20. század Forrás Szocializmus 

+18!!! „Amíg a tettesek nevét nem közölhetik” – Szocialista szemérem a sajtóban egy család meggyilkolása után

Dulai Péter „Rozsi János Paprika utcai lakost és családját ismeretlen tettes megölte. A rendőrség a nyomozást folytatja.” A Kádár-korszakból három olyan többrendbeli emberölés került be a hazai kriminalisztika történetébe, amikor egy egész családdal végeztek. Figyelemreméltó, hogy ez a három kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmény viszonylag rövid idő, mindössze öt év leforgása alatt történt. [1] A szegedi Paprika utcában 1961. április 25-én elkövetett ötösgyilkosság a szakmai kihívások mellett a kirívóan brutális módszer miatt okozta a legnagyobb fejtörést a rendőrségnek. Hogyan kell kommunikálni egy ilyen esetet a közvélemény felé egy olyan országban, ahol…

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

KÖNYVISMERTETŐ – Dulai Péter: Gyilkosság a panel tetején

A különféle – elsősorban élet- és vagyon elleni – bűncselekmények mindig is kiemelt érdeklődésre számíthattak mind a szakmabeliek, mind a laikus közönség részéről. Nem véletlen a krimi műfajának évszázadok óta töretlen szárnyalása (és nyugodtan ide vehetjük akár az ókori görög drámákat is például, hiszen azok sincsenek híján minősített bűncselekményeknek), és a bűnügyi hírek hatalmas nézettségi/olvasottsági száma. Azon ügyek, amelyek a bűncselekmény tárgya, az elkövetés módszere vagy az elkövető különös kegyetlensége miatt különlegesnek számítanak, még inkább „népszerűek”, elég csak a számos filmben/regényben/konteóban megénekelt D. B. Cooper történetére, vagy hazai vizeken a…

Tovább
20. század Forrás 

Breakdance, avagy „törőtánc” Magyarországon

Tóth Eszter Zsófia 2011-ben Pittsburghben adtam elő, történelem szakos diákoknak. Illusztrációként, milyen volt Magyarország az 1980-as években. A Rocktérítő cím film részleteként a klipben láthatóak budapesti fiatalok, ahogy breaket táncolnak. A hatás elképesztő volt az amerikai diákokra: nagyon lelkesek lettek, hogy Magyarországon is táncolták az amerikai break táncot Cikkem e tánc és a Breakdance című film korabeli sajtóvisszhangjáról szól. A breaktánc felfogható a szabadság egyfajta megélésének is az 1980-as években. Gondoljunk abba bele, hogy az utcán – a budapesti Felszabadulás terén vagy a Vörösmarty téren – megjelennek magnós fiatalok és…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A robbanós tévé – Videoton Color Star

Tóth Eszter Zsófia A színes televízió áhított fogyasztási cikk volt az 1980-as években. Egy nap arra lettem figyelmes, mikor jöttem haza az iskolából, hogy apám egy kollegájával irdatlan nagy televíziókészüléket cipel és mindketten görnyedeznek a súlya alatt. Ez volt az első színes televíziónk, orosz gyártmány, a Raduga (Szivárvány) névre hallgatott és szovjet laktanyából vettük kéz alatt. Annyira nehéz volt, hogy azon a szekrényen maradt, ahová aznap letették, 10 éven át. Viszont legalább nem robbant fel és színesben nézhettem a Sandokant rajta.

Tovább
Kult 

Jelenetek egy házasságból – Recenzió Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon című könyvről

A Magyar Nemzeti Levéltár A kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek című, 2017-2019 között nyitva tartó kiállításának tematikája nyomán egy forrásgyűjtemény-sorozat kiadására vállalkozik, amely levéltári dokumentumok alapján kívánja bemutatni, feldolgozni a magyarság és a mindenkori magyar állam által elismert tizenhárom nemzetiség, valamint a hazai zsidóság együttélésének sok esetben ezer évre visszanyúló történetét, sorsát. A sorozatot a Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon című tanulmánykötet nyitja, amely egyfajta bevezetőként áll a forrásgyűjtemények előtt.

Tovább
Forrás Szocializmus 

„Itt a Márka, itta már ma?”, avagy a szocialista üdítő és a kupakgyűjtő akció

Tóth Eszter Zsófia A többféle szocialista üdítő közül azért a Márkát választottam, mert a Márka kupakgyűjtő akció is emlékezetes maradt, legalábbis egy generáció számára. Másrészt a szocialista reklámok közül a Márka reklámok, az „Itt a Márka, itta már ma?” szlogen is maradandó lett a kommunikatív emlékezetben. A Márka korabeli marketingkampányát felelevenítve nyomon követhetjük, milyen fogásokat alkalmazhatott a szocialista reklámipar egy termék népszerűsítésére. A szocialista üdítő kulcsfontosságú lett a Coca-Cola 1968-as, a Pepsi kóla 1971-es bevezetése után a hazai üdítőipar számára: mutassuk meg a nyugati imperialisták számára, hogy egy szocialista üdítőital is lehet…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A magyar magnók – az MK termékek

Tóth Eszter Zsófia Első magnómat 1984 karácsonyán kaptam, egy MK-27-est. Akkor olyan volt a készülék, mint egy csoda. Az egész karácsony alatt nem tudtam elszakadni tőle, felvettük vele a családtagok hangját. Később a barátnőimmel hangjátékokat írtunk és vettünk fel rá. Akkor érdekes volt, hogy a hang, a hangunk megörökíthető, ami ma már természetes. Az első magnó, melyet kapni lehetett, a Vörös Szikra orsós magnó volt, amelyet az 1950-es években lehetett vásárolni, 15 kilós volt és 3400 Ft-ba került.(www.radiomuseum.hu) Külföldön 1963-tól gyártott elsőként a Philips hordozható kazettás magnót.[1] E cikkben a magyar gyártású…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A Fa szappan

Tóth Eszter Zsófia A Fa szappan a Henkel cég terméke, 1954-től gyártották Nyugat-Németországban. A Fa a fabelhaft (mesés) szó rövidítése. A manapság ismert külsővel 1968-tól lehetett kapni, nagy újításnak számított a színjátszós zöld és a citromillatú sárga bevezetése. 1972-ben 12 országban lehetett hozzájutni. Magyarországi története többek között azért érdekes a szocialista időszakban, mert leginkább nem volt kapható, ha néha igen, akkor pult alól, ismerősöknek árusították. Külföldről hozták be, bécsi bevásárlóutakról és értékén felüli csereértéket is képviselt. Másrészt státuszszimbólum is volt. A megszerzett szappant sokszor nem használták, illatosítónak tették be ruhák…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Pornográfia a szocialista sajtóban

Tóth Eszter Zsófia A pornográfia tiltott volt a szocialista időszakban. Pornográf termékeket nem lehetett kapni újságárusoknál, videokazetták is illegálisan érkeztek be az országba egészen az 1980-as évek végéig. Ezen írásomban annak járok utána, megjelent-e egyáltalán a szocialista sajtóban a jelenség és ha igen, hogyan, milyen szövegkörnyezetben? Mit más nyugati jelenségek, a pornográfia úgy jelent meg a leggyakrabban, hogy elítélő kontextusba helyezték, viszont írtak a jelenségről Ezt váltotta fel az 1980-as évek végének dömpingje, amikor részben megengedőbbé vált a pornográfiáról szóló beszédmód is.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

„Két kifli sétál az utcán, melyikük a rendőrgyilkos? – viccek és szólások az évtized bűnügyében

Dulai Péter Soós Lajossal, a rendszerváltás előtti Magyarország leghírhedtebb köztörvényes bűnözőjével kapcsolatban nem túl ízléses poénok keringtek a Kádár-korszak utolsó évtizedében. vicc nem akárkiről születik, vagyis a Soós és társai által elkövetett bűncselekmények nem csak kriminalisztikai szemszögből megkerülhetetlenek, a bűnügy a közbeszédben is önálló életre kelt a ’80-as évek Magyarországán.

Tovább