Forrás 

A penge élén – a keleti front harcai Sztálingrádtól Harkovig (könyvismertető)

1942 novemberének elején a német és a szövetséges csapatok Sztálingrád környékén harcoltak. A közvélemény számára addig diadalmasnak tűnő előrenyomulás mögött valójában egy rendkívül túlfeszített működés zajlott. 1942. november 19-én aztán bekövetkezett a szovjet támadás, amely bekerítette Sztálingrádot és olyan mély rést ütött a német vonalakon, hogy egy komolyabb összeomlás lehetősége is felmerült. Az ezt követő harcokat mutatta be Prit Buttar: A penge élén című könyvében. Katonák, taktikák és stratégiák A könyv 1942 novemberével, a szovjetek sztálingrádi ellentámadásával kezdődik, amikor sikerül gyűrűbe fogni a Paulus tábornok vezette német csapatokat. A történteket…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

„Az idő nagyon szép, a virágok szépen nyílnak, csak mi hervadunk és várjuk a szabadító békét” – egy talált katonanapló az első világháborúból III. rész

Gáspár Balázs A golyózápor, a háború, bár egyes napokon testközelből érezhette, láthatta azt, és annak következményeit, többnyire csak hangokon keresztül jutott el a napló írójához, egészen az utolsó napig, amikor őt magát is kiküldték a tűzvonalba. Hősiességnek azonban sem akkor, sem korábban nincs semmi nyoma – ahogy A nagy háború főszereplői, úgy Balázs Mózes is csak túlélni akart.

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

„Az idő nagyon szép, a virágok szépen nyílnak, csak mi hervadunk és várjuk a szabadító békét” – egy talált katonanapló az első világháborúból II. rész

Gáspár Balázs A katonalét ismétlődő, egyhangú tevékenységei mellett az időjárás viszontagságainak és a természet szépségeinek megfigyelése, az otthoniakkal való levelezés, emlékek felidézése és imádkozás kap helyet. Balázs Mózes háborúval kapcsolatos érzéseit különösen jól szemlélteti az a pár sor, amit egy nappal húsvétvasárnap előtt írt: „Délután visszagondoltam a feltámadás nagy és magasztos emlékünnepére és fölfohászkodtam, Istenem, add meg a Te népednek újra, hogy föltámadjon a szent békesség […] azt kifejezni nem tudom, azt a fájdalmat, amit akkor éreztem, hogy mitől vagyok távol, és hol vagyok, az öldöklések között”.

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

„Az idő nagyon szép, a virágok szépen nyílnak, csak mi hervadunk és várjuk a szabadító békét” – egy talált katonanapló az első világháborúból I. rész

Gáspár Balázs „Az emberek azt hiszik, hogy a háború csak golyózáporból áll, nem tudják, mit jelent az átázott földön ücsörögni, és a fejadagra várni, amely soha nem érkezik meg” – mondja Mario Monicelli A nagy háború című, első világháborús filmjének egyik szereplője, az olasz hadsereg katonája. Balázs Mózes egy másik állam, az Osztrák-Magyar Monarchia katonájaként vett részt az első világháborúban, de az 1915-ben írt naplójában hasonló tapasztalat jelenik meg. Balázs Mózes a mai Szlovákia északkeleti részén, a keleti fronton katonáskodott, füzetében 1915. március 22-től május 7-ig követhetjük nyomon a háborús…

Tovább
1956 20. század II. Világháború 

Magyar páncélosok a „Nagy Honvédő Háborúban”

Ványai Márton Amikor a háborúk kapcsán fegyverekről esik szó, azok egyik első tulajdonságaként szokták kiemelni, hogy melyik nemzethez, vagy hadviselő félhez köthetők. Azonban a háború sok szabályt felülír, a szemben álló felek pedig a szükség órájában valamennyi kezük ügyébe kerülő, pusztításra alkalmas eszközt megragadnak, hogy maguknak előnyt csikarjanak ki, az ellenségnek pedig még nagyobb veszteséget okozzanak. Nem voltak ezen általános elv alól kivételek a magyar páncélosok sem a második világháborúban, amelyeket bár a Magyar Királyi Honvédség számára gyártottak, pályafutásuk végén – zsákmányként – mégis a Vörös Hadseregben harcolva támadták akár…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Menyasszony-szöktetés a hátországba – magyar katonák és nők a keleti fronton

A hadseregek és a polgári lakosság kapcsolatrendszerének talán legkényesebb problémája a katonák és a hadműveleti területen élő nők szerelmi és szexuális kapcsolatának kérdése. A polgári normák megingása, a fegyverrel rendelkező, s a harcok során brutalizálódó katonák és az egzisztenciálisan kiszolgáltatott nők kapcsolatrendszere – egyes szerzők által csak „a férfiaknak a nők ellen viselt háborújának” nevezett jelenség – a háborús emlékezet leginkább tabusított élményévé és traumájává vált.[1] Tanulmányomban rövid adalékot kívánok szolgáltatni a magyar katonák és a női polgári lakosság kapcsolatrendszerére[2] egy, a 102. repülő dandár parancsnokság tábori bíróságának anyagában található…

Tovább
Forrás I. Világháború képes történelem 

Uralkodói terepszemle – 11 harctéri fotó az első világháború koronás főiről

Szegedy-Kloska Tamás Az első világháború alatt a hadban álló nemzetek uralkodói, valamint állam- és kormányfői számos alkalommal személyesen látogatták meg katonáikat a harcmezőkön vagy akár a lövészárkok sarában. A több mint négy évig tartó konfliktus az egyszerű katonák mellett a koronás fők jól megszokott életét is megváltoztatta, bár természetesen nem olyan mértékben, mint a lövészárkokban szenvedőkét.

Tovább