Osztrák-Magyar Monarchia – Napi Történelmi Forrás

Zászlók és zászlóanyák 1945 előtt és után

2024-09-04 György SándorMagyarország, Osztrák-Magyar Monarchia, szocializmus, vexillológia, zászló, zászlótörténet0 comment

A zászló, legyen szó államról, katonai alakulatról, dalárdáról vagy cserkészcsapatról, évszázadok óta szimbolikus jelentőséggel is bír (az egyértelmű gyakorlati funkciók mellett). A tömeghadseregek megjelenése után nem sokkal kristályosodtak ki a ma is meglévő, zászlóhoz köthető szertartások, amelyek világszerte nagy hasonlóságot mutatnak. Akad azonban egy olyan sajátosság, amely jóformán csak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaira jellemző, mégpedig a zászlóanya intézménye. Ez olyannyira megbecsültnek számított, hogy korabeli nemes asszonyok, színésznők, miniszter- és államfő-feleségek, például Teleki Blanka vagy Feodora Fjodorovna Kornyilova (ismertebb nevén Rákosi Mátyásné) is „versenyeztek” érte. 1945 (vagy inkább 1949) a…

Tovább

20. század I. Világháború

Macourek (Makláry) Béla I. világháborús ászpilóta emlékére

2024-01-24 Napi Történelmi ForrásCattaro, Doberdó, első világháború, helytörténet, Isonzó, légierő, Magyarország, Osztrák-Magyar Monarchia, repülés, vadászrepülő0 comment

Topor István 80 évvel ezelőtt, 1944. július 16-án hunyt el Macourek (Makláry) Béla a kevés első világháborús magyar ászpilóták egyike. Az alábbi írásban rá emlékezünk. Köszönettel tartozom fiának, Makláry Bélának és családjának a szíves szóbeli közlésekért és a képekért, Czirók Zoltán repüléstörténésznek a segítségéért, Gera Bélának és Zentai Istvánnak a fényképekért.

Tovább

19. század

Varga Ottó: Naplóm, 1878 – Könyvismertetés

2022-07-112023-03-08 Miklós Dánielbosznia, dualizmus, hadtörténet, könyvajánló, könyvismertető, Magyarország, napló, Osztrák-Magyar Monarchia0 comment

A levéltárak könyvkiadásának egyik rákfenéje, hogy sok esetben maximum csak a szakemberek számára szórakoztató és/vagy hasznos forráskiadványok kerülnek nyomdába. Ezért külön öröm, amikor egy olyan iratanyag vehető kézbe könyvként, amely akár a nem szakmabeli olvasók számra is érdekes lehet. A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának gondozásában megjelent, alább bemutatandó kötet ilyen.

Tovább

19. század

„Magyarországon a siker mindig gyanús” – A kiegyezésről folyt a vita az MCC rendezvényén

2022-04-282022-04-29 Kanyó FerencAndrássy Gyula, Bibó István, Deák Ferenc, dualizmus, Ferenc József, kiegyezés, Osztrák-Magyar Monarchia, Szekfű Gyula0 comment

Szép számú érdeklődő volt kíváncsi a 19. századi magyar történelem egyik meghatározó eseményéről, a kiegyezésről szóló vitára. Azonban az érdeklődés mintha egy kicsit kopottabb lett volna, mint az őstörténetről, vagy a Mohácsról szóló vita estéjén, amikor még pótszékekre is szükség volt. A kiegészítő helyeket biztosító csapat ezúttal munka nélkül maradt, ám a vendégként meghívott történészek nem: Gali Máté és Pócza Kálmán lankadatlan szorgalommal kérdezték őket. A kiegyezés kissé megkopott népszerűségét rögtön az első kérdés megemlítette: a Medián két alkalommal végzett közvéleménykutatást a fontos magyar történelmi eseményekről és azt kérdezték, hogy…

Tovább

19. század 20. század Forrás II. Világháború

Szent Gellért budapesti szobra a 20. század első felében

2021-09-302021-09-30 Napi Történelmi ForrásBudapest, emlékezet, katolikus, művészet, Osztrák-Magyar Monarchia, szobor1 Comment

László Andor Korábban szóltunk már Ferenc József 1897 szeptemberi nevezetes kéziratáról, amellyel tíz magyar történelmi személyiséget ábrázoló szobor felállítását vállalta Budapesten. Ezek közül az elsők közt Szent Gellérté készült el, alkotója az a Jankovits Gyula volt, aki korábban Pannonhalmán Szent Asztrik alakját formázta meg. A Gellért-hegy oldalába az akkor készülő (még Eskü-térinek nevezett) Erzsébet-híddal szembe kerülő szobor különleges helye miatt a tíz közül a legnagyobb és a legköltségesebb lett.[1] Mérete többekben értetlenséget váltott ki, hiszen jóval felülmúlta például a Hunyadi-, Bocskai- és Bethlen-szobrok nagyságát, így az utóbbiakról azt lehetne gondolni,…

Tovább

19. század Forrás

Millenniumi emlékfák

2021-09-042021-09-04 Napi Történelmi Forrásemlékezet, emlékezetpolitika, fa, Magyar Királyság, Magyarország, Millennium, Osztrák-Magyar Monarchia1 Comment

László Andor A fák, szent berkek, ligetek tiszteletének kezdetei a múlt homályába vesznek. A pogány időkben gyakran fáknál mutattak be áldozatot, de a kereszténység elterjedésével sem tűnt el a különleges fák megbecsülése. Egyes idős fákat a hagyomány kötött össze valamely neves eseménnyel vagy történelmi nagysággal, másokat éppen fontos történések megörökítésére, jeles személyiségek tiszteletére ültettek. Az ókorban például Caesar létesített emlékligetet fő vetélytársa, Pompeius sírja körül Egyiptomban.1 A fák emlékeztetőül szolgálhattak, így az is előfordult, hogy valamely alkalomból megjelölték őket. Így tett például 1616-ban az első magyar nyelvű útleírás szerzője, Szepsi Csombor…

Tovább

19. század 20. század Forrás Szocializmus

200 évnyi magyar történelem egy épületbe sűrítve

2021-08-062021-08-06 Balogh-Ebner MártonBudapest, hajózás, könyv, könyvismertető, Közlekedési Múzeum, Osztrák-Magyar Monarchia3 hozzászólás

Magyarország történetének kétségkívül egyik legösszetettebb fejezete az elmúlt bő 150-200 év. Ha a politikai, gazdasági, társadalmi változások elbeszélését össze akarjuk sűríteni egyetlen földrajzi helyre, talán keresve sem találnánk jobb lehetőséget, mintha a budapesti Szabadság téren álló Adria-palota kapcsán bocsátkoznánk bele az elbeszélésbe. Zsigmond Gábor történészként, Tiborcz István pedig nagybefektetőként és szerzőtársként ugyanezt ismerhette fel, amikor a „Hazának használj” – Az Adria palota története c. könyvet megírta, a következő bekezdésekben ezt a könyvet fogom méltatni.

Tovább

19. század Forrás

Tinódi Lantos Sebestyén budapesti szobra

2021-07-212021-07-21 Napi Történelmi ForrásBudapest, emlékezet, emlékezetpolitika, Magyarország, Osztrák-Magyar Monarchia, szobor0 comment

László Andor Korábban szóltunk már Ferenc József 1897 szeptemberi nevezetes kéziratáról, amellyel tíz magyar történelmi személyiséget ábrázoló szobor felállítását vállalta Budapesten. A megörökített alakok közt (Anonymus és Pázmány Péter mellett) a 16. századi krónikás, Tinódi Lantos Sebestyén képviselte a nemzeti történelemmel, a törökellenes harcokkal összefonódó kultúrát, a művészetet. Szobra helyszíneként ezért az akkori Nemzeti Színház előtti teret jelölték ki.1 Az emlékmű rövid leírását már 1899 őszén olvashatták az akkori lapokban,2 ám felállítására még sokáig kellett várni. 1903 nyarára készült el Bezerédi Gyula mintája, amit a Zsilinszky Mihály történész-államtitkár által vezetett…

Tovább

19. század Forrás

Budapesti utcanevek a történeti emlékezet szolgálatában a 19. század második felében

2021-02-022021-02-02 Napi Történelmi ForrásBudapest, emlékezet, Fővárosi Közmunkák Tanácsa, Magyarország, Osztrák-Magyar Monarchia, sajtó, utcanév0 comment

László Andor Korábban láthattuk, miként jelentek meg a kiemelkedő történelmi személyiségeknek, eseményeknek emléket állító utcanevek a reformkorban, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során elsősorban a fővárosban, de vidéken is. E szokás az abszolutizmus korában sem szűnt meg, ám országosan a kiegyezés hozott fordulatot: fokozatosan áttértek a természetes indítékú névadásról a tiszteletet kifejező utcanevekre. A folyamat cseppet sem volt zökkenőmentes, hiszen több eltérő szempont merült fel az elnevezések során.

Tovább

Kult

Jelenetek egy házasságból – Recenzió Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon című könyvről

2021-01-212021-01-25 Miklós Dániel20. század, Horthy-kor, I. világháború, II. világháború, Kádár-kor, kommunizmus, könyv, könyvismertető, kora újkor, középkor, Magyar Királyság, Magyarország, Osztrák-Magyar Monarchia, Recenzió, újkor0 comment

A Magyar Nemzeti Levéltár A kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek című, 2017-2019 között nyitva tartó kiállításának tematikája nyomán egy forrásgyűjtemény-sorozat kiadására vállalkozik, amely levéltári dokumentumok alapján kívánja bemutatni, feldolgozni a magyarság és a mindenkori magyar állam által elismert tizenhárom nemzetiség, valamint a hazai zsidóság együttélésének sok esetben ezer évre visszanyúló történetét, sorsát. A sorozatot a Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon című tanulmánykötet nyitja, amely egyfajta bevezetőként áll a forrásgyűjtemények előtt.

Tovább