középkor – Napi Történelmi Forrás

Ideológia és eszmei háttér a keresztes háborúkban

2020-04-24 Napi Történelmi Forráseszmetörténet, hadviselés, keresztes államok, keresztesek, középkor, lovagrendek, szerzetesrendek0 comment

Gyönki Viktória 1095 novemberében, mikor II. Orbán pápa Clermontban megtartott beszéde elindította a keresztes hadjáratot, a keresztény világ nagy részét felrázta. Ebben az időben a muzulmán seregek jobbára a fokozatosan gyengülő Bizánci Birodalmat fenyegették Kis-Ázsia felől. Az Ibériai-félsziget egy része ekkor még muszlim kézben volt, korábban pedig jelen voltak Szicíliában és Dél-Itáliában is. A frank királyság Martell Károly idején megállította az előrenyomulást, és így pár évszázados, hódítási kísérletektől mentes időszak következett. Az Ibériai-félszigeten a keresztes hadjáratokhoz hasonló folyamat, a reconquista nyomán nyertek teret a keresztények. Szicíliának és Dél-Itáliának a normannok…

Tovább

Középkor

Örökösödési per bizánci módra, avagy egy 13. századi jogügylet a kortárs jogász szemszögéből

2019-10-11 Napi Történelmi Forrás13. század, Bizánc, Épeiros, jogszolgáltatás, jogtörténet, középkor, Nikaiai Császárság, ortodox, Thesszaloniké0 comment

Szegvári Zoltán A bizánci társadalom örökölte az ókori Róma jogi örökségét – ennek kapcsán elég például arra gondolni, hogy I. Iustinianus (527–565) császár rendelte el a római jog kódexbe foglalását (ez a híres codex Iustinianus) –, ahogyan a késő ókori kánonjogét is. Tévedés lenne viszont azt hinni, hogy ez a hagyaték jogkövetőbb magatartást eredményezett volna, mint más társadalmaknál, illetve kevesebb lett volna a peres ügy. Ez utóbbiak gyakran igencsak bonyolult és zavarba ejtő fordulatokat eredményeztek, miként az alábbiakban bemutatott öröklési vita is.

Tovább

Forrás kora újkor Középkor

Egy magyar Amerika földjén 500 évvel Kolumbusz előtt?

2018-12-202020-05-13 Napi Történelmi ForrásIzland, Kanada, könyv, kora újkor, középkor, magyarok, skandináv3 hozzászólás

Bánhegyi Zsolt A szaktudományban időnként felbukkanó izgalmas kérdés, hogy járt-e magyar Amerikában Budai Parmenius István előtt, most az izlandi sagák magyar fordításainak megjelenése kapcsán merül föl. A sagák szerint az Izlandról-Grönlandról ezer éve kirajzó és Új-Fundlandra érkező hajósok között volt egy Tyrker vagy Tyrkir nevű, aki „déli származású” volt – mármint a norvég-viking társasághoz képest –, és etnikai hovatartozása talányos. Még török vagy magyar származása is felmerült –a Tyrkir nevet a türk népnévből helytelen népetimológiával eredeztetve –, de fogadjuk el: a tudomány mai állása szerint német volt, a hesseni Turchauból…

Tovább

Forrás Középkor

Gísla saga – Egy kitaszított ember élete a középkori Izlandon

2018-07-27 Napi Történelmi ForrásIrodalom, Izland, izlandi, középkor, saga, skandináv, Skandinávia0 comment

Gyönki Viktória Korábbi írásunkban az izlandi Grágás törvénykönyv kapcsán már szót ejtettünk a sziget benépesítéséről, középkori történelmének forrásairól. Hasonlóan érdekes forráscsoportot képeznek a sagák, amelyek nagy számban maradtak fenn kéziratos formában napjainkig. A saga szó jelentése történet, és az at segja, vagyis „elbeszél” igéből ered. A sagákat témájuk szerint több csoportba sorolhatjuk. Vannak a norvég uralkodókról szóló király-sagák (konungasögur) és püspök-sagák (biskupasögur), legendás helyeken játszódó hajdankori sagák (fornaldasögur), szentek életét bemutató sagák (Heilagra manna sögur) és jelenkori sagák (samtíðarsögur). A különböző műfajokat összesítve elmondható, hogy több száz saga maradt fönt…

Tovább

Középkor

Székesfehérváron eltemetett királyaink azonosítási lehetőségei

2018-07-172018-07-17 Napi Történelmi ForrásAnjou-ház, archeogenetika, Árpád-ház, Habsburgok, középkor, Mátyás király1 Comment

Holczmann Balázs A házi feladat Korábbi cikkemben (Árpád-házi királyaink nőági azonosítási lehetőségei) arra próbáltam rámutatni, hogy a milyen azonosítási lehetőségeink merülnek fel az idén megvizsgált II/52-es csontváz, I. András és III. Lászlóval kapcsolatban [18]. Ebben a rövid összefoglalóban pedig arra próbálok rámutatni, hogy a genetikai vizsgálatokkal milyen további lehetőségeket nyitnak meg további királyok azonosítására, és milyen nem magyarországi sírok adhatnak támpontot az eredmények bizonyítására.

Tovább

Középkor

Árpád-házi királyaink nőági azonosítási lehetőségei

2018-05-212018-05-27 Napi Történelmi Forrásantropológia, archeogenetika, Árpád-ház, középkor5 hozzászólás

Holczmann Balázs Kié lehet a II/52-es csontváz? Árpád-házi királyaink azonosítása ez évben kapott új lendületet az Olasz Judit nevével fémjelzett publikáció (1) nyomán, amelyben több Árpád-házi királynak tulajdonított csontváz összehasonlító DNS vizsgálatát végezték el. Ebben a cikkben arra próbálok rámutatni, hogy a jelenleg meglévő még nem azonosított feltételezhetően Árpád-házi királyok csontjait miként lehetne az anyai és leányági öröklés mentén további DNS vizsgálatokkal igazolni.

Tovább

képes történelem Középkor

Képek egy oszmán krónikából: hogyan néz ki a Tarih-i Üngürüsz?

2018-02-282020-06-02 Kanyó Ferencközépkor, krónika, őstörténet, oszmán, Oszmán Török Birodalom, Tarih-i Üngürüsz, Török Birodalom1 Comment

Kanyó Ferenc Nemrég járta körbe a médiát az a hír, hogy Grandpierre Attila és társai újra kiadták a Tarih-i Üngürüszt. Az oszmán-török krónika neve az őstörténet iránt fokozottan érdeklődők körében nem hangzik ismeretlenül, az elmúlt fél évszázadban a szövegének több kiadása is napvilágot látott. A sokak által rejtélyesnek ítélt forrás valójában egyáltalán nincs rejtve a nagyközönség elől. A teljes krónika valamennyi lapja elérhető már a világhálón, ezekből szemeztünk a Képes Történelem rovatunk legújabb írásában.

Tovább

Középkor

Nyolc kocsi karó, egy kézi balta és néhány halálos fenyegetés – Erdőhasználat a késő középkori Magyarországon

2018-02-062018-02-11 Napi Történelmi Forráserdő, középkor, Magyarország, oklevél1 Comment

Botlik Richárd Fa, faszén, szén, olaj, villany, gáz, földhő és társai. Télvíz idején sok mindent kipróbált már az emberiség a saját melegedésére. A felsorolt tüzelőanyagok, tüzelési módok, kiépítésük és/vagy üzemeltetésük költséges, jelentős anyagi terhet rónak a háztartásokra. Nem volt ez másként a késő középkorban sem, amikor a fatüzelésen kívül nem sok más alternatíva létezett. A korommentesen égő faszenet – drágasága miatt – csak a királyi udvarok, főurak engedhették meg maguknak, a kőszén pedig a 19. század elején terjedt el Magyarországon. Éppen ezért az erdők használatát – a fakitermelést, legyen itt…

Tovább

Forrás Középkor

A magyar könnyűlovasság rögös útjai

2017-12-192018-02-02 Kanyó FerencBizánc, hadsereg, hadtörténet, historiográfia, huszárság, könnyűlovasság, középkor, Magyar Királyság, népvándorlás, sztyeppe0 comment

A magyar könnyűlovasság történetének kutatása az elmúlt nagyjából százötven évben számtalan elméletet állított fel. Ezek többsége nem bizonyult időtállónak, mégis mély gyökeret vertek nemcsak a tágabb értelemben vett köztudatban, de a szűkebb szakmai közvéleményben is. Nem könnyű feladat tehát összefoglalni azt a valós és tényleges tudást, amely rendelkezésünkre áll a „legmagyarabbnak” gondolt csapatnemről, és lehántani róla azokat a tévedéseket, amelyek évtizedek óta meghatározták azt. Az újabb kutatások közül most egy összefoglaló munkát ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Tovább

Forrás Középkor

Képzelt Koppány?

2017-09-222019-10-08 Kanyó FerencÁrpád-ház, Képzelt Koppány?, Koppány vezér, középkor, Magyar Királyság, magyar őstörténet, magyar történelem, Szent István0 comment

Nemrég kisebb vihart kavart Berend Nórának a Népszava számára adott interjúja, amelynek egyik állítása az volt, hogy Koppány vezér, István ellenfele, valójában nem létezett, személye utólagos kitaláció eredménye. Mai írásunkban azt járjuk körül, hogy min alapszik ez a vélemény, és mit tud Koppányról a magyar medievisztika.

Tovább