Középkor 

Egy üstökös, két érme, többezer velencei oroszlán

Szerző: Spielmann Gábor email: gabor.gameman@gmail.com   A velencei szárnyas oroszlán, azaz Szent Márk oroszlánja a világ egyik legismertebb középkori szimbóluma, amely mind a mai napig „él”, és a legváltozatosabb formában szerepel különböző iparművészeti tárgyakon, grafikákon, céges logókon. A szárnyas oroszlánnak még többezres Facebook-rajongói csoportja is létezik, ahova szinte mindennap új és új ábrázolásokat töltenek fel róla. Ez a népszerűség már a középkorban elkezdődött, de annak kiváltó okait és körülményeit homály fedi. Ez a tanulmány ezt hivatott eloszlatni. (The English and the Italian version can be found at the end of…

Tovább
Forrás Középkor 

13. századi magyar ezüstpénzek, mint információs aranybányák 3/3 – V. István, IV. László, III. András, Vencel

Spielmann Gábor   1. Napfogyatkozás és Velence ÉH 260 CNH 288.: Av. Gyöngykörben: M0NET*R* STPHAN. Középen asztronómiai kép (fogyó nap). Rév. Velenczei Szt. Márk oroszlánját utánzó előállítás. Opitz 23.6.1.1: Av: + MONET R. STPHAN balra néző kerek fej, jobb oldalán félholddal Rv: Szent Márk szárnyas oroszlánja   A Numizmatikai Közlöny 108-109. számában megjelent egy érdekes tanulmány Maróti Tamástól, amiben az az állítás található, hogy az ÉH 260 sz. érme az 1270-ben bekövetkezett napfogyatkozást ábrázolja. Nyitva marad azonban benne a kérdés, hogy miért található az érme hátlapján a velencei oroszlán. Számomra…

Tovább
Középkor 

13. századi magyar ezüstpénzek, mint információs aranybányák 2/3 – IV. Béla

Spielmann Gábor   1. Óbuda ÉH 145   CNH 305(306): Av. Szélesebb karimában szembenéző királyi fő, két hegyes és gömbben végződő torony között; a korona felett csillag, félhold és karika. Rév. Kettős karimában körül futó karikák, belül ívezeten álló két oldaltorony s közbül bástya, mely felett háromágú lomb látszik, e mellett oldalt egy-egy karika; az ív alatt három levelű lóhere (?). Opitz 21.61: Av: két torony között az uralkodó szembenéző, koronás mellképe, felette csillag és félhold Rv: körirat helyén karikák, boltíven álló bástya két torony között, felette faág két karika…

Tovább
Forrás Középkor 

13. századi magyar ezüstpénzek, mint információs aranybányák 1/3 – II. András

Spielmann Gábor   Bevezető A címben aranybányáról írok, de a középkori mikrofilm pontosabb metafora lenne. Az eddig nem ismert információk tömegét ugyanis egészen apró, gyakran csak nagyítóval kivehető, néhány milliméteres, vagy tizedmilliméteres részletek rejtik az Árpád-kor végi ezüstpénzeken. Talán ez a picinyke méret az oka, hogy eddig megdöbbentően keveset sikerült kideríteni ezeknek az érméknek az ábráiról. A katalógusok, és a tudományos jellegű írások is szűkölködnek az ezekkel kapcsolatos magyarázatokban, vagy gyakran nyilvánvalóan tévesen értelmezik azokat. Pedig ezek az információk megmaradtak, itt vannak, csak el kellene olvasni őket. Amíg a pergamenek,…

Tovább
Középkor 

Az ÉH 101. (CNH 263, Huszár 69) hátoldali érmeképének feloldása, és az érme pontos datálása. (És ez alapján az ÉH 116. és az ÉH 120. számú érmék érmeképeinek értelmezése)

Spielmann Gábor ÉH 101 hátlapja     CNH 263.: öt lábon álló állvány (?), keresztkék, karikák, félholddal és csillagokkal körülvéve, belül egy pontsorral. Opitz 22.10.1.1[2]: Rv.középen pontokkal dísztett sáv, felette két karika és két csillag között kereszt, alul ékek pontokkal, legalul félhold két karika között   Bevezető Úgy képzelem, hogy bárki, aki az ikonikus ÉH 101[3] denár hátlapjára valaha vetett egy pillantást, némi szemöldökfelvonás után automatikusan feltette magának a kérdést: ez meg mi a csudát ábrázolhat? Velem is pontosan ez történt, és egy idő elteltével elkezdtem az érme eredetének jobban…

Tovább
Forrás 

A Bocca della Verita eddigi legkorábbi ábrázolásának azonosítása az ÉH 345. számú érmén

Spielmann Gábor   Bevezető A felfedezés, ami ebben a tanulmányban kerül kifejtésre, előzetes kutatói szándék nélkül, spontán történt. Vencel magyar király – uralkodott 1301-1305 között – ÉH 345.sz denárjának hátlapját nézegetve eszembe jutott a hasonlóság közte és az ikonikus kőfaragvány, a Rómában található Bocca Della Verita között. Miután elkezdtem kutatni, hogy lehet-e alapja ennek a hasonlóságnak, a szálak egyre messzebb vezettek Vencel dénárjától, és egyre közelebb a Bocca Della Verita történetéhez. Kutatástörténet   ÉH 345  

Tovább
Középkor 

A Szent Korona eddigi legkorábbi ábrázolásának azonosítása az ÉH-132. számú érmén

Spielmann Gábor Bevezető Ez a tanulmány, egy véletlen felfedezés műve. Csak azért nem állítom, hogy a vakszerencséé, mert pont a látásnak volt főszerepe benne. Munkámból kifolyólag az alkalmazott grafika az egyik szakterületem, és mivel a középkori magyar történelem iránt is érdeklődőm, ezért ilyen szemmel vizsgáltam a kor egyik fontos tömegkommunikációs eszközét, az érméket. II. András egyik korai pénzén érdekes érmeképre lettem figyelmes, amelyben miután felismertem a kor grafikusának alakábrázolását, megdöbbenésemre a sematikus alak fején felismertem a Szent Koronát is. Tóth Csaba – Kiss József Géza: Az Árpád-kori magyar pénzek katalógusa,…

Tovább
Középkor 

Források a Magyar Királyság kereskedelemtörténetéhez I. – könyvismertető

Kovács Enikő Minden szakmának megvannak a maga nélkülözhetetlen segédeszközei, legyen az az épületgépészek műszaki rajza, vagy a túravezető térképe. A történészek számára ezek az okmánytárak. Általuk tudják szelektálni a vizsgálandó forrásokat, és informálódhatnak azok eléréséről. A Középkori Gazdaságtörténeti Kutatócsoport ezúttal a Magyar Királyság belkereskedelmének forrásaihoz szolgáltat segítő térképet. Könyvismertető. Van-e még olyan, amit eddig nem találtak meg? Régészként és történészként az ember legkésőbb egyetemista korában belefut a laikus kérdésekbe, melyek később végig kísérik munkáját. Találtál már dinoszauruszt? Na és múmiát? Aranyat? No de lehet még újat mondani? A Lendület-program Középkori…

Tovább
Forrás Középkor Ókor 

Kelet-római aranypénzek és perzsa lovak a Tibeti-fennsíkon

Szerző: Balogh Mátyás A Tibeti-fennsík zord, terméketlen vidék. Területének jó részén, jelenleg Kína két, gazdaságilag legelmaradottabb tartományi szintű közigazgatási egysége, a Tibeti Autonóm Terület és Csinghaj tartomány osztozik. Ez utóbbi kellős közepén, Wulan és Dulan megyékben, az ezredforduló környékén, két Kelet-római aranypénz került elő. Ezek, és még sok más régészeti lelet alapján biztosak lehetünk abban, hogy a kedvezőtlen természeti adottságai; a rendkívül száraz éghajlat és a nagy tengerszint feletti magasság ellenére, ez a vidék nem mindig volt egy, a gazdasági körforgástól távol eső annyira periférikus régió, mint manapság. Ezt tanúsítják…

Tovább