20. század 

Orosztudás nélkül nehéz – konferencia a hungarica-kutatás nehézségeiről a posztszovjet térségben

Október 9-én adott otthont a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára a Hungarica-kutatás problémái és perspektívái a Szovjetunió utódállamaiban című műhelykonferenciának, amely esemény a meghívott előadók száma és az érintett témák sokrétűsége miatt bőven túllépte egy szimpózium kereteit. A felszólalók – főként személyes tapasztalataikból merítkező – előadásaiból kiderült, hogy milyen problémákat kell annak a kutatónak megoldania, aki oroszországi levéltárban kutatna magyar anyag után.

Tovább
Forrás kora újkor 

A poltavai csata magyar szemtanúja

A lutheránus egyház által a svéd királyhoz küldött követek arra kényszerültek, hogy ott maradjanak a környezetében. Hogyan örökítette meg egyikük útinaplója a poltavai csatát és következményeit? 1709 júniusának végén megérkezett Poltava alá a cár serege, XII. Károly pedig úgy döntött, csatát vállal. „A legtöbben túlzott vakmerőséggel […] vádolják […] úgy vélem, hogy […] a kemény és zord szükség késztette erre […] az ellenség a maga földjén semmiben nem szenved hiányt, az ő svédjei viszont napról napra szorultabb helyzetbe kerülnek. […] a cár őfelsége nyíltan hangoztatja, hogy a nyílt ütközet halogatásával…

Tovább
Forrás kora újkor 

A svéd király táborában

A magyarországi lutheránus egyház követei 1708 augusztusában érkeztek a svéd királyhoz. Mi késztette őket arra, hogy a környezetében maradjanak és mit láttak a hadjárat alatt? A mogiljovi svéd táborban nyomban Krmann püspök kezére játszott a véletlen. Összeakadt ugyanis egy kováccsal, aki a királyi gyóntató, Malmberg doktor szomszédságában lakott. A kovács elvezette a követeket a gyóntatóhoz, aki beajánlotta őket Piper grófhoz, a főkancellárhoz. Másnap már mehettek is a királyhoz. Itt a püspök először is barokkosan hosszú beszédet tartott, aztán átnyújtott XII. Károlynak egy ugyancsak terjengős kérvényt. Az útinaplójában a két szövegre…

Tovább
19. század 20. század kora újkor Középkor Szocializmus 

Orosz birodalmi évszázadok – Recenzió

Ha az orosz történelem jellegzetességeire gondolunk, általában a szélsőséges változások, a mélységek és magasságok, a rendkívüli gyorsaságú felemelkedések és az elsöprő erejű összeomlások jutnak eszünkbe, melyek nemcsak az orosz nép sorsát, hanem Eurázsia, illetve sok esetben az egész világ történetét befolyásolták. A Kijevi Rusz, a Moszkvai Nagyfejedelemség, a cári Orosz Birodalom, a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció tündökléseinek és hanyatlásainak folyamataiban azonban egy olyan állandó gondolat is megfigyelhető, aminek végigkövetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy ezen, egymástól számos tekintetben eltérő entitások sorsát egy egységes narratívában láthassuk – ez a gondolat pedig…

Tovább
19. század Forrás 

Egy francia katona Moszkvában

Napóleon 1812-ben hatalmas hadsereggel indult meg Oroszország ellen. Katonái között akadt egy altiszt, aki nem csupán nagy adag szerencsével rendelkezett (ugyanis túlélte a megpróbáltatásokat), hanem az utókor szerencséjére jó emlékezőtehetséggel is. Először a rákövetkező évben, porosz fogságban vetette papírra az emlékeit, ezt két évtizeddel később kiegészítette. A teljes szöveg először 1896-ban jelent meg, az olvasók pedig képet kaphattak arról, milyen is volt a híres hadjárat „alulnézetből”.

Tovább
Forrás 

Német-orosz gazdasági kapcsolatok

Herczeg Adrienn A német kereskedelmi és energiakapcsolatok Oroszországgal való fontossága alakítja a német hozzáállást a két ország viszonyát illetően.[1] Ez jelentősen megmutatkozott az ukrán válság kapcsán, amikor Németország vonakodó magatartást tanúsított a súlyos szankciók tekintetében, s inkább az ügy tárgyalásos megoldását szorgalmazta.

Tovább