéltárban nincs fellelhető irat, azonban az azt követő levelezésekből következtethetünk tartalmára. Ebből kiderül, hogy egy Karvaly nevű százados a szerinte az adott területen tévesen megállapított határrészt átlépni szándékozik és ezáltal a szlovákoknak szerinte jogtalanul odaítélt területet Magyarországhoz akarja csatolni. Egy magyar–szlovák határkijelölő bizottságot hoztak létre az ügy kivizsgálásának érdekében.[5] Ebben a bizottságban eredetileg Kéri Kálmánnak is szerepet szántak volna, megírván azt, hogy vegyen részt a munkájába. Azonban végezetül nem vett részt benne, a döntésről és annak előkészítéséről, menetéről pedig minden írásbeli tájékoztatást elküldtek neki is.
Szintén 1941 szeptemberében kötött a magyar és a szlovák fél egy megállapodást. Ezt a megállapodást magyar részről, a magyar állam megbízásából Kéri Kálmán írta alá. A pozsonyi magyar katonai attasé tárgyalt az illetékes szlovák katonai hatóságokkal és ő is aláírta ezt a megállapodást. Ennek az volt a lényege, hogy szabályozták a magyar és a szlovák katonák szállítását az országból a keleti hadszíntérre és vissza. Ez a megállapodás a két ország között a németek közreműködésével született meg. [6]
1941-ben országjelentés készült Szlovákiáról. Ebben szó esik a szlovák hadseregről, mely fejezet Kéri Kálmánhoz köthető. A szlovák hadseregről szóló résznél megjegyzi, hogy a katonai erőket a németek átszervezték. Önálló szlovák katonapolitikáról nem is tesz említést.[7] Ez azt engedi feltételezni, hogy már a látszatra sem adtak a németek, a szlovák hadsereg és katonai vezetés teljesen az irányításuk alá került.
Még az 1944. október 15-i események okán írt egy visszaemlékezésében az előzmények között arról, hogy 1942 elején, januárban, arról tett jelentést, mint katonai attasé, hogy beszélgetett a szovjet frontról hazatérő német és szlovák tisztekkel. Ő ezekből a beszélgetésekből arra következtetett, hogy a szovjetek ellenállása súlyos, pótolhatatlan veszteségeket okoz a németeknek. Saját elmondása szerint ekkor rendült meg a bizalma a legyőzhetetlennek hitt német hadseregben.[8]
Egy másik, saját kezűleg írt visszaemlékezése kapcsán írja, hogy 1942 nyarán, a német nemzetiszocialista pártnak két magas rangú képviselője kereste meg őt Pozsonyban a magyar követségen. Az egyik bécsi volt, elmondása szerint, de nevükre ekkor már, évekkel a háború után, nem emlékezett. Egy vacsora keretein belül találkozott a két német úrral és beszélgettek. Kéri szerint ez egy általános jellegű beszélgetés volt, a háború aktuális harci helyzetéről. A két ismeretlen hízelgően nyilatkozott Kéri személyéről és a vacsora végén megemlítették neki, hogy valószínűleg még találkozni fognak. Nem teljesen látta e látogatás konkrét célját, a követségen pedig megkérdezte titkárát a két német felől, aki annyit mondott, hogy a két német meg akarta ismerni őt és már a találkozó előtt elismerően nyilatkoztak róla. Kéri a saját bevallása szerint nem tulajdonított nagy jelentőséget ennek a találkozónak, így nem írt róla jelentést. Néhány évvel később tesz arról említést, hogy minden bizonnyal be akarták szervezni, többek között azért, hogy az 1944 októberi események során nekik dolgozzon.[9]
A jelenleg fellelhető levéltári források alapján ezek voltak külszolgálatának jelentősebb tevékenységei. Kéri Kálmán 1942. augusztus 1-i hatállyal befejezi katonai attaséi pályafutását és a mindenkori honvédelmi miniszter szárnysegédje lesz. Hivatali utódja a II. világháború alatti Szlovákiában Lipcsey-Magyar Sándor (1908-1978) vezérkari őrnagy lesz.
Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.
Jegyzetek:
[1] HL VKF 1941. 2. oszt. 17 773/Eln. irat
[2] HL VKF 1941. 1. oszt. 6072/Eln. irat
[3] HL VKF 1941. 1. oszt 6145/Eln. irat
[4] HL VKF 1941. 1. oszt 6145/Eln. irat
[5] HL VKF 1941. 1. oszt 6145/Eln. irat
[6] HL VKF 1941. 1. oszt 6145/Eln. irat
[7] HL VKF 1941. 1. oszt. 5555/Eln. irat
[8] HL VII. Pgy., 342. doboz
[9] HL VII. Pgy., 342. doboz
Források:
HM Hadtörténeti levéltár, vkf. 2. oszt. 1941–1942. iratok
A borítóképen Kéri Kálmán szolgálati helyének egy része, a pozsonyi Koronázási domb tér (ma Námestie Ľudovít Štúr) látható 1939-ben – Forrás: Fortepan/Révay Péter/136251
