19. század Forrás 

Frank Tibor: „Viktória királynő kezeihez – Az osztrák-magyar kiegyezés brit tükörben 1865-1870” című könyvéhez (recenzió)

  Frank Tibor műveit olvasni mindig érdemes. Nincs ez másképp legutóbb megjelent könyve esetén sem. Frank Tibor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Amerikanisztika Tanszékének professzora 1997-től. Az Egyetem Angol-Amerikai Intézetének igazgatója is volt. Egyetemre az országos középiskolai tanulmányi verseny megnyerése okán történelemből felvételi nélkül került be. Tanulmányait történelem-angol szakon végezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és Cambridge-ben a Christ’s College-ban, majd a Darwin College-ban. A Magyar Tudományos Akadémia doktora (1998), az MTA levelező (2013), majd rendes tagja (2019). Nemzetközileg is jegyzett kutató. Vendégprofesszorkodott a University of California Santa Barbara-i campusán; Los Angelesben;…

Tovább
kora újkor 

Locke neveltje a XVII. századi Angliában

Ébner Anna A gyermeket vállaló párokban előbb-utóbb felmerül az a kérdés, hogy miként is lehetnének ők jó szülök. A kérdés kapcsán olyan gondolatok foglalkoztatják őket, hogy hogyan gondoskodhatnának gyermekeik egészségéről, boldogságáról és megfelelő iskoláztatásáról. Napjaink állandóan változó, gyorsuló világában az elbizonytalanodó szülők könnyedén útmutatásért fordulhatnak a gyermekneveléssel foglalkozó irodalomhoz, feladatuk azonban továbbra sem egyszerű.

Tovább
Forrás kora újkor 

Korabeli beszámoló a londoni pestisről

Az 1720-as évek elején pestis pusztított Franciaországban és az angolok attól féltek, a betegség hozzájuk is elér. Erre nem került, de sokaknak eszébe juthatott az 1665-ös pestisjárvány. Ezt az érdeklődést lovagolta meg egy 1722-ben megjelent könyv. Daniel Defoe nevével adták el, ami (a Robinson és más regényei sikere miatt) érthető, de félrevezető: a járvány idején ötéves volt, de nem a saját tapasztalatairól írt, hanem az egyik nagybátyja, Henry Foe visszaemlékezését tette közzé. Nem tudni, Defoe mennyire írta át az eredetit; ha a könyv egy része talán fikció is, maga a…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

„…ránk mindenképp az vár, hogy elessünk” – a loosi csata alulnézetből

Amikor a nyugati fronton 1914 őszén az arcvonal a tengertől a svájci határig megmerevedett, a németek védekezésre rendezkedtek be (eleve úgy tervezték meg a lövészárokrendszereket, hogy minél kevesebb ember kelljen oda) és inkább az oroszok ellen küldtek csapatokat. A másik oldalon viszont maradt az offenzív stratégia. 1915 őszén egy ilyen támadásnál vetették be azt az ezredet is, ahol Robert Graves szolgált. A franciák érzelmi okokból és gazdasági megfontolásból is erőltették a támadásokat. Már az is megalázó volt, hogy a németek francia területet tartanak megszállva, ráadásul itt volt az iparvidékek és…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

„… elhatároztam, hogy jelentkezek katonának” – egy angol önkéntes a világháborúban

Robert Gravest az tette híressé, hogy két könyvben újraírta Claudius császár (valóban létezett, de elveszett) önéletrajzát. Amikor a harmincas évek elején a császár bőrébe bújt, már volt gyakorlata az önéletrajzírásban, néhány évvel korábban ugyanis kiadta a sajátját, aminek kétharmada a Nagy Háborúról szólt. „Anglia hadat üzent Németországnak. Egy-két nap múlva elhatároztam, hogy jelentkezek katonának [alig múlt 19 éves]. Leginkább azért, mert bár az újságok nagyon rövid háborút jósoltak […], reménykedtem, hogy ahhoz azért elég sokáig el fog tartani, hogy októberben mégse kelljen megkezdenem oxfordi tanulmányaimat” A többi önkénteshez képest Gravesnek…

Tovább
Forrás Középkor 

„… rengeteg szenvedést hoztak a francia királyságra” – Békeévek a százéves háború alatt

Az ókori történetírás két nagy alakja, Hérodotosz és Thuküdidész azért írt, hogy feljegyezze a saját kora egy-egy nagy háborújának eseményeit. A százéves háború is megtalálta a maga krónikását. Miről írhatott, ha a háború éppen szünetelt? És milyen összefüggésben bukkan fel a szövegben Nagy Lajos király? A háború történetírója, Jean Froissart 1337-ben született. Egyházi férfiú volt, szolgálta III. Edward feleségét, a patrónusa halála után pedig Flandriában élt és itt kezdett hozzá művéhez valamikor az 1360-as évek végén. „hogy a franciaországi és angliai háborúkban született vitéz fegyvertények méltó módon megörökíttessenek […], nekikezdek…

Tovább
Forrás 

Vár állott, most kőhalom – Skócia Virága

A sportesemények előtt előszeretettel énekelt Flower of Scotland lassan 50 éve számít Skócia (egyik) nem hivatalos himnuszának. A skót királyság függetlenségét visszaállító, 1314-es bannockburni csatáról szóló, karrierjét eredetileg folk dalként kezdő ballada sok skót szívéhez közelebb áll, mint az Egyesült Királyság hivatalos himnusza, az ünnepi alkalmakkor énekelt God Save the Queen.

Tovább
kora újkor 

Illik Péter: A spanyol armada pusztulása (1588). Historiográfia, recepció, identitás című kötetéről

Botlik Richárd Recenzió Illik Péter: A spanyol armada pusztulása (1588). Historiográfia, recepció, identitás című kötetéről A spanyol armada 1588. évi hadi vállalkozásáról, majd részleges pusztulásáról még nem született önálló magyar monográfia. A recenzió alapjául szolgáló kötet szerzője, Illik Péter sem arra vállalkozott, hogy az 1588. évi armada történetét feldolgozza. A szerző azt vizsgálja, hogy miként formálódott egy pusztulás-mítoszból nemzeti identitás. Hogyan tőkésítette egy nemzet – az angol – saját identitásaként az ellenségen aratott győzelmét, amikor valójában nem is győzte le ellenfelét? Miként vált pusztulás-mítosszá a spanyol armada 1588. évi vállalkozása,…

Tovább