Címke: 1956

20. század Hidegháború 

Fegyvert bármi áron, a következmények nem fontosak – Könyvismertető

Miklós Dániel, , , , , , , , , , , , , 0 comment

1956 kapcsán közismert tény, hogy az októberi magyarországi eseményekkel párhuzamosan zajlott a szuezi válság, amelynek kiváltó oka volt, hogy az egyiptomi vezetés államosította a Szuezi-csatornát működtető társaságot. Hogy Magyarországon milyen előzményei voltak az október 23-án kirobbant forradalomnak, az nemcsak közismert, hanem egyenesen iskolai tananyag. Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy a Nasszer-féle Egyiptom miért szánta el magát az államosításra. Krajcsír Lukács könyve ebbe a folyamatba enged betekintést.

Tovább
20. század Forrás I. Világháború II. Világháború képes történelem Szocializmus 

Csizmák a talapzaton – Szobordöntések- és eltávolítások Budapesten

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , 3 hozzászólás

László Andor Mostanában egyre gyakrabban olvassuk, látjuk a hírekben, ahogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa városaiban sokan a szobrok ellen fordulnak, több évszázaddal ezelőtt élt személyiségek válnak a gyűlölet célpontjaivá. Köztük olyanok, mint Amerika felfedezője, Kolumbusz Kristóf vagy éppen a Napóleon ellen győztes angol Nelson admirális. Budapesten nemrégiben Winston Churchill angol miniszterelnök városligeti szobrának talapzatát festették le. Londonban létrehozták a Közterek Sokszínűségéért Bizottságot, amely áttekinti a város összes köztéri szobrát és utcanevét, és javaslatot tesz majd a változtatásokra. Az új keletűnek tűnő mozgalom azok emlékműveit kifogásolja, akiket gyarmatosítóknak, rasszistáknak, a…

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

Megáll az idő

Napi Történelmi Forrás, , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia A film vége felé a három főhőst látjuk, ahogy napszemüvegben néznek a napba. Nekem ez a kép azt jelentette, hogy akárhogy is alakulnak a dolgok, valahogyan mindig van és lesz. Valami mély optimizmust. Azt senki, semmilyen diktatúra nem tudja elrontani, ahogy napszemüvegben nézünk a napba, vagy legalábbis a nap felé. Megáll az idő- a generációs filmünk. Már a címe is nekünk többet jelentett: azt az érzést, amit az 1980-as években éreztünk – annak ellenére, hogy a film az 1960-as években játszódott- , hogy nem változik semmi, minden…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Szerszámkészítő orvosi köpenyben

György Sándor, , , 0 comment

Manapság sem számít ritkaságnak, ha valaki más végzettségűnek adja ki magát, és így próbál meg jobb álláshoz, magasabb bérhez, vagy éppenséggel álmaihoz közelebb kerülni. Természetesen ez bűncselekménynek számít, így az imposztor bukta esetén a dühös kuncsaftok mellett az igazságszolgáltatással is szembe kell nézzen (legalább is papíron). Rengeteg hírt olvashatunk, hogy egyesek menő befektetőnek, nigériai hercegnek vagy hasonlónak adják ki magukat, és több olyan eset is volt, hogy utólag derült ki egy orvosról, hogy finoman szólva nincs minden rendben a képesítésével. Az orvosi pályát választó imposztorok különösen veszélyesek, mert amíg egy…

Tovább
1956 Forrás 

A lázadó falu – Kesztölc a Rákosi-korszakban és a forradalomban I.

György Sándor, , , , , 1 Comment

Az első csalódástól az első szervezkedésig Kesztölc eldugott bányászfalu Esztergom és Dorog között, a 10-es út mentén. Olyannyira eldugott, hogy az országot 1956. november 4-én megszálló szovjet csapatok csak a hónap utolsó napjaiban jelentek meg a településen, de a magyar karhatalom és pártszervek visszatérésére december 15-ig kellett várni. Noha a községben semmiféle atrocitás nem történt a forradalom alatt (egy házrobbantási kísérletről tudunk, de ott sem sérült meg senki), a megtorlás igen súlyosan érintette Kesztölcöt, de főleg a mintegy 40 fős helyi nemzetőrséget. Ennek oka egyrészt a kádári propaganda által elterjesztett…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

„Ne nézzük tétlenül, mi is magyarok vagyunk” – A pásztói hídrobbantók története

György Sándor, , , , , 0 comment

1957. május 6-án a Budapesti Országos Börtön udvarán kivégezték a robbanóanyaggal való visszaélés, valamint fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával elítélt Alapi Lászlót. Vele együtt került bitófára egyik társa, Geczkó István, míg Kiss Antal és Tóth Miklós május 20-án kegyelmet kapott. Ötödik társukat, Kelemen Károlyt 15 évre ítélték. A forradalomban egyik kivégzett sem vett részt, Alapi és Geczkó a Pásztói Tejipari Vállalat alkalmazottaiként az országos sztrájk idején is rendszeresen szállítottak tejtermékeket Salgótarjánba. Ugyan a szállítókra nem vonatkozott a sztrájk, de a közellátás a forradalom idején számos településen akadozott. Az ellenállás gondolata csak…

Tovább
1956 Forrás Szocializmus 

„…drága férjemet ne vegyék el tőlem, mert én tovább nem bírom” – családtagok közbenjárása halálra ítélt 56-osoknál

György Sándor, , , , 0 comment

Az 1956-os forradalmat követő megtorlás kivégzett, illetve halálra ítélt, és/vagy hosszabb időre börtönbe zárt áldozatairól ma már van lehetőség politikai felhangoktól mentesen írni és beszélni. Kevesebb szó esik viszont[1] a – nem egyszer koholt vagy pártérdekek alapján eltúlzott vádak alapján – bebörtönzöttek, kivégzettek családtagjairól. Pedig közülük sokan – nem egyszer kockázatot vállalva – próbáltak meg segíteni elítélt férjeiknek, fiaiknak, vagy éppen (nevelő)szüleiknek. Ezen írásunkban néhány ilyen példát mutatunk be, kiegészítve olyan esetekkel, amikor a család mellett a munkatársak és a szomszédok is igyekeztek segíteni, sőt akadt arra is példa, amikor…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

A megtorlás fogaskerekei I. – Fodrászsegédből a „katonai ügyészség élő lelkiismerete”

György Sándor, , , 1 Comment

Magyarországon 1945 után, de elsősorban 1948-at követően jelentek meg nők az addig férfiasnak tartott pályákon, így a plakátokon is népszerűsített traktoroslányok mellett a rendőrség és a hadsereg kötelékében is. Legnagyobb arányban természetesen adminisztratív munkakörökben dolgoztak, de a rendőrségnél nagy számban szolgáltak „utcai” beosztásokban, ugyanakkor a katonai pályát választó asszonyok-lányok első vonalbeli alakulathoz nem kerülhettek. A hadbírói/katonai ügyészi pálya azonban nyitva állt előttük, amit jól mutat Tóth Istvánné pályafutása is, aki irodai beosztásban került a rendőrséghez, majd hosszú éveken keresztül katonai ügyészként tevékenykedett. Ilyen minőségében vett részt az 1956-os forradalmat követő…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

Lövések az éjszakában, avagy a „Kőhídi csata”

György Sándor, , , , , , 0 comment

Az 1956-os forradalom alatt Vácon sem lincselés, sem sortűz vagy komolyabb összecsapás nem volt. A város persze nem maradt ki a hamar országossá szélesedő mozgalomból; október 24-től többször volt tüntetés, amelyek hatására a városi és pártvezetés 26-ra visszavonulót fújt. Megalakult a nemzetőrség is (amit neveztek polgárőrségnek is), amely többnyire sikerre tartotta fent a rendet; csak egy, halálos áldozatokat is követelő tűzharc zajlott Vácon. A második szovjet támadás után azonban megszaporodtak a fegyverhasználattal járó események; november 5-én néhány nemzetőr a vasúti síneket robbantotta fel, majd rövid tűzharcot vívtak egy szovjet járőrrel,…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

„…a becsületes dolgozók joggal követelnek hathatós intézkedéseket” – Statárium az 1956-os forradalom után

György Sándor, , , , , 1 Comment

A többnyire forradalmak, válsághelyzetek és természeti katasztrófák idején alkalmazott statárium, vagyis rögtönítélő bíráskodás több száz éves múltra tekint vissza Magyarországon is. Ilyen időszakokban több bűncselekményt, többnyire élet- és vagyon ellenieket utaltak a statáriális bíráskodás hatáskörébe, a helyzettől függően országszerte vagy egyes megyékre kiterjesztve. Az eljárást katonai igazságügyi szervek folytatták le, általános jellemzőként nem volt másodfokú bíróság és többnyire igen súlyos ítéletek születtek. A statáriumot alkalmazhatták megtorló és preventív célzattal is, az 1956-os forradalom idején és utána mindkettőre akadt példa. Cikkünkben a forradalmat követő megtorlás során alkalmazott statáriális bíráskodás néhány mozzanatát…

Tovább