Kádár-kor – Napi Történelmi Forrás

„Beteges antikommunista” Szolzsenyicin és A Gulag-szigetcsoport a Kádár-korszak sajtójában

2023-11-08 Napi Történelmi ForrásGULÁG, Kádár-kor, sajtótörténet, Szolzsenyicin0 comment

Murai András – Németh Brigitta 50 évvel ezelőtt, 1973. decemberében Párizsban jelent meg Alekszandr Szolzsenyicin monumentális művének, A Gulag szigetcsoportnak az első kötete. A Szovjetunióból kicsempészett kéziratot először oroszul adták ki, pár hónap múlva a franci és angol nyelvű kiadás következett. Míg a nyugati világban óriási sikert aratott a szovjet lágerek borzalmait leleplező szociográfia, a keleti blokkban politikai támadásnak és a kommunista eszmék elleni propagandának nevezték az akkor már Nobel-díjas író művét. 1974 legelejétől – természetesen a szovjet példát követve – a magyar sajtóban is támadást indítottak Szolzsenyicin ellen.

Tovább

20. század Forrás Szocializmus

+18!!! „Amíg a tettesek nevét nem közölhetik” – Szocialista szemérem a sajtóban egy család meggyilkolása után

2022-12-102022-12-13 Napi Történelmi Forrásbűnügy, gyilkosság, Kádár-kor, rendőrség, sajtó, Szeged0 comment

Dulai Péter „Rozsi János Paprika utcai lakost és családját ismeretlen tettes megölte. A rendőrség a nyomozást folytatja.” A Kádár-korszakból három olyan többrendbeli emberölés került be a hazai kriminalisztika történetébe, amikor egy egész családdal végeztek. Figyelemreméltó, hogy ez a három kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmény viszonylag rövid idő, mindössze öt év leforgása alatt történt. [1] A szegedi Paprika utcában 1961. április 25-én elkövetett ötösgyilkosság a szakmai kihívások mellett a kirívóan brutális módszer miatt okozta a legnagyobb fejtörést a rendőrségnek. Hogyan kell kommunikálni egy ilyen esetet a közvélemény felé egy olyan országban, ahol…

Tovább

20. század Forrás Kult Szocializmus

KÖNYVISMERTETŐ – Dulai Péter: Gyilkosság a panel tetején

2021-11-052022-08-17 György Sándorbűnügy, igazságszolgáltatás, Kádár-kor, könyvismertető, kriminalisztika, rendőrség0 comment

A különféle – elsősorban élet- és vagyon elleni – bűncselekmények mindig is kiemelt érdeklődésre számíthattak mind a szakmabeliek, mind a laikus közönség részéről. Nem véletlen a krimi műfajának évszázadok óta töretlen szárnyalása (és nyugodtan ide vehetjük akár az ókori görög drámákat is például, hiszen azok sincsenek híján minősített bűncselekményeknek), és a bűnügyi hírek hatalmas nézettségi/olvasottsági száma. Azon ügyek, amelyek a bűncselekmény tárgya, az elkövetés módszere vagy az elkövető különös kegyetlensége miatt különlegesnek számítanak, még inkább „népszerűek”, elég csak a számos filmben/regényben/konteóban megénekelt D. B. Cooper történetére, vagy hazai vizeken a…

Tovább

20. század Forrás

Breakdance, avagy „törőtánc” Magyarországon

2021-05-282021-05-28 Napi Történelmi Forrásbreak, Kádár-kor, kultúra, tánc, zene0 comment

Tóth Eszter Zsófia 2011-ben Pittsburghben adtam elő, történelem szakos diákoknak. Illusztrációként, milyen volt Magyarország az 1980-as években. A Rocktérítő cím film részleteként a klipben láthatóak budapesti fiatalok, ahogy breaket táncolnak. A hatás elképesztő volt az amerikai diákokra: nagyon lelkesek lettek, hogy Magyarországon is táncolták az amerikai break táncot Cikkem e tánc és a Breakdance című film korabeli sajtóvisszhangjáról szól. A breaktánc felfogható a szabadság egyfajta megélésének is az 1980-as években. Gondoljunk abba bele, hogy az utcán – a budapesti Felszabadulás terén vagy a Vörösmarty téren – megjelennek magnós fiatalok és…

Tovább

Forrás Szocializmus

A robbanós tévé – Videoton Color Star

2021-02-092021-02-09 Napi Történelmi ForrásKádár-kor, sajtó, televízió, Videoton1 Comment

Tóth Eszter Zsófia A színes televízió áhított fogyasztási cikk volt az 1980-as években. Egy nap arra lettem figyelmes, mikor jöttem haza az iskolából, hogy apám egy kollegájával irdatlan nagy televíziókészüléket cipel és mindketten görnyedeznek a súlya alatt. Ez volt az első színes televíziónk, orosz gyártmány, a Raduga (Szivárvány) névre hallgatott és szovjet laktanyából vettük kéz alatt. Annyira nehéz volt, hogy azon a szekrényen maradt, ahová aznap letették, 10 éven át. Viszont legalább nem robbant fel és színesben nézhettem a Sandokant rajta.

Tovább

Kult

Jelenetek egy házasságból – Recenzió Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon című könyvről

2021-01-212021-01-25 Miklós Dániel20. század, Horthy-kor, I. világháború, II. világháború, Kádár-kor, kommunizmus, könyv, könyvismertető, kora újkor, középkor, Magyar Királyság, Magyarország, Osztrák-Magyar Monarchia, Recenzió, újkor0 comment

A Magyar Nemzeti Levéltár A kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek című, 2017-2019 között nyitva tartó kiállításának tematikája nyomán egy forrásgyűjtemény-sorozat kiadására vállalkozik, amely levéltári dokumentumok alapján kívánja bemutatni, feldolgozni a magyarság és a mindenkori magyar állam által elismert tizenhárom nemzetiség, valamint a hazai zsidóság együttélésének sok esetben ezer évre visszanyúló történetét, sorsát. A sorozatot a Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon című tanulmánykötet nyitja, amely egyfajta bevezetőként áll a forrásgyűjtemények előtt.

Tovább

Forrás Szocializmus

„Itt a Márka, itta már ma?”, avagy a szocialista üdítő és a kupakgyűjtő akció

2020-12-172020-12-17 Napi Történelmi Forrásgasztronómia, Kádár-kor, Márka, szocializmus0 comment

Tóth Eszter Zsófia A többféle szocialista üdítő közül azért a Márkát választottam, mert a Márka kupakgyűjtő akció is emlékezetes maradt, legalábbis egy generáció számára. Másrészt a szocialista reklámok közül a Márka reklámok, az „Itt a Márka, itta már ma?” szlogen is maradandó lett a kommunikatív emlékezetben. A Márka korabeli marketingkampányát felelevenítve nyomon követhetjük, milyen fogásokat alkalmazhatott a szocialista reklámipar egy termék népszerűsítésére. A szocialista üdítő kulcsfontosságú lett a Coca-Cola 1968-as, a Pepsi kóla 1971-es bevezetése után a hazai üdítőipar számára: mutassuk meg a nyugati imperialisták számára, hogy egy szocialista üdítőital is lehet…

Tovább

Forrás Szocializmus

A magyar magnók – az MK termékek

2020-12-142020-12-14 Napi Történelmi Forráselektronika, Kádár-kor, magnó, sajtó, zene0 comment

Tóth Eszter Zsófia Első magnómat 1984 karácsonyán kaptam, egy MK-27-est. Akkor olyan volt a készülék, mint egy csoda. Az egész karácsony alatt nem tudtam elszakadni tőle, felvettük vele a családtagok hangját. Később a barátnőimmel hangjátékokat írtunk és vettünk fel rá. Akkor érdekes volt, hogy a hang, a hangunk megörökíthető, ami ma már természetes. Az első magnó, melyet kapni lehetett, a Vörös Szikra orsós magnó volt, amelyet az 1950-es években lehetett vásárolni, 15 kilós volt és 3400 Ft-ba került.(www.radiomuseum.hu) Külföldön 1963-tól gyártott elsőként a Philips hordozható kazettás magnót.[1] E cikkben a magyar gyártású…

Tovább

Forrás Szocializmus

A Fa szappan

2020-12-092020-12-09 Napi Történelmi ForrásKádár-kor, luxus, sajtó, szappan, szépségápolás0 comment

Tóth Eszter Zsófia A Fa szappan a Henkel cég terméke, 1954-től gyártották Nyugat-Németországban. A Fa a fabelhaft (mesés) szó rövidítése. A manapság ismert külsővel 1968-tól lehetett kapni, nagy újításnak számított a színjátszós zöld és a citromillatú sárga bevezetése. 1972-ben 12 országban lehetett hozzájutni. Magyarországi története többek között azért érdekes a szocialista időszakban, mert leginkább nem volt kapható, ha néha igen, akkor pult alól, ismerősöknek árusították. Külföldről hozták be, bécsi bevásárlóutakról és értékén felüli csereértéket is képviselt. Másrészt státuszszimbólum is volt. A megszerzett szappant sokszor nem használták, illatosítónak tették be ruhák…

Tovább

Forrás Szocializmus

Pornográfia a szocialista sajtóban

2020-11-272020-11-27 Napi Történelmi ForrásKádár-kor, pornográfia, sajtó sajtótörténet, szex0 comment

Tóth Eszter Zsófia A pornográfia tiltott volt a szocialista időszakban. Pornográf termékeket nem lehetett kapni újságárusoknál, videokazetták is illegálisan érkeztek be az országba egészen az 1980-as évek végéig. Ezen írásomban annak járok utána, megjelent-e egyáltalán a szocialista sajtóban a jelenség és ha igen, hogyan, milyen szövegkörnyezetben? Mit más nyugati jelenségek, a pornográfia úgy jelent meg a leggyakrabban, hogy elítélő kontextusba helyezték, viszont írtak a jelenségről Ezt váltotta fel az 1980-as évek végének dömpingje, amikor részben megengedőbbé vált a pornográfiáról szóló beszédmód is.

Tovább