1956 20. század Forrás Szocializmus 

Szökési kísérlet fésűvel – Huszár László „kémkedési” ügye

1959. szeptember 13-án, 18.40 körül kiabálás és dulakodás zaja verte fel a Budapesti Katonai Börtön IV. emeleti celláinak nyugalmát. A hivatalos jelentés szerint a felrohanó ügyeletes őrparancsnok, Zoller Károly alhadnagy zárva találta az emeleti rácsajtót, ami egyértelművé tette, hogy ott történt valami. Zoller hamarosan bejutott a folyosóra (a kulcs belülről volt a zárban), ahol meglátta, hogy Huszár László előzetes letartóztatott fojtogatja a földön fekvő, vérző Gonda Károly őrmestert. A foglyot visszalökdöste cellájába, majd az időközben befutott erősítés segítségével ellátták Gondát, aki arcán és nyakán sérült meg egy alumínium fésűtől, amelyet…

Tovább
20. század Forrás 

Egy magyar egyetemista Isztambulban

Miért fordul valakinek az érdeklődése a történelem és a törökök felé? Hogyan látta egy törökök iránt rajongó egyetemi hallgató a XX. század eleji Oszmán Birodalom problémáit? Miért került börtönbe és hogyan úszta meg? Anyai nagyszüleim, Ujhelyi Gizella (1920-1986) és Szécsi László (1926-2013) emlékének Gyermekkoromban egy vidéki nyaralóban a kezembe került Germanus Gyula orientalista visszaemlékezése, a „Kelet varázsa”. Két részből állt, az első az 1950-es évek közepéig tartó időszakról szólt, a második 1965 körül végződött. Évente elolvastam és mindig ugyanúgy lenyűgözött. Germanus egészen váratlanul szeretett bele a történelembe. „Egy tavaszi délután…

Tovább
Forrás kora újkor 

Börtön Törökországban

Háború esetén sokszor számított megszokott dolognak az ellenséges ország polgárainak letartóztatása vagy internálása. Nem volt ez másképp a XVI. század végi Török Birodalomban sem. Milyennek látta a börtönt egy visszaemlékezés? Az 1590-es évek elején Rudolf „bécsi király” új követet küldött Sztambulba. Az egyik apródja, Mitrovicei Vratislav Vencel a visszaemlékezéseiben leírja a város környékén álló börtönt. „Mohamed szultán emeltette nem sokkal Konstantinápoly elfoglalása előtt, […] erős tornyok védik, és a városka körül sáncok és mély árkok húzódnak, a törökök […] tömlöc gyanánt használják […] amiről is én, nyomorult, keserves tapasztalatokat szereztem.…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A szegény börtönparancsnok panaszai, avagy csendes „lázadás” a Gyűjtőben

Korábban is írtunk már arról, hogy a kutatásban sokszor a véletlen és/vagy a szerencse is segítheti a történészeket. A most bemutatásra kerülő forrásra is véletlenül bukkantam rá, így tudtam meg, hogy 1918 december végén a Budapesti Fegyház és Börtönbe (közismert nevén a Gyűjtőbe) átszállított őrizetes katonák „csendes lázadásba” kezdtek szerintük mostoha tartási körülményeik miatt. Ugyanakkor groteszk módon nem kártérítést vagy szabadon bocsátásukat követelték, hanem azt, hogy vigyék őket vissza a Margit körúti helyőrségi fogházba, ahol hetente nem háromszor, hanem ötször kapnak húst és reggelente kávé is jár. Mivel a börtönviszonyok…

Tovább
20. század Holokauszt Horthy-kor II. Világháború 

A zsidómentő kofferes gyilkos – 18+

A történelemben mindig voltak olyan bűnesetek, amelyek megráztak egy-egy közösséget. A sajtó térnyerésével pedig bizonyos bűncselekmények a címoldalakra kerültek, országos szenzációk lettek, akár hetekig, hónapokig lázban tartva a teljes társadalmat. Ilyen eset történt 1931 márciusában, amikor egy bőröndbe csomagolt női holttestet találtak egy szolnoki vonaton. Később azonban még a gyilkosságnál is érdekesebb lett a gyilkos személye.

Tovább
1956 Forrás 

„Kutyámat lövessétek agyon, hogy semmi se emlékeztessen rám!” Könyvismertető: Tatai Zsuzsanna – Nagy Róbert: Török István, az 1956-os győri események mártírja

Bár az 1956-os forradalom és szabadságharc főbb eseményeiről ma már pontos képet kaphatunk, és nagyrészt ismerjük mindkét (három?) oldal szereplőit, akadnak olyan résztvevők, akikről alig-alig lehetett hallani. Az érthető, hogy a Kádár-rendszer nem verte nagy dobra, hogy hamis amnesztia-ígéretekkel hazacsábított fiatalok közül sokat a határ átlépését követően reflexből tartóztattak le és ítéltek el (nem egyet halálra), de az ilyen esetek azóta sem mindig kapják meg a megfelelő publicitást.

Tovább
Forrás Szocializmus 

„Az Úristennek van humora” Oloffson Placid atya túlélésről, az élet apró örömeiről, és arról, hogy került Lenin és Sztálin WC-ülőkére

„Többször elmondtam: jegyezzék meg, az Úristennek van humora! A Szovjetunió tíz évig mindent megtett, hogy tönkretegyen. Én mégis itt vagyok 91 évesen, de hol van a Szovjetunió?” Oloffson Placid, 2007 Bencés diák, szerzetes-pap, tábori lelkész, politikai elítélt, festő, faipari segédmunkás, mosodás, majd mosodavezető; ez csak néhány állomás a nem sokkal 100. születésnapja után elhunyt Oloffson Károly, ismertebb (szerzetesi) nevén Placid atya életéből. A svéd származású családban született bencés pap emellett volt vidéki plébános, és tanított a  rend budapesti gimnáziumában is. 1946-ban, tehát még vastagon a Rákosi-korszak előtt, koholt vádakkal, szovjet…

Tovább
Forrás 

Az igazi barbárok – Kecskeméti betyárok rablógyilkossága

1867 márciusában a szélfútta szarkási homokbuckák közül két holttest került elő. A véletlenül megtalált két holttest Bodri Péter juhászé és annak fiáé volt. Két évvel azelőtt Szent György napján tűntek el nyomtalanul 185 birkával, 115 báránnyal, 3 szamárral és a kutyáikkal együtt. Bodri nyakán kötél volt, míg a fia koponyája be volt törve. Kecskemét város tisztiügyészi hivatala rablógyilkosságot állapított meg és megindította a nyomozást, de a tetteseket ekkor még nem sikerült kideríteni. „Bomlott utána az asszonynép” (Forrás) Az eset csak 1869-ben került elő újra. A gróf Ráday Gedeon irányította szegedi…

Tovább
1956 

„Úgy érzem, eljönnek értem” – Marosán György letartóztatása az 1956-os forradalom alatt

1956. október 28-án fordulat következett be a forradalomban. A Politikai Bizottság és a Központi Vezetőség aznapi ülését követően a kormány azonnali tűzszünetet rendelt el. Továbbá Nagy Imre bejelentette, hogy az addigi eseményeket nem ellenforradalomként, hanem „nemzeti demokratikus mozgalomként” kezelik. Teljesült a forradalom egyik követelése is, azaz a rettegett Államvédelmi Hatóságot (ÁVH) megszüntették. A feloszlatott szervezet tagjai ellen megindultak az elfogatások, de a pártvezetők sem kerülték el ezt a sorsot.

Tovább
1956 Forrás 

Tizenkilencre lapot húzni, avagy alkalom szüli a (börtön)orvost

Mielőtt bárki másra gondolna, nem törünk a filmes blogok babérjaira, így ma nem a Richard Pryor főszereplésével 1987-ben készült Alkalom szüli az orvost (Critical Condition) című vígjáték kerül terítékre, hanem egy összességében szomorúbb történet egy szerencsésebb pillanata. Mai főszereplőnk a pécsi dr. Debreczeni László, aki 1956-ban orvostanhallgatóként került a forradalmi események középpontjába, és bár semmiféle erőszakos cselekményben nem vett részt, a Csikor Kálmán alezredes és társai elleni perben két és fél év (erre később ráhúztak még egy évet) börtönre ítélték és örökre kizárták az összes egyetemről. Valószínűleg ő volt az utolsó, aki…

Tovább