19. század 20. század Forrás 

Az utcanevek politikai szerepe

László Andor Napjainkban lépten-nyomon hallhatunk utcák, terek politikai célú átnevezéséről. Az orosz-ukrán háború kitörése óta Európa-szerte Skóciától a balti államokig, Franciaországtól Lengyelországig neveznek el köztereket a megtámadott országgal való szolidaritás jegyében. Egy több mint 7000 lakosú spanyol falu két hétre egyenesen a nevét változtatta Ukrajnára (emellett 16 utcát kereszteltek át).[1] Időnként az orosz politikusok provokálása érdekében egy-egy város orosz nagykövetségeinek, konzulátusainak utcáit nevezték át (például Albániában, Csehországban, Izlandon, Kanadában, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Norvégiában, Svédországban).[2] Válaszként Moszkvában az amerikai nagykövetség utcáját keresztelték el a Donyecki Népköztársaságról.[3] Az is megtörtént, hogy Odesszában…

Tovább
19. század 

Varga Ottó: Naplóm, 1878 – Könyvismertetés

A levéltárak könyvkiadásának egyik rákfenéje, hogy sok esetben maximum csak a szakemberek számára szórakoztató és/vagy hasznos forráskiadványok kerülnek nyomdába. Ezért külön öröm, amikor egy olyan iratanyag vehető kézbe könyvként, amely akár a nem szakmabeli olvasók számra is érdekes lehet. A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának gondozásában megjelent, alább bemutatandó kötet ilyen.

Tovább
19. század Forrás 

Amikor Kazinczy-atillában jártak – A magyaros öltözet divatja a 19. század közepén

László Andor A ruha, az öltözet minden korszakban megjeleníthet társadalmi értékrendet, szokásokat, valamely ideológia melletti elköteleződést. A 19. században a nemzeti identitás kifejezése minden téren fontos törekvéssé vált, s így a szimbolikus jelentőséggel bíró magyaros ruhák viselésében is megnyilvánult. Ezek hordása időnként egyenesen politikai gesztussal ért fel. Korábban láthattuk, miként vált divatossá az 1790-es évek elején a magyaros öltözet, amely aztán a következő évtizedekben a városokban ismét háttérbe szorult. Pedig a nemzetépítés ekkor kibontakozó folyamatában a sajátosként bemutatott ruhának is szerepet szántak: a nemzeti egységet, a magyarság életképességét volt hivatott…

Tovább
19. század Forrás 

„A szökés valószínű oka: hazaszeretet” – Huszárok hazatérése 1848 októberében

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején gyakran előfordult, hogy a külföldön állomásozó huszárok hazaszöktek és csatlakoztak a magyar sereghez. Hogyan zajlott a legnagyobb létszámú szökés és ki volt a huszárok parancsnoka? Virágh Gedeon 1825. május 11-én született Kunszentmiklóson. 1841 novemberében állt be katonának a 12. huszárezredbe. Ezt 1800-ban alapították, legénységét a jászok és kunok közül toborozták (időnként azért becsúszott egy-két „idegen” is). Az ezredtulajdonos a nádor volt, ezért is hívták Nádor-huszárezrednek (a hétéves háború idején is felállítottak egy jászkun ezredet, az is a nádoré volt, 1775-ben oszlatták fel). Virágh itt…

Tovább
19. század Forrás Kult 

Recenzió: Levelek Moritz Szepshez 1882-1888

Bea Csaba A kötethez három személy köthető: Vér Eszter Virág, aki a jól felépített és alapos előszót, utószót és a jegyzeteket írta; Nyizsnyánszki Ferenc, aki fordítottta, valamint Borovi Dániel, aki egyrészt szerkesztette a kötetet, másrészt a kiváló képanyagért is felelős volt. A sajtó alá rendezésben tehát Vér Eszter Virág történész és Borovi Dániel művészettörténész játszott szerepet. Vér Eszter Virág a dualizmus korának szakértője. Fontos szerepet tölt be a szaktudomány népszerűsítésében és ez csak erősödik jelen hiánypótló mű tekintetében is. Kutatási területe a 19. századi kultusztörténet (különös tekintettel Erzsébet királyné kultuszára),…

Tovább
Fotó: Gyurkovits Tamás/MCC 19. század 

„Magyarországon a siker mindig gyanús” – A kiegyezésről folyt a vita az MCC rendezvényén

Szép számú érdeklődő volt kíváncsi a 19. századi magyar történelem egyik meghatározó eseményéről, a kiegyezésről szóló vitára. Azonban az érdeklődés mintha egy kicsit kopottabb lett volna, mint az őstörténetről, vagy a Mohácsról szóló vita estéjén, amikor még pótszékekre is szükség volt. A kiegészítő helyeket biztosító csapat ezúttal munka nélkül maradt, ám a vendégként meghívott történészek nem: Gali Máté és Pócza Kálmán lankadatlan szorgalommal kérdezték őket. A kiegyezés kissé megkopott népszerűségét rögtön az első kérdés megemlítette: a Medián két alkalommal végzett közvéleménykutatást a fontos magyar történelmi eseményekről és azt kérdezték, hogy…

Tovább
19. század 

Rögbizhetett-e Hajós Alfréd?

Hajós Alfréd közismert személyiség, úgy is mint az első magyar olimpiai bajnok, továbbá mint a hazai labdarúgás egyik úttörője. Sokak számára szintén tudott róla, hogy építészmérnökként is számos épület fűződik a nevéhez – ezek közül talán a legismertebb a debreceni Aranybika Szálloda. Rögbijátékosként azonban valószínűleg még senki sem hallott róla, azonban az alábbi sorokban igyekszünk választ adni a címben szereplő kérdésre.

Tovább
19. század Forrás képes történelem 

Erzsébet emlékfák a 19. század végén

László Andor  Korábban már láthattuk, milyen nagyszabású faültetésre került sor az 1896-os millennium alkalmával, amikor több mint négyezer településen közel kétmillió fa „vert gyökeret az ezredéves anyaföldben, hogy majdan erős, sudár törzse hirdesse országnak-világnak, hogy a nemzet a második ezredévet a honfoglaló elődök érdemének dicsőítésével kezdte s hogy fennmaradásának alapját és jövőjének biztosítékát első sorban hagyományaik sértetlen fenntartásában és az azokhoz való hű ragaszkodásban kereste.”[1] Azt hihetnénk, az akkori ültetést nem lehetett felülmúlni, pedig erre alig néhány éven belül sor került, amikor minden téren sikerült túlszárnyalni az előző alkalmat. Sajnos…

Tovább

Udvardy Cserna (Cherna) János, az olvasás népszerűsítésének szószólója

Kolonics Tünde „A’ mívelt lelkű ember, egy angyal e’ földön, egy békességnek, szeretetnek, boldogságnak, szóval, az áldott közjónak mennyei követje.”[1] (Udvardy Cserna János)   Udvardy Cserna János, a reformkor egyik jeles személyisége életéről és tevékenységéről olvasva, nemcsak kiváló mérnökként, hanem, az olvasás helyzetének javításán fáradozó, elkötelezett tudós emberként is megismerhetjük. Véleményt fejt ki írókról, könyvírásról, folyóiratok olvasásáról. Írásaiban önmagáról is szól, érzéseibe, életének fontos részleteibe is betekintést enged. Udvardy (Cserna) János A Fejér megyei Zámolyban született 1799-ben.[2] Ezt a dátumot  említi a Vasárnapi Újság életrajzi esszéje is.[3] A Magyar Életrajzi…

Tovább
19. század 

Analógiák, stratégiák: Festetics László (1785–1846) neveltetése

Zsidai Réka A karrier kiépítésének több járható útja volt ismeretes az újkorban.[i] Az elit esetében ez lehetetlen lett volna a megfelelő nevelés és neveltetés nélkül, ami más társadalmi csoportok karrierlehetőségéhez ugyan hozzájárult, de nem kizárólagosan. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a 18. század utolsó harmadára Közép-Kelet-Európába is eljutott a felvilágosodás eszmeáramlata.[ii] A főúri réteg esetében erre az időszakra felértékelődött a tudás mint érték, ennélfogva a presztízs részét képezte úgy a nyelvek ismerete, mint a széles körű műveltség és az olvasottság.[iii] Közben pedig kialakult a korszerű neveltetéssel kapcsolatos igény is.[iv]

Tovább