Mária Terézia élete és oktatáspolitikája – II. rész: A Ratio Educationis

Ébner Zsuzsa Annak ellenére, hogy Mária Teréziát nem készítették fel az uralkodói szerep betöltésére, számos széleskörű rendeletet hozott, amelyek jelentős reformokhoz vezettek. Így volt ez az 1777-es Ratio Educationis esetében is. Miért vált szükségessé az oktatás megformálása? Kiknek köszönhetjük a magyar közoktatás függetlenségét biztosító rendeletet? Mit jelentett a Ratio a gyakorlatban? Hogyan fogadták a kortársak? Írásom második részében ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Tovább
Forrás 

Mária Terézia élete és oktatáspolitikája – I. rész: Mária Terézia élete

Ébner Zsuzsa Ha a rendelkezésünkre álló levelek, festmények, szakirodalom alapján megpróbáljuk bejárni azt az utat, amelyet Mária Terézia tett meg 1717 és 1780 között, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy egy kihívásokkal teli, páratlan életút bontakozik ki előttünk. Utazásunk elején egy babáját szorongató kislánnyal találkozhatunk, aki kacagva rohan végig a bécsi palota folyosóin, s mire hosszú évek után utolérjük, már a kertben üldögél és ujjai egy lotaringiai hercegtől kapott levél köré fonódnak… Látjuk, ahogy feleséggé, majd édesanyává válik, 1740-ben pedig királynővé. Ott vagyunk mellette, amikor fegyverrel kényszerül megvédeni örökségét, és akkor is,…

Tovább
19. század Forrás Kult 

“Drága Rudolf” – Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz

„A koronázás napja még nincsen elhatározva” – számol be nyolcéves fiának a Budán tartózkodó Erzsébet császárné („szerető anyád”) 1867. május 15-én kelt, magyar nyelvű levelében. Szó esik még a budai Várkert virágzó orgonafáiról, a hamarosan a királyi család használatába kerülő gödöllői kastély parkjában tett látogatásról és a lóversenyekről, ahol főleg a lovukat szőrén megülő parasztemberek nyerték meg az uralkodóné tetszését. Ez a levél is olvasható a Drága Rudolf: Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz címmel most megjelenő kiadványban, amelyben az uralkodópár leveleit Vér Eszter Virág történész és Borovi Dániel művészettörténész…

Tovább
19. század Forrás 

Kiegyezés; a megosztó kompromisszum 150 év távlatából

György Sándor – Rapali Vivien Az 1867-es kiegyezés lezárta az 1848/49 utáni provizórikus állapotot, a forradalommal megindult folyamatokat, sőt talán magát a reformkort is. Természetesen nem pusztán egy pillanatról, hanem hosszú évek tárgyalásáról, valamint bel- és külpolitikai eseménysorozatok, együttállások eredményéről volt szó. A kiegyezést ráadásul (legalább is eleinte) korántsem fogadta lelkesen sem az osztrák, sem a magyar politika és közvélemény.  És hogy vélekedtek a kortársak – Kossuth, Deák, Teleki László – a “kiegyenlítésről”? És hogy vélekedik az utókor? Pozitív vagy negatív a Habsburg monarchiát 50 évre stabilizáló (bebetonozó?) egyezmény mérlege,…

Tovább
Forrás I. Világháború 

Ki koronázhatja meg a magyar királyt és miért kell minden vármegyéből 5 kg föld? – 101 éve koronázták meg IV. Károlyt

Ferenc József halála után utoljára koronáztak magyar királyt és királynét; a százegy éve, az első világháború közepén tartott koronázásról szól cikkünk. Azt kívánom röviden bemutatni, hogy a koronázásig rendelkezésre álló alig több, mint egy hónap alatt mi kellett a koronázás előkészítéséhez és milyen viták zajlottak ekkor a parlamentben.

Tovább
Forrás Középkor 

Hasmenés a másvilágra – Habsburg Albert király halála

Habsburg Albert volt az első király, aki a később oly sokáig uralkodó dinasztiából a magyar trónra kerülhetett. A róla fennmaradt írások alapján tetterős férfi volt, aki aktívan gyakorolta a lovagi erényeket, nem félt személyesen harcba szállni a törökkel, vagy éppen a huszitákkal, ha az országai érdeke úgy kívánták meg. Emellett arról volt nevezetes, hogy az osztrák tartományokban az uralma alatt álló területekről kiűzte a zsidókat. Hiába örökölte meg apósa hatalmas birodalmát, nem jutott elég ideje arra, hogy azt tartósan összefogja. Halálát vélhetően vérhas okozta, de még a krónikás Bonfini sem…

Tovább
Forrás kora újkor 

“Magyarország a kereszténység ellen?”

Egy jól körülhatárolható ellenségkép megrajzolásának számos, egymástól független, de több egymással összefüggő oka lehet, s ez nem volt másképpen a középkori illetve a kora-újkori Magyarországon sem. Ezen okok mögött természetesen jelen voltak objektív körülmények is mind a 14., mind a 17. században is, de számos olyan politikai indíttatásból kreált szimbólum került bele mind a törökökről, mind a magyarokról kialakult képbe, amelyek bemutatása árnyaltabb képet adhat. A kora-újkori ellenségképről szóló írásunk első részét itt találja.

Tovább