20. század 

Egy történelem – sok magyarázat. Ungváry Krisztián és a Blinken OSA Archívum előadássorozatán jártunk

2023. február 7-én a CEU egykori campusán tartotta meg előadássorozatának nyitó alkalmát Ungváry Krisztián, történész. A Nádor utcai épület előadóterme zsúfolásig megtelt, a szervezők időnként aggódva néztek le az elhúzható ablakon keresztül, hogy beférnek-e a regisztrált vendégek. Az előadássorozatot a Blinken OSA Archívum szervezte és február 7. és május 2. között 12 alkalommal kerül rá sor. Egyetemi hallgatóknak ráadásul pályázatot is hirdettek, amelyek közül a legjobb tíz helyezett 150 ezer forintos pénzjutalomban részesül. Az előadást és az eseménysorozatot Rév István történész vezette fel, aki először a CEU elüldözésének a stációira…

Tovább
Fotó: Gyurkovits Tamás/MCC 19. század 

„Magyarországon a siker mindig gyanús” – A kiegyezésről folyt a vita az MCC rendezvényén

Szép számú érdeklődő volt kíváncsi a 19. századi magyar történelem egyik meghatározó eseményéről, a kiegyezésről szóló vitára. Azonban az érdeklődés mintha egy kicsit kopottabb lett volna, mint az őstörténetről, vagy a Mohácsról szóló vita estéjén, amikor még pótszékekre is szükség volt. A kiegészítő helyeket biztosító csapat ezúttal munka nélkül maradt, ám a vendégként meghívott történészek nem: Gali Máté és Pócza Kálmán lankadatlan szorgalommal kérdezték őket. A kiegyezés kissé megkopott népszerűségét rögtön az első kérdés megemlítette: a Medián két alkalommal végzett közvéleménykutatást a fontos magyar történelmi eseményekről és azt kérdezték, hogy…

Tovább
Megtelt a helyszín (Fotó: Gyurkovits Tamás/MCC) Középkor 

A magyar őstörténet Alien versus Predator vitájában csak a korábbi modell halt meg

A Matthias Corvinus Collegium hatrészes vitasorozatot indított Gali Máté és Pócza Kálmán moderálásával, a legelső esten pedig alaposan belecsaptak a lecsóba, hiszen mindjárt a mostanában a közéletbe is beszivárgó őstörténeti tárgyú vitával kezdték a sorozatot. Bár eleinte a beszélgetés kevésbé emlékeztetett vitára, később a felek közötti markáns véleménykülönbség felszínre tört. A meghívott vendégek ugyanis Szabados György, a Magyarságkutató Intézetbe integrált László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója és a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész-kutatója, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum történésze,  valamint Sudár Balázs, az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoport főmunkatársa, korábbi…

Tovább
Forrás 

A penge élén – a keleti front harcai Sztálingrádtól Harkovig (könyvismertető)

1942 novemberének elején a német és a szövetséges csapatok Sztálingrád környékén harcoltak. A közvélemény számára addig diadalmasnak tűnő előrenyomulás mögött valójában egy rendkívül túlfeszített működés zajlott. 1942. november 19-én aztán bekövetkezett a szovjet támadás, amely bekerítette Sztálingrádot és olyan mély rést ütött a német vonalakon, hogy egy komolyabb összeomlás lehetősége is felmerült. Az ezt követő harcokat mutatta be Prit Buttar: A penge élén című könyvében. Katonák, taktikák és stratégiák A könyv 1942 novemberével, a szovjetek sztálingrádi ellentámadásával kezdődik, amikor sikerül gyűrűbe fogni a Paulus tábornok vezette német csapatokat. A történteket…

Tovább
Kult 

Magyarirtás számszeríjas frankokkal – Történészi szemmel röviden A pozsonyi csata c. animációs filmről

Hétfőn este adta az m5 A pozsonyi csata című animációs filmet, amely az előzetesét követően, majd a filmzenéjének az ismertté válása után hamar a különböző vélemények kereszttüzébe került. Az egyik oldalról a történelmietlen mondatokat és az évtizedes késésben szenvedő grafikát említették a legfontosabb hibák között, míg a készítők és a filmet finanszírozó Magyarságkutató Intézet elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy egy régi adósságot törlesztenek a megvalósítással. Mivel nem akartam véleményt nyilvánítani az előzetes alapján, ezért itt az NTF-en sem szóltam hozzá a vitához, ám most, hogy láttam a filmet,…

Tovább
Ókor 

Amikor a legio maga alá gyűrte a phalanxot

Az ókori világ egyik meghatározó folyamata volt Róma felemelkedése a különböző görög államok rovására. Mind a római, mind pedig a görög világ rendelkezett egy jellemző nehézgyalogos alakulattal, a phalanxszal és a legióval, amelyek biztosították az őket bevető államok katonai sikereit. De miért bizonyult hatékonyabbnak a legio, amikor a két világ egymásnak feszült? Myke Cole A legio a phalanx ellen című könyvében erre a kérdésre kereste a választ. Könyvismertetőnk következik. Katonák és angolszászok a csatamezőn Manapság az angolszász történelmi dokumentumfilmeknek nagy divatját éljük. Ezekben általában beöltözött statiszták játszanak fontos eseményeket. Sőt,…

Tovább
20. század Forrás 

Előre türkök, sumerek!

Manapság újra virágkorát éli a turanizmus. Külpolitikai jelszó lett a „keleti nyitás”, minden korábbinál népszerűbb a Kurultáj, és a magyar őstörténetkutatás hajójának kormányát is keletre fordítják ezekben az esztendőkben. De honnan táplálkozik mindez? A turanista mozgalom történelme lassan több mint száz évre nyúlik vissza, és nemcsak a lenyomatát hagyta ott a politikán, a kultúrán vagy a történelemkutatásban, hanem még manapság is formálja azt. Ablonczy Balázs: Keletre, magyar! című könyvét mutatom be. Egy háború, egy temetés Ablonczy Balázs könyve tárgya okán egy fordított élettörténettel indít: Zempléni Árpád költő temetését olvashatjuk az…

Tovább

A magyar késő középkor és az Arvisura. – Minek tekinthetjük az Arvisurát?

Bevezetés Az Arvisura egy napjainkban népszerű, ám rendkívül megosztó műnek számít. A hitelessége mellett lándzsát törők szerint a Paál Zoltán csak lejegyezte azt a tudást, amelyet 1944-ben akkor szerzett, amikor találkozott Szalaváré Turával, egy szovjet partizánnak állt manysi fősámánnal. A kritikusok két csoportra oszthatóak. Az akadémikus tudomány szerint az Arvisura valójában egyetlen ember képzeletének az eredménye, amelyet a követői egészítettek ki, lejegyzésének és keletkezésének a története számtalan sebből vérzik. A kritikusok kisebb csoportja az alternatív magyar őstörténet hívei közül kerül ki, és véleményük szerint az Arvisurát azért hozták létre, hogy…

Tovább
20. század 

Voldemort és az el nem mesélt Trianonok

Trianont mindannyian ismerjük. Az otthonunkban lógó térképekről, a tévében nézett képsorokból, a Facebookon megosztott bejegyzésekből és hashtagekből. A trianoni történet mindannyiunké. De vajon tényleg ismerjük Trianon minden egyes szeletét? Az utóbbi évek Trianonnal kapcsolatos kutatásai alapján korántsem. A közvélemény előtt ismeretlen fejezeteket foglalta össze Ablonczy Balázs: Az ismeretlen Trianon című művében. Könyvismertető. Békés Márton eszmetörténész, a Mandiner hasábjain a Trianon-egyenlet feloldása – Trianon 101 című írásában a könyvre utalva a következőket írta: „Az anyagilag és retorikailag is bő lére eresztett Trianon-biznisz állításával ellentétben azonban nincs semmiféle „ismeretlen Trianon” és nem…

Tovább
Forrás 

Drechsler Miksa főrabbi és az osztrák ügynökök – Őstörténeti idézetek nyomában I.

Közösségi oldalakon hosszabb ideje terjed egy idézet, amely érvként szolgál annak az elképzelésnek az alátámasztására, hogy valójában idegen ügynökök avatkoztak be a magyar őstörténet kutatásába. A kézről kézre adott és tovább osztott idézetet Drechsler Miksa, temesvári főrabbi nevéhez fűzik. Van azonban egy fontos különbség a világhálón terjedő hamis megosztásokhoz képest: az, hogy forrással látták el. Megpróbáltam utánajárni, hogy vajon tényleg leírta vagy mondta-e ezt a főrabbi, és ha igen, akkor hol található meg a forrás. Egy idézet és a hűlt helye A közösségi oldalakon általában a következő szöveggel és képpel…

Tovább