Címke: középkor

kora újkor Középkor 

Boszorkányság és tömeghisztéria

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

Tóth Gergely László A hit és a vallás megjelenése már az ősidők óta létezett. Az ember magyarázatot keresett a megmagyarázhatatlanra, és próbálta uralma alá hajtani a természet erőit, amihez valamiféle mágiát próbált alkalmazni. (Egyes vélemények szerint a barlangrajzok egy része a vadászatok sikerét voltak hivatottak szavatolni.[1]) A jó, a pozitív mágia mellett megjelent a rossz, a sötét mágia, illetve az ehhez kapcsolódó lények. Az arab világban a különféle dzsinnek jelennek meg. A perzsa zoroasztrizmusban pedig a vallási dualizmus, ahol a fény, az élet, Áhura-Mazda küzd fiával, Ahrimánnal, a sötétséggel, aki…

Tovább

Egy érme vall arról, hogy Könyves Kálmán első feleségét mégiscsak Busillának hívták

Napi Történelmi Forrás, 1 Comment

Spielmann Gábor   Bevezető Egészen az 1960-as évekig a történetírásban elfogadott volt, hogy Könyves Kálmán feleségét Busillának hívták. Mára azonban a szakirodalom ezt a nevet már nem fogadja el, mint Kálmán feleségét, és mindössze egy középkori fordítási hibának tartja. Egy Kálmán által vert érme azonban újra felszínre hozta annak a lehetőségét, hogy a király felesége mégiscsak Busilla volt, ezért a tanulmányomban az érme vizsgálatán túl megvizsgálom azt is, hogy a fordítási hiba elmélete tartható-e, vagy visszakaphatja végleg a nevét normann származású királynénk.               H35…

Tovább

A H49 érmék pontos datálása és átsorolása II. Bélatól II. Géza alá – Szerbiai Ilona és Belos pénzei

Napi Történelmi Forrás, 1 Comment

Spielmann Gábor Bevezető A tizenkettedik század magyar pénzverésének egyik rejtélye, hogy a jelenleg II. Béla alá sorolt H49 feliratai mit jelölhetnek. A látszólag értelmetlen feliratokból ráadásul látszólag rengeteg változat létezik – ezzel is tovább növelve a zavart tudományos körökben. Ebben a tanulmányban azt kívánom bebizonyítani, hogy az említett érméket valójában nem II. Béla, hanem özvegye, Szerbiai Ilona, és annak öccse, Belos verték II. Géza kiskorúsága idején.

Tovább
Forrás Középkor 

13. századi magyar ezüstpénzek, mint információs aranybányák 3/3 – V. István, IV. László, III. András, Vencel

Napi Történelmi Forrás, 0 comment

Spielmann Gábor   1. Napfogyatkozás és Velence ÉH 260 CNH 288.: Av. Gyöngykörben: M0NET*R* STPHAN. Középen asztronómiai kép (fogyó nap). Rév. Velenczei Szt. Márk oroszlánját utánzó előállítás. Opitz 23.6.1.1: Av: + MONET R. STPHAN balra néző kerek fej, jobb oldalán félholddal Rv: Szent Márk szárnyas oroszlánja   A Numizmatikai Közlöny 108-109. számában megjelent egy érdekes tanulmány Maróti Tamástól, amiben az az állítás található, hogy az ÉH 260 sz. érme az 1270-ben bekövetkezett napfogyatkozást ábrázolja. Nyitva marad azonban benne a kérdés, hogy miért található az érme hátlapján a velencei oroszlán. Számomra…

Tovább
Középkor 

13. századi magyar ezüstpénzek, mint információs aranybányák 2/3 – IV. Béla

Napi Történelmi Forrás, 0 comment

Spielmann Gábor   1. Óbuda ÉH 145   CNH 305(306): Av. Szélesebb karimában szembenéző királyi fő, két hegyes és gömbben végződő torony között; a korona felett csillag, félhold és karika. Rév. Kettős karimában körül futó karikák, belül ívezeten álló két oldaltorony s közbül bástya, mely felett háromágú lomb látszik, e mellett oldalt egy-egy karika; az ív alatt három levelű lóhere (?). Opitz 21.61: Av: két torony között az uralkodó szembenéző, koronás mellképe, felette csillag és félhold Rv: körirat helyén karikák, boltíven álló bástya két torony között, felette faág két karika…

Tovább
Forrás Középkor 

13. századi magyar ezüstpénzek, mint információs aranybányák 1/3 – II. András

Napi Történelmi Forrás, , 0 comment

Spielmann Gábor   Bevezető A címben aranybányáról írok, de a középkori mikrofilm pontosabb metafora lenne. Az eddig nem ismert információk tömegét ugyanis egészen apró, gyakran csak nagyítóval kivehető, néhány milliméteres, vagy tizedmilliméteres részletek rejtik az Árpád-kor végi ezüstpénzeken. Talán ez a picinyke méret az oka, hogy eddig megdöbbentően keveset sikerült kideríteni ezeknek az érméknek az ábráiról. A katalógusok, és a tudományos jellegű írások is szűkölködnek az ezekkel kapcsolatos magyarázatokban, vagy gyakran nyilvánvalóan tévesen értelmezik azokat. Pedig ezek az információk megmaradtak, itt vannak, csak el kellene olvasni őket. Amíg a pergamenek,…

Tovább
Középkor 

A Szent Korona eddigi legkorábbi ábrázolásának azonosítása az ÉH-132. számú érmén

Napi Történelmi Forrás, , 1 Comment

Spielmann Gábor Bevezető Ez a tanulmány, egy véletlen felfedezés műve. Csak azért nem állítom, hogy a vakszerencséé, mert pont a látásnak volt főszerepe benne. Munkámból kifolyólag az alkalmazott grafika az egyik szakterületem, és mivel a középkori magyar történelem iránt is érdeklődőm, ezért ilyen szemmel vizsgáltam a kor egyik fontos tömegkommunikációs eszközét, az érméket. II. András egyik korai pénzén érdekes érmeképre lettem figyelmes, amelyben miután felismertem a kor grafikusának alakábrázolását, megdöbbenésemre a sematikus alak fején felismertem a Szent Koronát is. Tóth Csaba – Kiss József Géza: Az Árpád-kori magyar pénzek katalógusa,…

Tovább
Középkor 

Források a Magyar Királyság kereskedelemtörténetéhez I. – könyvismertető

Napi Történelmi Forrás, , 0 comment

Kovács Enikő Minden szakmának megvannak a maga nélkülözhetetlen segédeszközei, legyen az az épületgépészek műszaki rajza, vagy a túravezető térképe. A történészek számára ezek az okmánytárak. Általuk tudják szelektálni a vizsgálandó forrásokat, és informálódhatnak azok eléréséről. A Középkori Gazdaságtörténeti Kutatócsoport ezúttal a Magyar Királyság belkereskedelmének forrásaihoz szolgáltat segítő térképet. Könyvismertető. Van-e még olyan, amit eddig nem találtak meg? Régészként és történészként az ember legkésőbb egyetemista korában belefut a laikus kérdésekbe, melyek később végig kísérik munkáját. Találtál már dinoszauruszt? Na és múmiát? Aranyat? No de lehet még újat mondani? A Lendület-program Középkori…

Tovább
20. század 

Egy „szerzetes” történész memoárja – Mályusz Elemér: Visszaemlékezések

Napi Történelmi Forrás, , , 0 comment

Törő László Dávid   Mályusz Elemér (1898–1989) a 20. századi magyar történetírás egyik legkiemelkedőbb személyisége volt, iskolateremtő tevékenysége révén munkássága pedig több történészgeneráció számára vált meghatározóvá. Egyesek kétes politikai szerepvállalásai miatt ismerik (így a megrendelésre készített A vörös emigráció című cikksorozat szerzőjeként), mások a nagy hatású középkorászt tisztelik benne. Született már feldolgozás a Szekfű Gyulával való vitájáról,[1] valamint a társadalom- és népiségtörténeti kutatások terén végzett úttörő munkájáról is.[2] A történész pályakezdőként 1920 és 1922 között Bécsben kutatott ösztöndíjjal, majd az Országos Levéltárban dolgozott (1922–1930), később a szegedi (1930–1934), azt követően…

Tovább
Kult 

Jelenetek egy házasságból – Recenzió Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon című könyvről

Miklós Dániel, , , , , , , , , , , , , , 0 comment

A Magyar Nemzeti Levéltár A kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek című, 2017-2019 között nyitva tartó kiállításának tematikája nyomán egy forrásgyűjtemény-sorozat kiadására vállalkozik, amely levéltári dokumentumok alapján kívánja bemutatni, feldolgozni a magyarság és a mindenkori magyar állam által elismert tizenhárom nemzetiség, valamint a hazai zsidóság együttélésének sok esetben ezer évre visszanyúló történetét, sorsát. A sorozatot a Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon című tanulmánykötet nyitja, amely egyfajta bevezetőként áll a forrásgyűjtemények előtt.

Tovább