19. század Forrás 

Egy európai orvos Indiában

Csernyánszky Pál, , , 0 comment

Johann Martin Honigberger brassói születésű orvos és utazó az 1820-as évek végén vetődött el az északnyugat-indiai szikh birodalom ura, Randzsit Szingh udvarába. Egyrészt a kalandvágy és a Kelet varázsa hajtotta, másrészt az, hogy az uralkodó megbecsülte az udvarába érkező európai szakértőket. A szikh vallás a XVI. század első harmadában született; alternatívát kínált a hinduk és muszlimok közti megosztottságra azzal, hogy egyik félhez sem tartozott. A mogulok persze át akarták téríteni őket az iszlámra, az ellenük folytatott harc kovácsolta össze a szikheket, akik laza konföderációt alkottak, amiből Randzsit Szingh teremtett egységes…

Tovább
Forrás Kult 

A magyar állam óriásberuházása ami 15 éven belül megtérült

Balogh-Ebner Márton, , , 1 Comment

Az első világháborús vereséggel a történelmi Magyarország elvesztette területeinek kétharmadát és millió szám kerültek magyarok az új magyar állam határain kívülre. Az azonban kevésbé ismert, hogy az Antant oldalán belépő Olaszország Fiume megszerzésével gyarapíthatta területeit Magyarország kárára.  Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy sorra születnek meg új horizontokat jelentő kutatások eredményei könyv formában. Ebbe a sorba illeszkedik Pelles Márton és Zsigmond Gábor új kötete, amely a fiumei magyar kereskedelmi tengerészet történetét tárja olvasói elé. A második, javított és bővített kiadás immáron 1921-ig tárgyalja a ma Horvátországhoz tartozó egykori magyar „Corpus…

Tovább
Középkor 

Források a Magyar Királyság kereskedelemtörténetéhez I. – könyvismertető

Napi Történelmi Forrás, , 0 comment

Kovács Enikő Minden szakmának megvannak a maga nélkülözhetetlen segédeszközei, legyen az az épületgépészek műszaki rajza, vagy a túravezető térképe. A történészek számára ezek az okmánytárak. Általuk tudják szelektálni a vizsgálandó forrásokat, és informálódhatnak azok eléréséről. A Középkori Gazdaságtörténeti Kutatócsoport ezúttal a Magyar Királyság belkereskedelmének forrásaihoz szolgáltat segítő térképet. Könyvismertető. Van-e még olyan, amit eddig nem találtak meg? Régészként és történészként az ember legkésőbb egyetemista korában belefut a laikus kérdésekbe, melyek később végig kísérik munkáját. Találtál már dinoszauruszt? Na és múmiát? Aranyat? No de lehet még újat mondani? A Lendület-program Középkori…

Tovább
Forrás 

Amikor eltűntek a libernyákok – A magyaros öltözék divatja a 18. század végi Magyarországon

Napi Történelmi Forrás, , , , 2 hozzászólás

László Andor A 18. század végére Magyarországon uralkodóvá vált a nyugati öltözködési divat, amelyet így kárhoztatott Ányos Pál 1782-ben: „Ideje, hogy egyszer megnyílik szemetek,/ S megunja idegen majmozást szívetek… Kedves leányzóink, már alig esmérlek,/ Annyi abroncs, fodrás, csipkék közt szemléllek/ Hát leszaggattátok már szűz pártátokat?/ Fejeteken tornyot csináltok s várokat?/ Azt is lószőr s csöppü viszi magosságra../ Utálva tekéntek az ilyen hívságra!” Kifogásolta az idegen viselet számára hivalkodó fényűzését, a jóízlést, az erényességet sértő voltát: „Nem kedvel az erkölcs szagos keszkenőket,/ Pipes ruházatot, nyakakon kendőket./ Fátyol, nagy ezüstgomb, párducok bőrével,/…

Tovább
20. század II. Világháború 

Borsody István és a Federation in Central Europe

Miklós Dániel, , , 0 comment

Milan Hodža fő műve, a Federation in Central Europe (magyarul: Szövetség Közép-Európában címmel jelent meg) összefoglalja mindazon gondolatokat, amelyeket a szlovák nemzetiségű politikus a föderatív állammodell kapcsán egész életében vallott. Elképzelését nagy részletességgel vetette papírra, egyben műve személyes visszaemlékezés is az Osztrák-Magyar Monarchia-, illetve Csehszlovákiabeli működésére. Nem meglepő, hogy a könyv már a második világháború alatt nagy visszhangot vert – Magyarország sem volt ez alól kivétel. A műről többen írtak ismertetőt, így Borsody István is, aki azonban hangvételében eltért a többi szerzőtől.

Tovább
19. század Forrás 

Átkelés a Berezinán

Csernyánszky Pál, , , , 0 comment

Napóleon oroszországi hadjáratát a köztudatban két esemény jelképezi legjobban: a moszkvai tűzvész és a franciák átkelése a Berezinán. A császári gárda őrmestere, Adrien Bourgogne megírta a visszaemlékezéseit az oroszországi hadjáratról. Ebben említi moszkvai élményeit, szó esik a visszavonulásról és a berezinai átkelésről is. Az átkelés előtt néhány nappal a hófúvás és a kimerültség miatt elszakadt a seregtől, de szerencséjére összeakadt egy régi barátjával, a „morgósok” (az Öreg Gárda – a veteránok – gránátosai) egyikével és végül sikerült beérniük a hadsereget. „tábornokok […] legtöbbjük gyalog, aztán sok más magas rangú tiszt…

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

KÖNYVISMERTETŐ – Dulai Péter: Gyilkosság a panel tetején

György Sándor, , , , , 0 comment

A különféle – elsősorban élet- és vagyon elleni – bűncselekmények mindig is kiemelt érdeklődésre számíthattak mind a szakmabeliek, mind a laikus közönség részéről. Nem véletlen a krimi műfajának évszázadok óta töretlen szárnyalása (és nyugodtan ide vehetjük akár az ókori görög drámákat is például, hiszen azok sincsenek híján minősített bűncselekményeknek), és a bűnügyi hírek hatalmas nézettségi/olvasottsági száma. Azon ügyek, amelyek a bűncselekmény tárgya, az elkövetés módszere vagy az elkövető különös kegyetlensége miatt különlegesnek számítanak, még inkább „népszerűek”, elég csak a számos filmben/regényben/konteóban megénekelt D. B. Cooper történetére, vagy hazai vizeken a…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Német partraszállás Angliában?

Csernyánszky Pál, , , 0 comment

A magyarok 1940-ben még páholyból nézhették a háborút és érdeklődve vártak minden (valós vagy csak jól hangzó) információt. Ezt az igényt szolgálta az ebben a cikkben tárgyalt kiadvány is. Minden bizonnyal 1940 nyarán vagy őszén jelent meg, amikor az Anglia feletti légicsata és a németek partraszállási terve volt az aktuális szenzáció.  „Ma Németország egy ellenféllel, Angliával áll szemben. […] A brit államférfiak és hadvezérek […] éjjel-nappal azon tanakodtak és bizonyára ma is még azon tanakodnak, hogyan és milyen formák között indul majd meg a német hadsereg […] Anglia ellen? […]…

Tovább
19. század 20. század Forrás II. Világháború 

Szent Gellért budapesti szobra a 20. század első felében

Napi Történelmi Forrás, , , , , 1 Comment

László Andor Korábban szóltunk már Ferenc József 1897 szeptemberi nevezetes kéziratáról, amellyel tíz magyar történelmi személyiséget ábrázoló szobor felállítását vállalta Budapesten. Ezek közül az elsők közt Szent Gellérté készült el, alkotója az a Jankovits Gyula volt, aki korábban Pannonhalmán Szent Asztrik alakját formázta meg. A Gellért-hegy oldalába az akkor készülő (még Eskü-térinek nevezett) Erzsébet-híddal szembe kerülő szobor különleges helye miatt a tíz közül a legnagyobb és a legköltségesebb lett.[1] Mérete többekben értetlenséget váltott ki, hiszen jóval felülmúlta például a Hunyadi-, Bocskai- és Bethlen-szobrok nagyságát, így az utóbbiakról azt lehetne gondolni,…

Tovább
Forrás Ókor 

Egy korokon és időkön átívelő mítosz: Attila hun király folyóba temetésének története

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

Kis Iván Ismeretterjesztő tanulmány „Valamikor, amikor Attila meghalt, akkor a tátost kérdezték, hogy hogyan temessék el az apjukat? Azt mondta: – Napsugárba, holdsugárba és fekete éjszakába. Víz alá, főd alá és senki meg ne tudja, hová teszik Attilát. S így is történt. Az aranykoporsó lett a napsugár, az ezüstkoporsó lett a holdsugár, s vaskoporsó a fekete éjszaka. S azt mondja: – Víz alá, föld alá. Akkor elmentek oda, ahol abba az időbe a Tisza kétfelé ágazott. Egyik ágot elzárták és ott ásatták meg a Tisza fenekin a sírt. Oda tették.…

Tovább