Havas Budapest – KÉPVÁLOGATÁS

Manapság egyre ritkább Magyarországon az “igazi” tél, hetekig tartó mínuszokkal, és a városokat is hosszabb időre befedő hótakaróval. Az északibb és/vagy magasabb területeken persze így is előfordulnak komolyabb havazások, Budapest belvárosában azonban egyre ritkább vendég a hó. Nem is olyan régen azonban természetes volt, hogy nem csak a hegyvidékek borulnak akár hetekre fehérbe, hanem a belső kerületek is. A közlekedés és a közellátás ilyenkor persze megnehezült (sokan emlékeznek még az 1987-es nagy havazásra, amire rövidesen vissza is térünk), ugyanakkor a hólepel teljesen más, sajátságos képet kölcsönzött a fővárosnak (is), aminek nem csak a téli sportok rajongói örültek. Mostani Fortepanos képválogatásunkkal ezt az időszakot elevenítjük fel, bemutatva Budapest vidámabb és szomorúbb teleit egyaránt.

Ahogy a lenti képről is látható, a szánkózás már több mint 100 éve is népszerű téli sport/szórakozás volt, amit egyaránt űztek kicsik és nagyok, férfiak és nők mindenhol, ahol akár csak egy kicsit is lejtett a terep. A boldog békeidőkben természetesen jóval több szánkópálya akadt és a forgalom is kevesebb volt. Ami még érdekes, hogy a képen látható urak és hölgyek milyen elegánsan, divatos kalapokban, keményített gallérral, nyakkendőben mentek szánkózni is… hiába, az úr a szánkópályán is úr.

Magyarország, Budapest II., Szemlőhegy utca a Rómer Flóris (Zárda) utca torkolatánál., 1909, Magyar Bálint, kalap, tél, hó, nők, férfiak, szánkó, kesztyű, gyerekek, sapka, fejkendő, muff, télikabát, szőrme, Budapest, Fortepan #55288
Az úri közönség táncol szánkózik. A kép a mai II. kerületi Szemlőhegy utca és a Rómer Flóris (Zárda) utca torkolatánál készült, 1909-ben. (Magyar Bálint/FORTEPAN, 55288)
Magyarország, Budapest, Erzsébet híd a Gellérthegyről., 1932, Fortepan/Album002, tél, hó, autóbusz, magyar gyártmány, villamos, MÁVAG-márka, MÁVAG-Mercedes-Benz, MÁVAG N2, eklektikus építészet, függőhíd, Kherndl Antal-terv, Czekelius Aurél-terv, Fortepan #21305
Az Erzsébet híd a Gellérthegyről nézve, 1932-ben. (Album002/FORTEPAN, 21305)

A fenti kép több szempontból is különleges; egyrészt a hótakaró miatt, másrészt pedig a régi Erzsébet híd – amelyet sokan Európa legszebb hídjának tartottak – okán. Bal oldalon látható a pesti Belvárosi plébániatemplom, amelyet a legenda szerint a hídfő 1936-os átépítésekor odébb toltak. Valójában a templom a helyén maradt, a hídfőt pedig egy ügyes műszaki megoldással, 8 hét (!) alatt kiszélesítették, amiről itt olvashatnak bővebben. Lent a fenti kép majdnem “inverze” látható, ami az 1903-ban átadott hídról készült, és nagyon jól látható rajta a Szent Gellért szobor, amelynek kalandos történetéről már írtunk korábban.

Magyarország, Budapest I., Erzsébet híd a Szent Gellért szobor felé nézve., 1940, Lenkey Márton, tél, hó, forgalom, autóbusz, járókelő, utcakép, életkép, villamos, villamosmegálló, automobil, Budapest, Szent Gellért-ábrázolás, viszonylatszám, Fortepan #124053
A Gellért-hegy az Erzsébet hídról nézve, 1940-ben. Megfigyelhető a bal oldali közlekedés is, amelyet a következő évben, 1941. november 9-én szüntettek meg a fővárosban. (Lenkey Márton/FORTEPAN, 124053)
Magyarország, Budapest V., Fővám tér, háttérben a 2-3. számú ház., 1940, Fortepan/Album018, tél, hó, kávéház, automobil, Budapest, havas táj, Fortepan #134672
Budapest V. kerület, Fővám tér, 1940. Háttérben a 2-3. számú ház. (Album018/Fortepan, 134672)

A fenti képhez hasonlót az elmúlt években nem igazán lehetett volna készíteni – már ami a hómennyiséget illeti – igaz, a hatalmas hóhalmok nagy része nem magától keletkezett, hanem úgy lapátolták össze. Ahogy azt majd egy későbbi képen láthatjuk, az összekotort havat a Dunába borították, mást nem is nagyon lehetett volna vele csinálni. De az összegyűjtött hó mellett maradt bőven annyi a városban, hogy akinek kedve támadt, nyugodtan hógolyózhatott, vagy éppen szánkózhatott, akár a Stefánia út környékén is. A Stefánia aranykora az 1870-es években kezdődött, a mai Egressy út torkolatánál álló, és a lenti képen is látható különleges víztornyot 1880-ban építették, és 1950-ig látta el vízzel a környéket.

Magyarország, Budapest XIV., Víztorony a Stefánia úton., 1943, Fortepan/Album002, tél, hó, csoportkép, szánkó, Budapest, Fortepan #22366
1943: Szánkózó kicsik és nagyok a Stefánia úton, nem messze a különleges víztoronytól. (Album002/FORTEPAN, 22366)

Nem sokkal később, 1944/45 fordulóján zajlott le Budapest (és talán az ország) legtragikusabb tele. A hideg és a hó még jobban megnehezítették az 52 napos városharcban eleve sokat szenvedett lakosság (és a katonák) életét, rengetegen haltak fagyhalált, vagy vesztették életüket úgy, hogy például havat gyűjtöttek ivóvíznek. A fagyott föld a halottak eltemetését is nagyon megnehezítette, egy-egy sírt sokszor napokon át ástak, és többen sérültek meg ásás közben, ellenséges tevékenység (pl. becsapódó gránát) következtében. Sokakat szekrényekben, a csecsemőket-gyerekeket fiókokban, dobozokban temették el. Szaplonczay József így emlékezett egy elhunyt kisgyerek temetésére:

“[…] a Dísz tér parkjának legdélebbi csücskében a jeges talajban megásta a kis sírhelyet és estefelé, nyugodtabb percekben kivittük a kis halottat utolsó útjára egy kis dobozba helyezve és sietve elhantoltuk.”[1]

Magyarország, Budapest V., Váci utca, a felvétel a 8-as számú ház előtt készült., 1945, Vörös Hadsereg, tél, hó, harckocsi, járműroncs, Sd.Kfz 171 Panther, Panzerkampfwagen V, Budapest, Fortepan #217738
Kilőtt német Panzerkampfwagen V. (Panther, azaz Párduc) harckocsi a Váci utca 8. elől fotózva, 1945. (Vörös Hadsereg/FORTEPAN, 217738)

Bár a várost ért károkat csak évtizedek alatt sikerült kijavítani, az élet hamar visszazökkent a megszokott kerékvágásba, legalább is ami a téli sportokat illeti. A Normafa, az Anna-rét és a Harangvölgy azóta kedvelt síelőhely, amióta ez a sport meghonosodott az országban, így nem meglepő, hogy a szánkózók, síelők és kirándulók szinte azonnal (újra) birtokba vették a területet.

Magyarország, Budapest XII., Harangvölgy a Normafa alatt., 1955, Kriss Géza, tél, hó, síelés, Budapest, Fortepan #191877
Síelők a Normafa alatti Harangvölgyben, 1955. (Kriss Géza/FORTEPAN, 191877)

A lentebbi felvételen látható, hogy mi lett a belsőbb kerületekben leesett hó jelentős részével; ráadásul a műveletet jelen esetben gépesítették is, sokszor ugyanis szekereket, kézikocsikat is bevetettek. Jól látható, hogy a Dunán szép számmal úsznak jégtáblák; a folyó akkoriban rendszeresen befagyott, ami az olvadás idején pusztító jeges árvizeket eredményezett. A Duna legutóbb 1963-ban fagyott be teljesen (erről bővebben a Dunai Szigetek Blogon olvashatunk itt és itt), jégzajlás több alkalommal volt azóta is; a 2017-es például elég sok munkát adott a hazai jégtörő-flottillának.

Magyarország, Budapest V., Pesti Duna-part. Szórják a Dunába a városban összeszedett havat., 1957, Szent-tamási Mihály, tél, hó, híd, szovjet gyártmány, teherautó, lapát, rakpart, Zisz-márka, jégzajlás, Zisz-150, Budapest, Fortepan #13001
A pesti rakpartról szórják a Dunába a városban összeszedett havat, 1957. (Szent-tamási Mihály/FORTEPAN, 13001)

A hó nem csak a közúti, hanem a kötött pályás közlekedést is igencsak megnehezítette, így a motoros fedett teherkocsik, vagyis köznapi nevükön Mukik egy részét hóseprővé építették át. A napjainkban századik évük körül (vagy éppenséggel már utána) járó tehervillamosok “alapesetben” a 90-es évek közepéig működő teherszállítás (villamossínen hozták-vitték a szükséges anyagokat pl. a Déli pályaudvar és a Széna tér közelében lévő Ganz között, de hasonló folyamat zajlott a kőbányai sörgyárnál vagy a budafoki borkombinátnál is) kulcsszereplői voltak. Pár példány manapság is üzemel, mind a hóseprő verzióból, mind a “sima” szállítóból.

Magyarország, Budapest XIV., Thököly út a város felé nézve, balra az Ilka utca torkolata, hóseprő Muki-muzdony., 1963, Mészáros Zoltán, tél, hó, villamos, Muki villamos, Hóseprő, Budapest, Fortepan #46428
“Muki” sepri a havat a Thököly úti villamossínekről az Ilka utcánál, 1963. (Mészáros Zoltán/FORTEPAN, 46428)
Magyarország, Budapest XIV., Thököly út a Hungária körút felé nézve, jobbra a Gizella út torkolata, hóseprő Muki-muzdony., 1963, Mészáros Zoltán, tél, hó, magyar gyártmány, Ikarus-márka, villamos, Ikarus 60 csuklós, Muki villamos, Hóseprő, Budapest, Ikarus ITC 600, Ikarus IC660, Fortepan #46429
Nem hóágyú, hanem ugyanaz a “Muki”, csak szemből és kicsit máshol – jobbra a Gizella utca torkolata, 1963. (Mészáros Zoltán/FORTEPAN, 46429)

A villamosított (elnézést) hóseprés folyamata videón is megtekinthető, igaz, a sokkal kevesebb hó miatt jóval kevésbé látványosabb módon.

Magyarország, Budapest IV., Perényi Zsigmond (Paksi József) utca az 50. számú ház előtt. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.c.10, 1964, Budapest Főváros Levéltára / BRFK helyszínelési fényképei, BRFK Hivatala Bűnügyi Technikai Osztály, tél, hó, utcakép, este, Skoda 1101/1102 Tudor, rendszám, Budapest, Fortepan #104584
Felborult Skoda 1101/1102-es a Perényi Zsigmond (Paksi József) utca az 50. számú ház előtt, 1964. A képet a BRFK Hivatala Bűnügyi Technikai Osztálya készítette (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.c.10)

A közúti közlekedés sokkal nehézkesebb és veszélyesebb télen, pláne ha a leesett hó meg is fagy, miután jól letömörítették az arra járók, ráadásul a 60-as évek járművei jóval kevesebb biztonsági, illetve vezetést megkönnyítő berendezéssel rendelkeztek, nem beszélve a keskenyebb gumikról. Ugyanakkor látható, hogy a fenti Skoda egészen épségben megúszta a borulást, remélhetőleg utasa(i) is.

Magyarország, Budapest VII., Dohány utca az Erzsébet (Lenin) körút felé nézve. Az Osvát utca sarkán a Kulacs vendéglő., 1975, Bojár Sándor, hó, Polski Fiat-márka, Polski Fiat 126p, Budapest, Fortepan #179936
A VII. kerületi Dohány utca az Erzsébet (akkor Lenin) körút felé nézve, 1975. Háttérben az Osvát utca sarkán a Kulacs vendéglő. (Bojár Sándor/FORTEPAN, 179936)

Látható, hogy időbe tellett, amíg a belvárosra zúduló hatalmas hótömeg a Dunába került, addig pedig bőven volt alkalom a fentihez hasonló felvételek elkészítésére, illetve a gépjárművek kiásására-kitolására. A külsőbb/ kertvárosiasabb kerületekben annyiban jobb volt a helyzet, hogy volt hova ellapátolni a havat. És ha már külsőbb kerületek, a lenti fotó 1982-ben készült, az akkor még igencsak falusias küllemű XV. kerületi Báthory utcában. “Rákospalota Tabánja” (hasonlóan a többi ilyen “rezervátumhoz”) azóta eltűnt, a környékre ma rá sem lehet ismerni, de a kerületrész egykori nevét őrzi az 1989-től kiépült Sódergödör-lakótelep.

Magyarország, Rákospalota, Budapest XV., Báthory utca, a mára elbontott telep, a "Sódergödör" házai., 1982, Czunya György, tél, hó, földút, kerítés, sár, Budapest, Fortepan #85280
Budapest XV. kerület, Rákospalota; a Báthory utcai, mára elbontott telep, a “Sódergödör” házai, 1982. (Czunya György/FORTEPAN, 85280)

Sokak emlékezetében “nagy havazásként” az 1987-es szerepel, ami nem is csoda, hiszen 1987. január 10-től kezdve három napon át folyamatosan szakadt a hó. Az ország szinte teljesen megbénult, sok települést napokra elvágott a külvilágtól az ítéletidő, amit vidéken, ahol nagyobb eséllyel volt komolyabb élelmiszertartalék (illetve a közelben traktor) könnyebb volt átvészelni, mint Budapesten. A nagy havazás – amelyről itt olvashatunk bővebben – idején, január 11-én következett be a Fogaskerekű (papíron 60-as villamos) legsúlyosabb balesete, amelyben két járművezető életét vesztette, négyen súlyosan, négyen (más források szerint heten) könnyebben megsérültek. A Fogaskerekű bizonyos szakaszai eleve igen nehezen közelíthetőek meg gyalog is, de a mentést ekkor még a hófúvás és a -10 fokos hideg is nehezítette.

Magyarország, Budapest XIV., Korong utca a Róna (Lumumba) utca felé nézve, balra az Uzsoki utcai (Weil Emil) Kórház oldalhomlokzata., 1987, Urbán Tamás, rendszám, Budapest, mentőautó, Nysa-márka, Nysa 522, tél, hó, Fortepan #213302
Mentőautó és legénysége küzd a legendás 1987. januári havazásban, a Korong utcában. Balra az Uzsoki utcai kórház oldala. (Urbán Tamás/FORTEPAN, 213302)

Ráadásul a nagy havazás közepette zajlott le a korszak legnagyobb hazai médiaeseménye, Lucelia Santos, azaz Isaura látogatása is. A művésznő 1987. január 11-én érkezett Budapestre, és jól mutatja népszerűségét, hogy az ítéletidő ellenére összes fellépése teltházas volt. Havazás ide vagy oda, a színésznő megfordult Zalaegerszegen és Kiskunhalason, a csipkegyárban is, ahová a járhatatlan utak miatt katonai helikopter szállította.

Magyarország, Budapest VII.,Budapest VIII., Erzsébet (Lenin) körút a Rákóczi út felé nézve. Élelmiszerszállítás az 1987. januári nagy havazás idején az Éjjel-nappal Közért (Csemege Áruház) előtt., 1987, Szalay Zoltán, Budapest, Fortepan #197994
Élelmiszerszállítás az 1987. januári nagy havazás idején az Erzsébet (akkor Lenin) körúti Éjjel-nappal Közért (Csemege Áruház) előtt. (Szalay Zoltán/FORTEPAN, 197994)

Ahogy árvizeknél, illetve ekkora havazások esetén, a hadsereg kulcsszerepet játszott; a fenti képen is látható, hogy katonai járműből pakolják ki az éjjel-nappali közértbe (igen, sokáig csak egy volt ilyen) szánt élelmet. Sok helyre azonban csak helikopterek (már ha nem volt túl nagy szél/hófúvás) vagy lánctalpas technika jutott el, egyszerre hókotróként és szállítóként is szolgálva.


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.


A nyitóképen a Halászbástya alatti Hunyadi-szobor 1942 telén. (Mészöly Leonóra/FORTEPAN, 11038)

Jegyzetek:

[1] Mihályi Balázs – Tóth Gábor – Tulok Péter (szerk.): A várnegyed ostroma – Buda 1944-45. Budavári Önkormányzat – Litea Könyvesbolt, Budapest, 2018. 372. o.

Facebook Kommentek