Emléktábla és történelem III.
Mihályi Balázs-Tulok Péter
Az elhunytak nevét tartalmazó lista viszont több nevet tartalmaz, mint amennyi áldozatot 1945. április 25-ig exhumáltak. A lista készítői és a nyomozást végzők azonban ismerték az exhumálás eredményét, ezért ha hosszabb névlistát állítottak össze, akkor annak oka lehetett. Az áldozatok listáján szereplőkből egy fő (Heller Sándor) ugyan bekerült a kivégzettek közé, de szerencséses túlélte a kivégzést, amiről egy tanúkihallgatási jegyzőkönyv is tanúskodik.[1] A listán szereplő 94 névből 62 fő került nevesítve említésre a különböző kihallgatási jegyzőkönyvekben, 42 fő egyszer, 19 fő kétszer és 1 fő háromszor is említésre került. A további 32 fő pedig feltételezhetően az exhumálások során sikerült tanúkkal azonosítani, ahogy azt az exhumálási jelentés is említette.
A cikk a Napi Történelmi Forrás és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében készült
A cikk előző részei ITT és ITT olvashatóak.
Ezek alapján 93 fő lenne (a listán szereplő 94 főből levonva az egy túlélőt) a hiteles szám. Azonban a kihallgatási jegyzőkönyvekben a listán nem szereplő, további 9 név bukkan fel: Deutsch Ignácné[2], id. Gróf N.[3], Juci nővér[4], özv. Keller Frida[5], ifj. Neinberger[6], Schönwald Imréné és 3 hónapos gyereke[7], Stern Róbert[8] és özv. Weinberger Samuné[9]. Nem ismert milyen okból nem szerepelnek ezek a személyek a listán. Amennyiben a tanúk vallomásainak hitelességét nem kívánjuk kétségbe vonni, akkor arra kell gondolnunk, hogy egyszerű hanyagságból nem kerülhettek a listára.
A lista készítőinek hanyagságára bizonyíték, hogy a tanúk által az azonosított neveket nem ellenőrizték le, és nem pontosították őket. Becski Ferencz név erre egy jó példa. Szász János vallomásában[10] került említésre a neve, azzal a megjegyzéssel, hogy „A Vígszínház volt gazdasági igazgatója”. Az illető pontos azonosítása így már könnyű lett volna, például a korabeli 1943-as telefonkönyvben az található, hogy „Becsky Ferenc, a Vígszínház gazdasági főnöke, V. Csáky-u. 20.”. Viszont Becsky a nevét nem „i”-vel hanem „y”-nal írta a telefonkönyv alapján, ezt a lista készítői már nem ellenőrizték.
A listában nagyon sok család tűnik fel, férj és feleség, így például Weinberger Henrik, Weinberger Henrikné, vagy Rosenberg Arnold és Rosenberg Arnoldné stb. Azonban a jegyzőkönyvek tanúsága szerint csak úgy említették őket, hogy dr. Jarnó Leó és felesége[11], Fellegi János és felesége[12], Dr. Gond Hugó és felesége[13], dr. Roth Marcell és felesége[14] stb. Azonban közel sem vehető biztosra, hogy a feleségek mindig a férjük nevéből eredeztethetők, hogy dr. Jarnó Leóné, Fellegi Jánosné stb. Erre példa Dr. Szántó Györgyné, akinek a neve szerepel a listában, de Szász János vallomásában azt található, hogy „Dr. Szántó György és felesége Faragó Zsuzsa”[15], vagy Dr. Balkányi Mihály bejelentésében, hogy: „Dr. Róth Marcell és neje Lóránt Erzsébet”[16] A női nevek hitelessége kapcsán ezért lehetnek bizonytalanságok a listában közétett nevek esetében.
Végül egy esetben névzavar is tapasztalható. A listában Dr. Schőngut Jenő és Dr. Schőngut Jenőné került megnevezésre, Szász János vallomásában[17] „Schőngut Jenő és felesége” található, míg Stern Jenőné vallomásában „dr. Schönhut Ernő és felesége” került említésre. A lista készítői nem konszolidálták és ellenőrizték a neveket. A két név nagy valószínűséggel egy személyt jelölhet, azonban a név itt is elírásra került. A korabeli telefonkönyvben az található, hogy: „dr. Schöngut Ernő VI. Teréz-krt 5.” vélhetően róla és feleségéről lehetett szó.
Mindezek alapján kijelenthető, hogy a listában szereplő 93 fő és a vallomásokban szereplő további 9 fő az áldozat, összesen: 102 fő. Azonban nem mindenki került a Maros utcai kórházban kivégzésre; 4 nővért és Dr. Rosenfeld Mátyás a kórháztól különböző helyen végezték ki, így a Maros utcai kórház területén 97 fő lehetett az áldozatok száma, amennyiben feltételezzük, hogy mindenki azonosításra került. Az áldozatok számát tekintve érdemes a Bokor Sándor és társai kapcsán a Vádiratot idézni:
„1945 január 13-án a Maros utcai kórházból a nyilasok mintegy 100 fő kivégzése után behoztak 5 keresztény ápolónőt…”[18].
Az eddigi forrásvizsgálat nyomán a 100 fő körüli adat tekinthető a valóban elfogadhatónak.
Az exhumálási jelentésben és a vádiratban lévő áldozatok száma közti különbségre három magyarázat lehetséges:
- A vallomások nem tekinthetők mind hitelesnek, így az abban közölt személyek nem mindegyike került kivégzésre.
- A vallomások hitelesek, az első három 1945. áprilisban megtörtént exhumálás után később továbbira is sor került. Ennek eredményét ismerte a hatóság, de erről nem maradt fent dokumentum.
- A vallomások hitelesek, az első három 1945. áprilisban megtörtént exhumálás után azonban nem volt több exhumálás, és a hatóság a vádiratot úgy készítette el, hogy tudatában volt annak, hogy nem minden áldozat került exhumálásra.
A harmadik lehetőséget tartjuk a legvalószínűbbnek, így feltételezhető hogy még ma is lehetnek a Városmajorban egykori áldozatok.
2021-ben a Maros utcai rendelőintézet, az egykori kórház épületénél emléktábla került felállításra az alábbi felirattal:
„1945. január 12-én itt mészárolták le a kórház betegeit, orvosait, személyzetét 84 embert, másnap megkínzatásuk után további négy nővért lőttek agyon. A gyilkosok nyilasok voltak, az áldozatok magyar polgárok.”
A felirattal összhangban az emléktáblán 88 név került szerepeltetésre. Az emléktáblán szereplő nevek kapcsán több megállapítás is tehető, az elsődleges források alapján. Az emléktáblán lévő Rosenberg Ignácné neve nem szerepel sem a listán, sem a tanúkihallgatási jegyzőkönyvekben. A táblán szerepeltetésre került Dr. Deustch Ignátzné és Weinberger Samuné nevei, akik a listában nem szerepelnek, de a tanúkihallgatási jegyzőkönyvekben igen. Az emléktáblán szerepel Dr. Vágó István neve, miközben sem a listán, sem a tanúkihallgatási jegyzőkönyvekben neve nem szerepel, ellenben Dr. Vágó Istvánné neve szerepelt a listán, az emléktábláról viszont lemaradt. Továbbá Fleischmann Magda, Földes Jenőné, Glum Leó, Glum Leóné, Heller Mária, Heller Sándor, Herschkovits Mihályné, Iványi Margit, Kivovits Anna nevei az emléktáblára nem kerültek fel, miközben a listában szerepeltek, ráadásul úgy hogy mindenkire vonatkozóan legalább egy, de van, akit két jegyzőkönyv is név szerint említ, mint áldozatot.
A városmajori nyilasok által elkövetett gyilkosságok a szocializmus éveiben búvópatakként a környék lakóinak mindennapjaiban jelen voltak. Országos nyilvánosságot a témával foglalkozó történelmi témájú könyveknek köszönhettek, miután a tömegsírok áldozatainak 1945-ös agnoszkálásának filmhíradós képsoraira már nem sokan emlékeztek. A levéltárakban található források erősen töredékesek, ugyanakkor a megmaradt anyagok igen terjedelmesek, talán ennek is köszönhető, hogy kevesen vették a fáradságot, hogy a fellelhető dokumentumokat végig elolvassák.
Fontosnak tartjuk, hogy a forrásokat áttekintve pontosítsuk az ismereteket, amelyeknek köszönhetően e rendkívül kényes téma nem válhat kinyilatkoztatások eredőjévé. Mindannyiunk közös érdeke, hogy-ha a teljes igazság nem is derülhet ki-minél pontosabban tudjuk rekonstruálni a vészterhes idők momentumait.
Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.
A nyitóképen a Városmajor utcai zsidó kórház épülete (Forrás)
Jegyzetek, felhasznált források:
[1] BFL, Budapesti Nemzeti Bizottság iratai 37/A. csomó 52-54. o. Náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság. –dr. Csobádi Samu Jegyzőkönyv 1945.04.09
[2] BFL, Budapesti Nemzeti Bizottság iratai 37/A. csomó 25-26. o. Náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság. –Lőw Alfréd feljelentése 1945.04.06.
[3] BFL, Budapesti Nemzeti Bizottság iratai 37/A. csomó 17-24. o. Náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság. –Szász János vallomása
[4] BFL, Budapesti Nemzeti Bizottság iratai 37/A. csomó 36-39. o. Náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság. –Stern Jenőné jegyzőkönyv 1945.04.12
[5] BFL, Budapesti Nemzeti Bizottság iratai 37/A. csomó 25-26. o. Náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság. –Lőw Alfréd feljelentése 1945.04.06.
[6] BFL, Budapesti Nemzeti Bizottság iratai 37/A. csomó 17-24. o. Náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság. –Szász János vallomása
[7] BFL, Budapesti Nemzeti Bizottság iratai 37/A. csomó 36-39. o. Náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság. –Stern Jenőné jegyzőkönyv 1945.04.12
[8] BFL, Budapesti Nemzeti Bizottság iratai 37/A. csomó 36-39. o. Náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság. –Stern Jenőné jegyzőkönyv 1945.04.12
[9] BFL, Budapesti Nemzeti Bizottság iratai 37/A. csomó 45. o. Náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság. –dr. Kenéz Endréné Jegyzőkönyv 1945.04.12.
[10] BFL, Budapesti Nemzeti Bizottság iratai 37/A. csomó 17-24. o. Náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság. –Szász János vallomása
[11] BFL, Budapesti Nemzeti Bizottság iratai 37/A. csomó 36-39. o. Náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság. –Stern Jenőné jegyzőkönyv 1945.04.12
[12] BFL, Budapesti Nemzeti Bizottság iratai 37/A. csomó 17-24. o. Náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság. –Szász János vallomása
[13] BFL, Budapesti Nemzeti Bizottság iratai 37/A. csomó 17-24. o. Náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság. –Szász János vallomása
[14] BFL, Budapesti Nemzeti Bizottság iratai 37/A. csomó 36-39. o. Náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság. –Stern Jenőné jegyzőkönyv 1945.04.12
[15] BFL, Budapesti Nemzeti Bizottság iratai 37/A. csomó 17-24. o. Náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság. –Szász János vallomása
[16] BFL, Budapesti Nemzeti Bizottság iratai 37/c. csomó 483-485. o. Náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság. – Adatgyűjtő ív Hollán utca 18. Dr. Balkányi Mihály bejelentése, 1945.04.15
[17] BFL, Budapesti Nemzeti Bizottság iratai 37/A. csomó 17-24. o. Náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság. – Szász János vallomása
[18] BFL, NB. I. 3355/1948/9., Bokor Sándor és társai bűnpere Vádirat 1948.08.12 11. o.
[…] cikk ITT […]
[…] írt tanulmánya már ismert a Napi Történelmi Forrás olvasói előtt (1. rész; 2. rész; 3. rész). Ezt követi Mihályi Balázs öt rövidebb tanulmánya (Üldözők és üldözöttek, […]