A magyar állam óriásberuházása ami 15 éven belül megtérült

Az első világháborús vereséggel a történelmi Magyarország elvesztette területeinek kétharmadát és millió szám kerültek magyarok az új magyar állam határain kívülre. Az azonban kevésbé ismert, hogy az Antant oldalán belépő Olaszország Fiume megszerzésével gyarapíthatta területeit Magyarország kárára.  Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy sorra születnek meg új horizontokat jelentő kutatások eredményei könyv formában. Ebbe a sorba illeszkedik Pelles Márton és Zsigmond Gábor új kötete, amely a fiumei magyar kereskedelmi tengerészet történetét tárja olvasói elé. A második, javított és bővített kiadás immáron 1921-ig tárgyalja a ma Horvátországhoz tartozó egykori magyar “Corpus separatum” történetét és mutat rá annak jelentőségére. Könyvbemutatón jártunk.

Pelles Márton, Zsigmond Gábor, Zsuppán András. Fotó Nyitrai Dávid, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum díszterménél keresve sem találhattak volna a szerzők és a szervezők alkalmasabb helyszínt a kötet bemutatásra. Mint arra köszöntőjében a Nemzeti Múzeum igazgatója is kitért, a 800 éves magyar-horvát együttélés emlékére készült időszaki kiállítás (virtuálisan elérhető itt!) és a kötet kapcsolata erős érvként szólt amellett, hogy a helyszínt rendelkezésre bocsájtsák. L. Simon László köszöntője után Zsuppán András, a Válasz Online újságírója tette fel kérdéseit a szerzők, Pelles Márton és Zsigmond Gábor felé. Pelles frissen doktorált közgazdász, a Pécsi Tudományegyetem tudományos munkatársa és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum muzeológusa, míg Zsigmond Gábor múzeum tudományos főigazgató-helyettese aki disszertációját szintén a kereskedelmi tengerészet kérdésköréből írta.  Azt tehát nem állíthatjuk, hogy a szerzők mögött ne lenne hosszú évek tudományos, kutatói múltja a témában. Zsigmond Gábor a Fiumétől elválaszthatatlan Adria palotáról szóló könyvét az ntf.hu hasábjain mutattam be.

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Fotó Nyitrai Dávid, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

A szerzőktől megtudhattuk, hogy a fiumei magyar kereskedelmi hajózás és általában az ottani magyar múlt feltárása még tartogat feladatokat. Ennek az oka abban keresendő, hogy míg a horvát történészek közül kevesen beszélnek magyarul, a források többnyire magyar nyelvűek. A téma népszerűségét pedig az rontja a magyar kollégák között, hogy az iratok magyarországi példányai elpusztultak az Országos Levéltár/Magyar Nemzeti levéltár 1944-1945-ös és/vagy 1956-ös tüzeiben, így azokért egészen az Adria partjáig el kell utazni. Sok tekintetben tehát a szerzőpáros úttörő munkát végzett a forrásanyag feldolgozásával.

Fiumei forgóhíd. MMKM TFGY 935

Mint a szerzőktől megtudtuk, Fiume jelentéktelen, alapvetően rossz fekvésű kikötőváros volt mindaddig, amíg a kiegyezés után Magyarország vissza nem kapta a Mária Terézia által Magyarországnak adott és 1849-ben büntetésből elvett várost. A dualista rendszerben felismertek azt, hogy a gőzhajózás miatt amúgy is szükséges modernizációs-kényszer miatt nincs az ország lekésve arról, hogy bekapcsolódjon a tengeri világkereskedelembe. Mint Zsigmond Gábor megjegyezte, rövid idő alatt Fiume Európa 10. legforgalmasabb kikötője lett, elsősorban a magyar állam támogatásainak köszönhetően. A folyamatosan bővülő kikötőt az első világháború után elcsatolták az országtól és az így kiemelt jelentőségét is elvesztette, magyar lakossága visszaköltözött Magyarországra, s mindaz, ami túlélt az olasz határvárossá vált Fiumében a gazdasági vállalkozásokból, azt elvitte a nagy gazdasági világválságnak nevezett recessziós korszak 1929 után.

A fiumei M. Kir. Állami Úszódokk. Az első próbadokkolás 1910.VIII.24-én, az Adria M. Kir. Tengerhajózási Rt. MÁTYÁS KIRÁLY nevű gőzősével. A dokkot építette 1909-10-ben a Danubius Hajó- és Gépgyár Rt. fiumei gyára. MMKM TFGY 535

Fiume elvesztése ellenére megtérülő befektetése volt a magyar államnak a kikötő fejlesztése, ugyanis 1918-ig az innen befolyt adók, vámok és a gazdasági fejlődésből következő más hasznok az állami dotálás minden költéségét tizenöt év után visszahozták, majd folyamatos hasznot termeltek az országnak. Pelles Márton kitért arra is, hogy ugyan ezeknek az adatoknak a pontosítása, kibontása az ő kutatásaiknak az újdonsága, de a 20. század eleji munkák ezt már megírták, tehát a költség-haszon számítások birtokában döntöttek az 1910-es években az egyébként elmaradt további bővítésekről.

A fiumei MÁV felvételi épületének fotója a Magyar Kir. Közlekedési Múzeum második világháború előtti anyagából maradt meg. A fiumei kikötő vasúti kapcsolat nélkül nem lett volna képes ekkora fejlődésre. MMKM TFGY 289.

A fiumei befektetés haszna az anyagiakon túl az volt, hogy Magyarország be tudott kapcsolódni a világkereskedelembe s így olyan árukínálat jelenhetett meg amely jelentősen színesítette a fogyasztást. A szerzőpáros kitért arra is, hogy az exporton belül kezdetben élelmiszercikkek domináltak, majd egyre jobban bővült a más jellegű cikkek kínálata is. A fiumei forgalom fontos része volt a kivándorlás is, amely kapcsán megemlítették, hogy a magyar hatóságok igyekeztek saját infrastruktúrát kialakítani az országot elhagyók számára. Ennek okait abban jelölték meg, hogy így egyfelől ellenőrizni és regisztrálni tudták azokat, akik Magyarországon kívül kívántak boldogulni és így lehetőség nyílt arra, hogy fel tudják mérni a kivándorlás pontos okait, hátterét. Másfelől lehetőség nyílt arra, hogy a visszavándorolni szándékozók hazajutását segítsék.

 

A Múzeum egyik frissen vásárolt aprónyomtatványa: az Adria Rt. tájékoztatója. Gysz 2021/13..

A könyvbemutatón végén felmerült, hogy az új Közlekedési Múzeumban kap-e szerepet a tengeri hajózás. Az érdeklődés kapcsán Zsigmond Gábor elmondta, hogy annak ellenére, hogy az Északi Járműjavítóba tervezett új állandó kiállítás megnyitására még várnunk kell, de ez előtt már egyes tárgyak bemutatásra kerülnek, ugyanis a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummal közösen idén megnyitott időszaki kiállítást jövőre Fiumébe költöztetik, ahol az ottani horvát múzeumok anyagával és segítségével kibővítve újabb kiállításban kívánnak emléket állítani a magyar-horvát közös múlt a kötetben is bemutatott fejezetének.

Fotó: Nyitrai Dávid, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

A kötet a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum webshopjában vásárolható meg.


Pelles Márton-Zsigmond Gábor: A fiumei magyar kereskedelmi tengerészet története 1868-1921. Szülőföld kiadó, 368. oldal ISBN: 978-615-61728-5-3

Képek forrása:
Kiemelt fénykép: Vitorlás Fiume kikötőjében Fehér Ferenc fényképén, 1910. k. MMKM TFGY 2018.1634.25.
Nyitrai Dávid, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum,
MMKM TFGY = Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Történeti Fényképek Gyűjteménye

 

 

Facebook Kommentek