19. század Forrás 

Történeti emlékezet az utcanevekben a 19. században

László Andor A minket körülvevő utcanevek magukon viselik a történelmi idők lenyomatát, vallanak azokról a korokról, amikor elkeresztelték őket, hűen tükrözik a változó történeti emlékezetet. Ha hihetünk egy jóval későbbi beszámolónak, már a 18. század végén szimbolikus jelentőséggel bírtak. Állítólag „mikor II. József idejében Kolozsvár utcáit is »hivatalosan« el akarták nevezgetni, az asszonyok meszelőket ragadtak és az utcasarkokon az új név meg sem száradhatott, nyomban bemeszelték.”[1] Az utcanevek „átszabása” a 19-20. századi rendszerváltások elengedhetetlen velejárója. Az új politikai berendezkedések fontosnak tartották az előzővel való szakítás minél látványosabb bemutatását csakúgy, mint…

Tovább
19. század Forrás Kult 

“Drága Rudolf” – Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz

„A koronázás napja még nincsen elhatározva” – számol be nyolcéves fiának a Budán tartózkodó Erzsébet császárné („szerető anyád”) 1867. május 15-én kelt, magyar nyelvű levelében. Szó esik még a budai Várkert virágzó orgonafáiról, a hamarosan a királyi család használatába kerülő gödöllői kastély parkjában tett látogatásról és a lóversenyekről, ahol főleg a lovukat szőrén megülő parasztemberek nyerték meg az uralkodóné tetszését. Ez a levél is olvasható a Drága Rudolf: Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz címmel most megjelenő kiadványban, amelyben az uralkodópár leveleit Vér Eszter Virág történész és Borovi Dániel művészettörténész…

Tovább
19. század Forrás kora újkor 

Darutartás hajdanában

László Andor Egy korábbi cikkemben már találkozhattunk a darvakkal: egy 17. századi csatában elsősorban hangjukat hallatták,1 most valamivel közelebbről vehetjük őket szemügyre. Akkoriban, amikor a Kárpát-medence jelentős részét állandóan vagy időszakosan víz borította, bőven válogathattak maguknak fészkelő helyet – boldog otthonuk volt a régi magyar vízivilág. A Hanság, a Fertő-tó, a dunántúli Sárrét, a Kis-Balaton, a somogyi Nagyberek, a Tolnai-Sárköz, a Hortobágy, a Tisza árterei, az Ecsedi-láp, vagy a Berettyó Sárrétje mind megannyi mulatóhely lehetett a darvak számára. Itt feküdtek a daruszigetek, daruszállások, van, aki egyenesen magyar darukertekről beszélt.

Tovább
19. század 

„Sorsfordítók a magyar történelemben”: Kossuth Lajos (recenzió)

Kossuth Kiadó, Bp. 2019. („Sorsfordítók a magyar történelemben” sorozat) A Kossuth Kiadó gondozásában megjelenő, „Sorsfordítók a magyar történelemben” című sorozat fontos missziót tölt be. A hazai múlt nagyjait igyekszik eljuttatni az olvasókhoz. Feladata egyúttal a − ma sajnos gyakran zárójelbe kerülő − műveltség terjesztése. Közönségen a történelem iránt érdeklődést mutató emberek egészét tekinti, vagyis a célközönség nagy. A sorozat az adott politikus életének legelismertebb szakértőit kérte fel életpálya bemutatásra. Nagy Lajos királyról Bertényi Iván, IV. Béláról Zsoldos Attila, Mária Teréziáról Kalmár János, Andrássy Gyuláról Kozári Mónika, Deák Ferencről Estók János…

Tovább
19. század Forrás 

Királykultusz és emlékezet: Ferenc József 1897. szeptemberi 25-i kézirata

László Andor 1897 őszén két uralkodói látogatás kötötte le a közvélemény figyelmét: előbb II. Vilmos német császár, majd a román király kereste fel Budapestet. A két esemény közt egy másik ügy került a lapok címoldalára, és váltott ki országos lelkesedést. Ferenc József szeptember 25-i kézirata a magyar történelem tíz kiemelkedő személyisége szobrainak felállítását javasolja a főváros közterein saját udvartartása költségeinek terhére. Ezeken Szent Gellért püspök, a krónikaíró Anonymus, Werbőczy István, Hunyadi János, a költő Tinódi Lantos Sebestyén, a szigetvári hős Zrínyi Miklós, Pázmány Péter esztergomi érsek, Pálffy János, a Habsburgok…

Tovább
19. század Forrás 

Gondolatok a Görgei-mítoszról

Görgei (régebben gyakrabban használt írásmóddal Görgey) Artúr a szabadságharc kiváló tábornoka, aki nagyon rövid idő alatt a legmagasabb pozícióig jutott a hadseregben. Most a vele kapcsolatos, 1849 után elterjedő, de néhol ma is élő áruló-mítosznak elsősorban a XIX. századi fejleményeire térünk ki. Az árulás vádjának magját először Kossuth hintette el ún. vidini levelében, melyben a nemzet hóhérjának titulálta Görgeit. Ez a levél alapvető fontosságú az árulás vádjának elterjedésében. Ez bírt a legnagyobb hatással az összes megnyilatkozás közül.[i] Tette ezt néhány héttel azután, hogy száműzetésbe vonult és a hatalmat átadta neki.…

Tovább
19. század 

Humboldt Poroszországa – Tudomány, oktatás és államérdek – Recenzió

Ambrózy Gábor Idén volt 250 éve, hogy Alexander von Humboldt, német természettudós, világutazó, számos társadalomtudomány elismert művelője, 1769. szeptember 14-én Berlinben meglátta a napvilágot. Az évforduló remek apropót ad, hogy a magyar recepcióban eddig nem sokat méltatott Ursula Klein Humboldtról és a kameralista Poroszország tudományhasznosítási koncepcióiról szóló kötetét ismertessük.

Tovább
19. század Forrás 

“Ez az árulkodás iskolája. A besúgó-líceum.” Varga Ottó történelemtanár 1899-es ügye

László Andor 1899 őszén szokatlan ügy borzolta a kedélyeket. A sajtó ekkor szerzett tudomást a budapesti II. Kerületi Egyetemi Katolikus Főgimnázium és Ferenc József Nevelőintézet (a mostani I. Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium elődje) történelemtanárának, Varga Ottónak a felfüggesztéséről. A 46 éves pedagógus több, országszerte használt tankönyv és ismeretterjesztő munka szerzője, aki Magyarország-történetével elnyerte a Kisfaludy Társaság jutalmát. A vádak szerint „a katolicizmusról való gyöngédtelen kifejezései” alkalmasak rá, hogy növendékeiben megrendítsék a vallásos érzületet, tiszteletlenül beszélt a dinasztiáról, sőt magáról a királyról. I. Lipótról állítólag azt mondta, „zsarnok volt,…

Tovább
19. század Forrás Kult 

Gurka Dezső (szerk.): A báró Podmaniczky család szerepe a 18-19. századi magyar kultúrában (Recenzió)

Zsidai Réka A kora újkori elitkutatás területén mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban impozáns mennyiségű szakirodalmi mű született, amelyek publikálását a rendelkezésre álló bőséges kéziratos, nyomtatott, valamint tárgyi és képi források tették lehetővé. Jelen tanulmánykötet a társadalom-, család-, mentalitás-, művelődés-, kultúr- és tudománytörténet határterületén helyezkedik el, a báró Podmaniczky családot fókuszpontba állítva a 18-19. század fordulóján. A témaválasztás indokolt, mivel a jelzett időintervallum egy átmeneti időszakot ölel fel, amely lényegi szemlélet- és mentalitásbeli változásokat eredményezett. Ez a szellemi sokszínűség természetszerűleg hatással volt az élet minden területére, amelyek lecsapódásai legszembetűnőbben az irodalomban,…

Tovább
19. század Forrás 

A 86 éves Kossuth Lajos a Tisza-szabályozásról

László Andor 1888 tavaszán a Pesti Napló éppen Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését közli folytatásokban, mikor megjelenik ott Kossuth cikke a Tisza-szabályozásról. A majdnem negyven éve száműzetésben élő aggastyán figyelemmel kíséri az otthoni eseményeket, a maga módján részt vesz a magyar közéletben. A volt kormányzó folyamatosan a fennálló berendezkedés ellen érvelt, elsősorban a végzetesnek ítélt dualista államforma aggasztotta, amely Magyarország jövőjét a menthetetlenül felbomlásra ítélt Ausztria sorsával köti össze. E mellett számos egyéb ügyben nyilvánított véleményt, érdeklődése a kiegyezés után sem szűkült le pusztán a közjogi vitákra.

Tovább