19. század Forrás 

Frank Tibor: „Viktória királynő kezeihez – Az osztrák-magyar kiegyezés brit tükörben 1865-1870” című könyvéhez (recenzió)

  Frank Tibor műveit olvasni mindig érdemes. Nincs ez másképp legutóbb megjelent könyve esetén sem. Frank Tibor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Amerikanisztika Tanszékének professzora 1997-től. Az Egyetem Angol-Amerikai Intézetének igazgatója is volt. Egyetemre az országos középiskolai tanulmányi verseny megnyerése okán történelemből felvételi nélkül került be. Tanulmányait történelem-angol szakon végezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és Cambridge-ben a Christ’s College-ban, majd a Darwin College-ban. A Magyar Tudományos Akadémia doktora (1998), az MTA levelező (2013), majd rendes tagja (2019). Nemzetközileg is jegyzett kutató. Vendégprofesszorkodott a University of California Santa Barbara-i campusán; Los Angelesben;…

Tovább

Reklám: plakát, kép, gondolat aspiráció[1], avagy a plakát, mint a reklámkommunikáció eszköze

Kolonics Tünde „vannak olyan képek, üzenetek, amelyek egészen mélyen megszólítanak” Desewffy Tibor[2] A médiumok kiemelt szerepet játsszanak a globális és a nemzeti társadalom szervezésében. Amikor az emberek nem közvetlenül beszélnek egymással, a kapcsolatteremtéshez szükség van egy közvetítő eszközre: a médiumra. A plakát is egy ilyen közvetítő eszköz. A média a társadalmon belül külön szabályokkal, eljárásokkal rendelkező „társadalmi intézményt” alkot, amelyet meghatároz és korlátoz a szélesebb társadalom. Elvárások is megfogalmazhatók a médiával szemben: Érthetően, egyértelműen közvetítsen. Csak elérhető dolgokat közvetítsen – érthető módon, tényszerűen, objektívan. Hírt adni arról, ami a legtöbb…

Tovább
20. század II. Világháború 

A Milotay Istvánnal fémjelezhető kormányzati szélsőjobb irányvonala 1941-ben

Varga Ágnes Milotay István (1883-1963) a két világháború Magyarországának meghatározó radikális jobboldali újságírója, lapszerkesztője, kormánypárt parlamenti képviselője. Egyetértett a német-magyar revíziós érdekekkel való sorsközösség vállalásával, a radikalizálódó tengelypárti szövetségi politikával, valamint a Szovjetunió ellen való háborúba lépéssel. 1945-ben emigrált az országból. Bárdossy László miniszterelnöksége idején Magyarország már a hitleri Németország felé elkötelezett, a háborúba is belépett katonai szövetségesnek számított. Az országra egyre inkább két diktatúra árnyéka vetült, a keleti bolsevizmusé és a német nácizmusé. A szovjetekkel szembeni háború magyar „vállalását” a keleti fronton lévő helyzet már rövid időn belül megcáfolta.…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Miért is ne sorsjegyezzen, aki a szocializmusban él? A borítékos sorsjegy története

Tóth Eszter Zsófia Emlékszik még valaki a borítékos sorsjegyre? Igen, arra, amelynek ára öt Ft volt 1977-től, az 1980-as években pedig a fődíja 50000 Ft és utcai árusoknál is lehetett vásárolni. Anyám nővérének szerencsés keze volt ezekhez a játékokhoz, úgyhogy, amikor vele sétálunk a Váci utcában, mindig vettünk sorsjegyet. A fagyizáson kívül ezt tekintettük a séta fénypontjának. És igen, egyszer, ha nem is a fődíjat, de 1000 Ft-ot nyertünk. Amit rögtön el is költöttünk: régóta vágytam egy számológépre, azt azonnal meg is kaptam. (Lehetett 8, 10, 20,50, 100,200,500 Ft-ot is…

Tovább
20. század Szocializmus 

Cserhát lejtőjén lefelé – a Mátrakapu Fogadó problémás évtizede

A hányattatott sorsú pásztói Cserhát Vendéglőről szóló korábbi írás azzal került lezárásra, hogy 1980-ban sikerült megfelelő üzemeltetőt találni, sőt később még fejlesztésre is sor került: 1986-ban adták át az étteremhez csatlakozó 350 fős kempinget. A következő tíz évben szintén történt innováció, azonban továbbiakban sem vált egyszerűbbé az üzemeltetés. Hogy mi állt a háttérben, annak bemutatásához ismét a megyei napilap nyújt segítséget.

Tovább
20. század Forrás Hidegháború 

Végzetes tesztmerülés; a USS Thresher tragédiája

1963. április 10-én tesztmerülés végrehajtása közben 129 fővel a fedélzetén elsüllyedt az USA haditengerészetének Thresher nevű atomtengeralattjárója. A Thresher volt az első katasztrófát szenvedett atomtengeralattjáró, így az esemény hatalmas sajtóvisszhangot kapott a vasfüggöny mindkét oldalán (alig egy évvel vagyunk a kubai rakétaválság után!). A hajó pusztulásának okairól ma is több elmélet kering, sokan nem fogadják el a hivatalos változatot (lásd később) és évtizedek óta követelik a teljes vizsgálati anyag (forrástól függően 1700 vagy 3600 oldal) nyilvánosságra hozatalát. James Bryant nyugalmazott kapitány (aki a Thresher három testvérhajóján is szolgált, egyen parancsnokként)…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

A Kállay-kormány megítélése a török sajtóban

Hajabácsné Dobos Dóra Törökország, amely a vizsgált időszakban megőrizte semlegességét a világháborús konfliktusban, tökéletes példát nyújt arra, mint semleges ország, hogy a világháború ellentétes oldalán harcoló felek miképp kísérelték meg sajtóját befolyásolni, és az ellenséges országok negatív megítélését elősegíteni. Ebben szerepet játszik, hogy a világháború kitörését követően a szövetségesek igyekezték elérni Törökország belépését háborúba – ezzel szemben pedig Németország igyekezett elrettenteni a világháborúba való belépéstől, és ennek a törekvésnek velejárója volt a török közvélemény Németország és csatlós országai ellen történő hangolása, ezzel megakadályozva, hogy Törökország Németország felé közelítsen. De fontos,…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Házasság “rangon alul” a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia A szocialista időszak a propaganda szerint az egyenlőség társadalma volt. Ez az akarat kifejeződött abban is, hogy akár értelmiségi feleség is válasszon magának szakmunkás férjet, ugyanis e társadalomban előbb-utóbb minden különbség elmosódik. A házasság érzelmi és gazdasági közösség – deklarálta az 1952. év IV. törvény. Ezen írásomban annak járok utána, hogyan írt a sajtó az ilyen kapcsolatokról és elterjedt-e a modell?

Tovább
19. század Forrás 

Királykultusz és emlékezet: Ferenc József 1897. szeptemberi 25-i kézirata

László Andor 1897 őszén két uralkodói látogatás kötötte le a közvélemény figyelmét: előbb II. Vilmos német császár, majd a román király kereste fel Budapestet. A két esemény közt egy másik ügy került a lapok címoldalára, és váltott ki országos lelkesedést. Ferenc József szeptember 25-i kézirata a magyar történelem tíz kiemelkedő személyisége szobrainak felállítását javasolja a főváros közterein saját udvartartása költségeinek terhére. Ezeken Szent Gellért püspök, a krónikaíró Anonymus, Werbőczy István, Hunyadi János, a költő Tinódi Lantos Sebestyén, a szigetvári hős Zrínyi Miklós, Pázmány Péter esztergomi érsek, Pálffy János, a Habsburgok…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Franciadrazsé, Frutti, Macskanyelv, Grandoletti – retro édességeink

Tóth Eszter Zsófia A szocialista időszak jellegzetes édességeihez inkább a gyermekkori hangulat felidézése társul, nem attól maradandóak az ízek, mert annyira különlegesek lettek volna. Ebben az írásomban annak járok utána, hogyan írt a korabeli sajtó és az irodalom a franciadrazséról, a fruttiról, a macskanyelvről és a Grandolettiről. Ami az időszak jellegzetessége volt, hogy édességet kifejezetten erre szakosodott boltokban, az ún. Édességboltokban is lehetett vásárolni, amelyek az édességet előállító vállalatok üzletei voltak. Gyerekként maga a paradicsom, ahol kimérve is lehetett vásárolni mindenféle töltött csokis drazsékat, melyekből tíz deka az 1980-as években…

Tovább