Napi Történelmi Forrás – Oldal 11 – Nem mindennapi történelem

Przemyśl, az erőd. – könyvismertető

2022-02-182022-02-18 Napi Történelmi Forráselső világháború, könyvismertető, Przemysl0 comment

Kiss Gábor Ferenc „Küzdtek oroszlánként”[1] Watson, Alexander: Az erőd. Przemyśl ostroma, 1914-1915. Budapest, 2021, Peko Pubishing. Az első világháború sorsfordító eseménysorozatnak bizonyult mind a magyar, mind pedig az egyetemes történelemben. A háború mérete, dimenziói, a bevetett haditechnika és haderő, a politikai, gazdasági, eszmei és társadalmi hatásai alapjaiban határozták meg az utána következő évszázadot, s napjainkig tartó hatást fejtenek ki. A kortársak által ’Nagy Háború’-ként ismert eseményt sok tekintetben elhomályosította a második világháború, de a két világégés közti kapcsolódási pontok egyértelműnek látszanak. Ezen kapcsolódási pontok példája lehet az alábbiakban bemutatott…

Tovább

Udvardy Cserna (Cherna) János, az olvasás népszerűsítésének szószólója

2022-02-172022-02-21 Napi Történelmi Forrásművelődés, olvasás, újkor0 comment

Kolonics Tünde „A’ mívelt lelkű ember, egy angyal e’ földön, egy békességnek, szeretetnek, boldogságnak, szóval, az áldott közjónak mennyei követje.”[1] (Udvardy Cserna János) Udvardy Cserna János, a reformkor egyik jeles személyisége életéről és tevékenységéről olvasva, nemcsak kiváló mérnökként, hanem, az olvasás helyzetének javításán fáradozó, elkötelezett tudós emberként is megismerhetjük. Véleményt fejt ki írókról, könyvírásról, folyóiratok olvasásáról. Írásaiban önmagáról is szól, érzéseibe, életének fontos részleteibe is betekintést enged. Udvardy (Cserna) János A Fejér megyei Zámolyban született 1799-ben.[2] Ezt a dátumot említi a Vasárnapi Újság életrajzi esszéje is.[3] A Magyar Életrajzi…

Tovább

19. század

Analógiák, stratégiák: Festetics László (1785–1846) neveltetése

2022-02-09 Napi Történelmi Forrás18. század, 19. század, Festetics, gyereknevelés, Keszthely, Magyarország, oktatás, oktatáspolitika0 comment

Zsidai Réka A karrier kiépítésének több járható útja volt ismeretes az újkorban.[i] Az elit esetében ez lehetetlen lett volna a megfelelő nevelés és neveltetés nélkül, ami más társadalmi csoportok karrierlehetőségéhez ugyan hozzájárult, de nem kizárólagosan. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a 18. század utolsó harmadára Közép-Kelet-Európába is eljutott a felvilágosodás eszmeáramlata.[ii] A főúri réteg esetében erre az időszakra felértékelődött a tudás mint érték, ennélfogva a presztízs részét képezte úgy a nyelvek ismerete, mint a széles körű műveltség és az olvasottság.[iii] Közben pedig kialakult a korszerű neveltetéssel kapcsolatos igény is.[iv]

Tovább

Forrás

A penge élén – a keleti front harcai Sztálingrádtól Harkovig (könyvismertető)

2022-02-08 Kanyó Ferenc2. magyar hadsereg, Erich von Manstein, keleti front, második világháború, Szovjetunió, Sztálingrád0 comment

1942 novemberének elején a német és a szövetséges csapatok Sztálingrád környékén harcoltak. A közvélemény számára addig diadalmasnak tűnő előrenyomulás mögött valójában egy rendkívül túlfeszített működés zajlott. 1942. november 19-én aztán bekövetkezett a szovjet támadás, amely bekerítette Sztálingrádot és olyan mély rést ütött a német vonalakon, hogy egy komolyabb összeomlás lehetősége is felmerült. Az ezt követő harcokat mutatta be Prit Buttar: A penge élén című könyvében. Katonák, taktikák és stratégiák A könyv 1942 novemberével, a szovjetek sztálingrádi ellentámadásával kezdődik, amikor sikerül gyűrűbe fogni a Paulus tábornok vezette német csapatokat. A történteket…

Tovább

20. század II. Világháború

Akik „méltónak bizonyultak” a patkány megnevezésre – Az Észak-Afrikában és Közel-Keleten harcoló csehszlovák önkéntesek története

2022-02-042022-03-10 Krajcsír Lukács11. gyalogoszászlóalj, 200. csehszlovák könnyű légvédelmi tüzérezred, csehszlovák önkéntesek, Csehszlovákia, Észak-Afrika, Karel Klapálek, Közel-Kelet, Levante, második világháború, Tobruk0 comment

A második világháborúban mind a szövetségesek oldalán, mind a Vörös Hadsereg kötelekében harcoltak önálló csehszlovák alakulatok – égen és a földön egyaránt megküzdöttek az ellenséggel. Ide tartozott a mostani cikkben vizsgált gyalogoszászlóalj is, amely egyedüliként a frontokon harcolt 1941-ben és 1942-ben. Ráadásául nem is akár hol: Észak-Afrikában és Közel-Keleten csapott össze nemcsak németekkel és olaszokkal, hanem a kollaboráns francia erőkkel is.

Tovább

19. század Forrás

Miénk itt a tér – A pesti Széchenyi-liget tündöklése és bukása a 19. században

2022-01-282022-01-28 Napi Történelmi ForrásBudapest, Magyarország, park, Pest-Buda, reformkor, Széchenyi, urbanisztika0 comment

László Andor Korábban láthattuk, miként jött létre Széchenyi István kezdeményezésére az első pesti liget, amely 1847-es megnyitását követően gyorsan fejlődött. A főváros lakossága hamar birtokba vette a sétányt, a következő év nyarán már nagyon sokan látogatták, így néha panaszkodtak, hogy „a padhiánynak iszonyú bősége mellett le sem ülhetni.” Ekkor a hűs árnyékot adó fák, a hírhedt pesti portól mentes levegő mellett egy nyolcszögletű kávékioszk (vagy „fagylalda”, „Limonadenhütte”) fokozta a park vonzerejét, és kínált például süteményeket, tejet, frissítő italokat, sőt hideg sülteket is. Tartottak benne jótékonysági célú rendezvényt is, amelyen zenekar…

Tovább

20. század Forrás Horthy-kor Kult

A revízió népi látószöge*

2022-01-222022-01-25 Napi Történelmi Forráskönyvismertető, Magyarország, nemzetpolitika, népi írók, népi mozgalom, revízió, Trianon0 comment

Papp István Amikor rászántam magam, hogy a jelen recenzióban ismertetendő és megbírálandó munkát kézbe vegyem, a cím elolvasását követően óhatatlanul is Hayden White amerikai történész sokat idézett esszéje, A történelem terhe jutott eszembe.[1] Ebben az eszmefuttatásban sok szó esik a jelen emberére nehezedő történeti tudat problematikus voltáról, s arról, hogy a történész feladata nem lehet az önmagáért való búvárkodás a múltban, hanem a jelen kérdéseire kell reflektálnia. Bár a kötet szerkesztője, Péterfi Gábor nem idézett a posztmodern áramlathoz sorolt szerzőket, mégis hasonlóképpen foghatja fel a historikus feladatát, mint White. Ezek…

Tovább

20. század Forrás Kult Szocializmus

[KÖNYVISMERTETŐ] Németh László: Vidéki ellenségképek a Szabad Népben

2022-01-172023-01-17 Napi Történelmi Forráskönyvismertető, mezőgazdaság, parasztság, propaganda, sajtótörténet, Szabad Nép, termelőszövetkezet0 comment

Tóth Eszter Zsófia Hiánypótló alkotást tart a kezében az olvasó, ugyanis az egyházak és a parasztság helyzete a kommunisták sajtópropagandájában még alig feltárt terület, különösen az 1947-1949 közötti időszakra vonatkozóan. Gyakran felvetődő kérdés, hogyan értékeljük az 1945-1948 közötti időszakot? Volt-e esély arra, hogy legalább részben megtarthatóak legyenek a demokratikus keretek, a jogállam? Véleményem szerint nem. Onnantól kezdve, hogy az első szovjet katona magyar területre lépett a második világháború alatt, Magyarországon elkezdődött a szovjet csatlósállam kiépítése, mely 1948-ban, a teljes kommunista hatalomátvétellel fejeződött be.

Tovább

20. század Hidegháború

Fegyvert bármi áron, a következmények nem fontosak – Könyvismertető

2022-01-142022-01-14 Miklós Dániel1956, arab hidegháború, csehszlovák-egyiptomi fegyvervásárlási egyezmény, csehszlovák-egyiptomi fegyvervásárlási szerződés, Dávid Ben Gurion, Egyiptom, fegyverexport, Gamal Abden Nasszer, hidegháború, Izrael, könyvajánló, könyvbemutató, Szovjetunió, szuezi-válság0 comment

1956 kapcsán közismert tény, hogy az októberi magyarországi eseményekkel párhuzamosan zajlott a szuezi válság, amelynek kiváltó oka volt, hogy az egyiptomi vezetés államosította a Szuezi-csatornát működtető társaságot. Hogy Magyarországon milyen előzményei voltak az október 23-án kirobbant forradalomnak, az nemcsak közismert, hanem egyenesen iskolai tananyag. Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy a Nasszer-féle Egyiptom miért szánta el magát az államosításra. Krajcsír Lukács könyve ebbe a folyamatba enged betekintést.

Tovább

Forrás kora újkor

Valóságos daruország vagyunk!

2022-01-102022-01-10 Napi Történelmi Forráscímer, daru, madár, Magyarország, mitológia, művészet, török-kor, viselettörténet0 comment

László Andor Alig több mint egy évszázada Somlyódi István szegedi járásbíró kis füzetet jelentetett meg, amelyben azt bizonygatta, hogy a turul valójában a darumadárral azonos.1 Elmélete a későbbiekben nem keltett különösebb visszhangot, a turult általában valamilyen ragadozómadárral szokták azonosítani.2 Néhány évvel később Takáts Sándor történész már „szembeállítja” őket: a turul szerinte „mondvacsinált” madár, amelynek a 16-17. századi forrásokban nem lelhetjük nyomát, szemben a daruval, melyről gyakran megemlékeznek a régiek, ezért „a magyar nép lelkivilágában állandó fészket vert.” Alapos tanulmánya szerint „a magyar lelkéhez ez a madár állt a legközelebb”, „szeretetét…

Tovább