20. század Forrás II. Világháború Kult 

[KÖNYVISMERTETŐ] Mihályi Balázs – Rohánszky Mihály – Tulok Péter: Budapest ostroma; svéd diplomaták, terror, kitörés

Budapest 1944/45-ös ostroma Magyarország 20. századi történelmének egyik meghatározó eseménye volt. Nem véletlen, hogy jóformán a harcok elültétől kezdve jelennek meg ezzel kapcsolatban szakmunkák, visszaemlékezések, forráskiadványok. Ezek jó része mára feledésbe merült, másik részükön igencsak érződik az 1945-től szép lassan berendezkedő kommunista/szocialista rendszer látásmódja és szóhasználata (ettől eltekintve tényanyagban lehetnek jók). A budapesti események napjainkban is történészi, illetve politikai viták tárgyát képezi, időszakosan komoly országos sajtóvisszhanggal. Honlapunkon is több ízben foglalkoztunk (direkt és érintőlegesen is) Budapest ostromával, legyen szó könyvismertetőről, “sima” írásról vagy épp a főváros szobrait bemutató tanulmányról. Mindezek…

Tovább
20. század Horthy-kor 

Kinek nevezzelek? – Egy “disznóság” félremagyarázása, amely kártérítést is ért

1978-ban került publikálásra Andorka Rudolf korábbi katonai hírszerző tiszt, diplomata naplója. A feljegyzések töredékes voltuk ellenére is igen fontos forrásként vannak használatban mind a mai napig a Horthy-korszakkal kapcsolatosan. A megjelenés évében számos méltatás, recenzió született a műről, az éles szemű ítészek pedig a kritikával sem szűkölködtek. Az egyik fel nem oldott kérdés egy bizonyos Gyertyánffy őrnagyot járta körül, aki – Andorka szerint – „megint valami disznóságot csinált.” A konkrét ügyet nem kutatták ki a kritikusok, recenzensek, azonban a következő bekezdésekben megpróbálunk pár új támponttal szolgálni, hogy végül mi vezetett…

Tovább
20. század II. Világháború 

Két föderációs elképzelés radikális kritikája

A második világháború alatt zajlott a föderációs gondolat reneszánsza: az interbellum időszakában papírra vetett gondolatok nyomán számos politikus, publicista fejtette ki a véleményét a békeidőszak ideális államrendszere kapcsán. A Kállay-kormány idején a magyar fél is két memorandumot juttatott el a szövetségesekhez, miközben az angolszász hatalmak szakemberei is a háború utáni közép-európai államalakulatokat tervezték papíron. A Foreign Affairs 1942 januári számában két elképzelést publikáltak: az egyik Edvard Beneštől, a csehszlovák emigráció vezérétől, a másik Habsburg Ottó főhercegtől származott. A két tervezet Magyarországon is ismertté vált: erre példa, hogy 1942 novemberében a…

Tovább
1918-1939 20. század 

A Gerle 13, mint propaganda-repülőgép

A magyar repülés történetének egyik legsikeresebb és legismertebb repülőgépe volt a Gerle. A Bánhidi Antal által tervezett kétfedelű, kétüléses “gépmadár” elért teljesítményeivel nemzetközi elismertséget is szerzett. A típus 13-as számozású példányának leghíresebb útjai a Földközi-tenger körberepülése, illetve a London-Debrecen útvonal leszállás nélküli teljesítése voltak. A gép azonban éppen e sikerei miatt persze reklám és propaganda célokra is kiválóan megfelelt.

Tovább
20. század 20. század Horthy-kor II. Világháború 

Leventesors 1945 tavaszán. Az Esztergomból 1945 tavaszán elhurcolt leventék kálváriája.

Miklós Tamás Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum katonai rendelkezései jelentősen korlátozták a magyar haderő anyagi és személyi lehetőségeit. Megtiltotta Magyarország számára harckocsik, nagyobb ágyúk, valamint katonai és polgári repülőgépek gyártását. A hadsereg létszámát 35.000 főben maximalizálták, s ezen felül megtiltották az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereg fenntartását is. 1921. december 19-én a nemzetgyűlés elfogadta az 1921. évi LIII. törvénycikket, az ún. testnevelési törvényt, amely kimondta, hogy az állam gondoskodik a tanulóifjúság rendszeres testneveléséről, illetve „szervezi az iskolát elhagyó ifjúság testnevelését oly módon, hogy ebben 21-ik életévének betöltéséig a nemzetnek minden…

Tovább