Tilt vagy tűr?- A Kádár-rendszer viszonya a szexualitáshoz

Recenzió: Tóth Eszter Zsófia – Murai András: Szex és szocializmus. Libri Kiadó, Budapest, 2014. 180. p.

 

A szerzőpáros a Kádár- rendszer és a szexualitás viszonyát mutatja be kutatásaikon keresztül, melyet jó pár publikáció, interjú, korabeli dokumentumfilm megtekintése előzött meg. Ha feltesszük magunkban azt a kérdést, hogy az „átkosban” hogyan viszonyultak a szexszel kapcsolatos témákhoz a rendszer irányító, azt válaszolnánk rögtön: prűdként, tabu téma volt a kádárizmus tekintetében. (Én is ugyanígy voltam, amíg el nem olvastam a Szex és szocializmus című könyvet.) A Kádár- rendszer lényegében „lazábban” kezelte az alábbi témát, mint a szocialista országokban vagy éppen a Rákosi- korszak idején. Az utóbbi esetében jelentősen kigúnyolják A tanú című filmben a Rákosi- korszak gondolkodásmódját az erotikáról. A filmben Virág elvtárs (akinek az alakját Péter Gáborról alkották) megjegyzi munkatársnőjének (akinek éppen térd fölé ér a szoknyája), hogy „hagyjuk a szexualitást a haldokló nyugat ópiumának!” Az ’50-es években az intimitás és a testi szerelem csak a „dekadens” Nyugaton „pusztított”, a szocialista gondolkodásmódban a szex a termeléssel volt egyenlő: a nők csak gyermekvállalásért (főként fiú) élhettek házaséletet; az ifjúságnevelés terén mindent megtettek annak érdekében, hogy a testiséget kitöröljék a tudatukból.[1]

A szakirodalom két nagy fejezetre épül: Szex és politika, valamint a Testiképek. A korszak szexuális felfogását az első nagy fejezet mutatják be mérnöki precizitással. A Szex és politika fejezetben találhatjuk a Kádár- rendszer felfogását az abortuszkérdéssel kapcsolatban, a „modern” házasság gondolatát, az ifjúság felvilágosítását, valamint a prostitúció kérdését.

A második nagy részben, a Testképekhez olyan témákat dolgozott fel Tóth Eszter Zsófia és Murai András, mint az első szépségkirálynő-választás, a szexualitás ábrázolása a korabeli filmekben, valamint a nudizmus megjelenése idehaza. Végezetül egy különálló, de kardinális témakört is az olvasó elé tárnak a szerzők: az NDK-s balatoni nyaralók egy- vagy több nyári szerelme, melyek a „magyar tengernél” születtek. Ez a fejezet a Utóhang- NDK-s csajok, magyar amarózók elnevezést kapta. A könyv keménykötésű, nyelvezete egyszerű, így nemcsak a „szakmabeliek”, de a laikusabb emberek is szívesen olvassák, ami azért is pozitív, mert még nagyobb réteggel lehet a korszak és rendszer gondolkodásmódját megismertetni. A tanulmányokat képekkel is prezentálja Tóth Eszter Zsófia és Murai András, amivel a kötet még érdekesebbé válik.

Számomra a legérdekesebb rész a „Doktor úr, kérem…” alfejezet volt. A Kádár-korszak aczéli „három T”-s kultúrpolitikája is bekategorizálta a szexualitást és a fiatalság felvilágosításának kérdését. Míg a pornográf megjelenítése (filmben, újságban, stb.) és a homo- és biszexualitás teljesen tabu volt,[2] addig a fiatalok intimitás-nevelését a rendszer eltűrte, szocialista mederbe terelte. A szocialista országok közül a szexuális nevelés terén Magyarország messze leelőzte kommunista „barátait”. (Ne felejtsük el, hogy nem hiába „termelt ki” a kommunizmus szexuálisan aberrált bűnözőket, akiknek testi bajaikra nem tudtak megfelelő segítséget és/vagy orvosságot nyújtani a korszakban. Elég, ha csak a rosztovi rémként elhíresült Andrij Romanovics Csikatilot említjük a Szovjetunióból.) Az Ifjúsági Magazin (IM) 1965-1989 között- ellenőrzött és irányított keretek között- segítette a fiatalok tanítását az intimitás terén, dr. Veres Pál rovatán keresztül. A könyv szerzői az IM történéseit, küldetéstudatát, dr. Veres rovatát képekkel és az újságból idézett levelekkel illusztrálnak, így az olvasónak még könnyebben tudják mérleg alá venni, hogy miként is viszonyult a rezsim ezen intim témához. Így már egyértelmű, hogy a Kádár János nevével fémjelzett rendszer- erősen irányított keretek között- eltűrte a fiatalok szexuális felvilágosítását egyedüliként a keleti blokkon belül. Nem véletlenül lettünk a „legvidámabb barakk”.

A Szex és szocializmus című tanulmánykötet valamennyi könyvesboltban fellelhető. Érdemes elolvasni a könyvet annak, aki átélte a Kádár-rendszer mindennapjait, mert biztosan újabb információval gazdagodik. Továbbá ajánlom az olyan fiatalabbaknak,- mint például én-, akik csak interjúk vagy szakirodalmak alapján tudják megérteni a rendszer gondolkodásmódját, akár a szexről, akár az abortuszkérdésről vagy éppen az örömlányokról.

Felhasznált irodalmak:

• Tóth Eszter Zsófia- Murai András: Szex és szocializmus. Libri Kiadó, Budapest, 2014.
• Tóth Eszter Zsófia: Mint aki jól végezte dolgát… Az egészséges erotika definíciója a szocializmusban. In: Múltkor, 2014. nyár.
• Rév István: Nincs nő, nincs vágy, nincs szex. In: Rubicon, 1993/7.

 

 

[1] Rév István: Nincs nő, nincs vágy, nincs szex. In: Rubicon, 1993/7. 32-33.

[2] Tóth Eszter Zsófia: Mint aki jól végezte dolgát… Az egészséges erotika definíciója a szocializmusban. In: Múltkor, 2014. nyár. 71.