20. század Forrás Szocializmus 

A BCG oltás története, avagy történelem és koronavírus  

Tóth Eszter Zsófia Február elején még nem gondoltam volna, hogy hirtelen a BCG oltás története lesz különösen aktuális. Anélkül, hogy állást foglalnék a BCG oltás hatékonyságáról a koronavírus ellen küzdelemben, ebben a cikkben áttekintem történetét. A BCG oltás a tuberkulózis elleni oltás. Amíg nem létezett, a tüdőbaj válogatás nélkül szedte áldozatait, többek közt tüdőbajban hunyt el Petői Sándor fia, Zoltán is, de Emily Bronte, Franz Kafka, Csokonai Vitéz Mihály is.

Tovább
20. század Szocializmus 

Játszóterek a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia  Mi, a 80-as évek gyerekei olyan játszótereken játszottunk, ahol fém mászókák és hinták voltak és természetesen homokozó, mókuskerék és libikóka. Népszerű játékoknak számítottak: a rakéta alakú mászóka és a hullámos mászóka. A körforgó mai szemmel balesetveszélyesnek tűnik, könnyen beakadhatott a gyermek lába mozgás közben. A csúszdák betonból is készültek. Ezek a játékok a mai biztonsági előírásoknak már közel sem felelnének meg. A családi emlékezet szerint az első lépéseimet a mókuskeréknél tettem meg, de arra már én emlékszem, mikor napközis korunkban egy fa játékokkal teli játszótérrel örvendeztettek meg…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Nyugtatók és altatók társadalma a Kádár-korban

Tóth Eszter Zsófia 1969-ben cikk jelent meg a Hétfői hírekben, mely Andaxin-kórról, Seduxen-mániáról és Dorlytin-járványról cikkezett.[1] Fél év alatt Budapest lakosság ekkor 55 millió tablettát fogyasztott, orvosi rendelvényre. A gyógyszerek ilyen szintű elterjedése köszönhető a technológiai fejlődésnek, de annak is, hogy a lefojtott társadalmi traumák, az első és második világháború okozta lelki sebek egyik legegyszerűbb gyógyírje a gyógyszer volt. Aki hazatért a frontról, hadifogságból, gulágról, internálásból és nem beszélhetett, könnyen nyúlt a pohárhoz és vagy gyógyszerhez. A gyógyszerszedés inkább a nőkre volt jellemző, akiknek így könnyebb volt alkoholista párjukat elviselni.…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Franciadrazsé, Frutti, Macskanyelv, Grandoletti – retro édességeink

Tóth Eszter Zsófia A szocialista időszak jellegzetes édességeihez inkább a gyermekkori hangulat felidézése társul, nem attól maradandóak az ízek, mert annyira különlegesek lettek volna. Ebben az írásomban annak járok utána, hogyan írt a korabeli sajtó és az irodalom a franciadrazséról, a fruttiról, a macskanyelvről és a Grandolettiről. Ami az időszak jellegzetessége volt, hogy édességet kifejezetten erre szakosodott boltokban, az ún. Édességboltokban is lehetett vásárolni, amelyek az édességet előállító vállalatok üzletei voltak. Gyerekként maga a paradicsom, ahol kimérve is lehetett vásárolni mindenféle töltött csokis drazsékat, melyekből tíz deka az 1980-as években…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Mióta van apás szülés Magyarországon?

Tóth Eszter Zsófia Mióta van apás szülés Magyarországon? Hogyan fogadták a kezdetekben? Ennek a kérdésnek járok utána. „Tíz éve, amikor bevezettük, sápadt, tanácstalan, a rosszullét határán lévő férfiakat láthattunk gyakran a szülőszoba körül. Mára mindennapossá vált.”– írta egy 1995-ös cikk az apás szülésről.[1] A gyors elterjedésnek az is lehetett az oka, hogy a pozitív tapasztalatokat megosztották a párok környezetükkel, így egyre többen éltek e lehetőséggel. A szocialista időszak szülészetének fő célkitűzése a szülés körüli halálozás és megbetegedések visszaszorítása volt, így a pszichológiai szempontok háttérbe szorultak.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Zsíros kenyér a Kádár-korszakban

Tóth Eszter Zsófia A cikk ötletét az adta, hogy Kormos Valéria és Szényi Gábor könyvében olvastam, hogy a Kádár-korszakban egy fiatal házaspár, mikor spórolt, hogy meglegyen a lakás-telek-kocsi, akkor minden nap zsíros kenyeret ettek: „ebéd: tea, zsíros kenyér. Vacsora ugyanaz. Szépen becsomagolva persze. Egyszer megkérdezték a munkahelyemen. „Na mi van, te mindig ugyanazt eszed? Mondtam nem. Egyszer paprikával, máskor sóval, harmadnap piros arannyal.”[1] Akkoriban már a legfeljebb eszünk zsíros kenyeret mondat azt jelentette, hogy spórolunk és megvonjuk magunktól a finom ételeket. Ebben volt némi nosztalgia a gyermekkori zsíros kenyér, más néven…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Jelentések a Gulág magyar krónikásáról – Rózsás János, a „magyar Szolzsenyicin” története

Murai András – Németh Brigitta A Gulágról szóló első magyar önéletrajzi könyv szerzője Rózsás János (1926–2012), akit a szovjet lágerek embert pusztító világának szépirodalmi megformálása mellett az orosz íróhoz fűződő baráti kapcsolata miatt is gyakran neveznek a „magyar Szolzsenyicinnek”. Rózsás Nyugat-Németországban megjelent könyve, a Keserű ifjúság,1 és Szolzsenyicinnel való kapcsolata okán sok munkát adott az állambiztonságnak. Veszélyes személynek tartották: 1954-től 1989-ig megfigyelték. Ezalatt a több évtized alatt azonban ő maga is megfigyelő lett: 1975-ben beszervezték, 1979-ig volt ügynök, majd a nyolcvanas évektől titokban azon munkálkodott, hogy önéletrajzi dokumentumregénye megjelenhessen. A…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Tamási Eszter tévébemondónő és Ortutay Gyula politikus titkos szerelme

Tóth Eszter Zsófia A televíziózás hőskorának bemondónői közül többen korán, fiatalon meghaltak így Tamási Eszter bemondónő is, 53 évesen, agydaganatban 1991-ben. Feltételezhetjük, hogy a televíziózás hőskorának technikai fejlettségében esetleg rákkeltő anyagok közt kellett tölteniük munkaidejük egy részét. Tamási Eszter Mezőtúron, szegény családban született, édesapja kubikos volt. Pályája úgy indult, hogy a Rózsavölgyi színitanodába járt – közben adminisztrátor volt, hogy előteremtse megélhetési költségeit – majd statisztált a Dollárpapában, ott tűnt fel a csibészes mosolyú, Audrey Hepburn-szerű jelenség a tévéseknek. 

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A Pacsirta rádiótól a Videotonig – kis rádiótörténet

Tóth Eszter Zsófia „Világvevő… Emlékszem, milyen szívdobbantó volt gyermekkoromban barátaink Pacsirta rádiójának varázsszemével összekacsintva, a hangszórót borító hatalmas sárgás felületre meredve érezni: ebbe a szobába bejön a világ.” – emlékezett vissza a Pacsirta rádióra 2005-ben a Muzsika újságírója.[1] Bizony, még a Szabad Európa Rádió teenager partiját is lehetett fogni rajta. A mi Pacsirta rádiónk végül falusi nagyanyám szerényének tetején landolt, mikor mi lecseréltük egy világvevő Videotonra. Ez utóbbi úgy lett, hogy hat éves Zaporozsec autónkat nem sikerült eladni, csak úgy, hogy a vevő az autóért cserébe némi készpénzt és egy…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A Varia bútoroktól a bárszekrényig; a Kádár-korszak lakberendezése

Tóth Eszter Zsófia Varia bútor: gyerekkorom bútora. Édesanyám ma sem dobta ki a legjobb elemeit, a háromajtós szekrényt például. Ha vendégségbe mentünk, a barátnőimnél is Varia bútor volt. A Kádár-korszak megdermedt idejének szimbóluma. Amikor a kilencvenes években munkásnőkkel interjúztam, az ő Varia bútoraik már egy letűnt kort szimbolizáltak. Szüleim részletre vették a bútort, hasonlóan másokhoz.

Tovább