Címke: hajózás

19. század 20. század Forrás Szocializmus 

200 évnyi magyar történelem egy épületbe sűrítve

Balogh-Ebner Márton, , , , , 3 hozzászólás

Magyarország történetének kétségkívül egyik legösszetettebb fejezete az elmúlt bő 150-200 év. Ha a politikai, gazdasági, társadalmi változások elbeszélését össze akarjuk sűríteni egyetlen földrajzi helyre, talán keresve sem találnánk jobb lehetőséget, mintha a budapesti Szabadság téren álló Adria-palota kapcsán bocsátkoznánk bele az elbeszélésbe. Zsigmond Gábor történészként, Tiborcz István pedig nagybefektetőként és szerzőtársként ugyanezt ismerhette fel, amikor a „Hazának használj” – Az Adria palota története c. könyvet megírta, a következő bekezdésekben ezt a könyvet fogom méltatni.

Tovább
19. század 20. század Forrás 

Világjáró magyarok nyomában: bálnavadászat a Jeges-tengeren, rozmárhajsza a Spitzbergákon

György Sándor, , , , , 0 comment

Vojnich Oszkár egyike mára viszonylag elfeledett világjáróinknak, pedig regénybe illően kalandos (és tragikus) élete, valamint közel 20 éven át tartó utazásai igazán méltóvá tették (volna) az utókor figyelmére is. A gazdag délvidéki nemesi családból származó Vojnich szó szerint beutazta a Földet, Alaszkától Szamoáig, Ugandától a Spitzbergákig; élményeiről, vadászkalandjairól, tudományos megfigyeléseiről több (érdekes és olvasmányos) könyvben és cikkben számolt be, emellett több száz tárgyat hozott haza (ezek részben a Szabadkai Városi Múzeumban, részben a Természettudományi, illetve a Néprajzi Múzeumban találhatóak) és közel 1300 fényképet készített. Mai írásunkban egy korai utazásából villantunk…

Tovább
19. század 20. század Forrás képes történelem 

„Egy czélszerü gőzös (…) csuda fordulatot tenne”, avagy magyar gőzhajók egykor és most

György Sándor, , , , , , , 1 Comment

A rendszeres, mindennapi használatra alkalmas gőzgép megjelenése a 19. század elején mind a szárazföldi, mind a vízi közlekedést forradalmasította. A vasút megjelenésével (illetve elterjedésével) lecsökkent az utazási idő, illetve megnőtt az egy fuvarral szállítható személyek és áru mennyisége (nem véletlenül csapott le a vasút hadi használatára elsőként az amerikai hadsereg, majd pár évvel később Görgei Artúr is), a hajók pedig függetlenné váltak a széljárástól, igaz az ingyenes széllel ellentétben a szénért komoly összegeket kellett fizetni. A tengeri hajózás mellett mindez a folyami/tavi közlekedést is érintette (sőt, igazából onnan indult az…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború 

Végzetes tesztmerülés; a USS Thresher tragédiája

György Sándor, , , , , , 0 comment

1963. április 10-én tesztmerülés végrehajtása közben 129 fővel a fedélzetén elsüllyedt az USA haditengerészetének Thresher nevű atomtengeralattjárója. A Thresher volt az első katasztrófát szenvedett atomtengeralattjáró, így az esemény hatalmas sajtóvisszhangot kapott a vasfüggöny mindkét oldalán (alig egy évvel vagyunk a kubai rakétaválság után!). A hajó pusztulásának okairól ma is több elmélet kering, sokan nem fogadják el a hivatalos változatot (lásd később) és évtizedek óta követelik a teljes vizsgálati anyag (forrástól függően 1700 vagy 3600 oldal) nyilvánosságra hozatalát. James Bryant nyugalmazott kapitány (aki a Thresher három testvérhajóján is szolgált, egyen parancsnokként)…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

„Jani bácsi! Kapitány elvtárs!” – A Herszoni Hajógyár, a Clark Ádám úszódaru és a tragikus balesetet szenvedett Hableány hajó háttértörténete

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia Amikor megterveznek és megépítenek egy hajtó, megépítenek egy úszódarut, nagy kereskedelmi sikerek, sikeres beruházások, boldogan hajókirándulásokon részt vevő emberek jelennek meg a tervezők lelki szemei előtt, semmiképp sem katasztrófák képei. Mindenesetre a 2019. május 29-i katasztrófa előtt a Hableány évtizedeken át szolgálta a kirándulókat. A katasztrófa után után az áldozatok méltó végtisztességének megadásában meghatározó szerepet játszott a Clark Ádám úszódaru, amely nélkül jóformán lehetetlen lett volna kiemelni a hajóroncsot. A Hableány hajó és az úszódaru sorsa véglegesen összefonódott, mikor az úszódaru felszínre hozta a roncsot, benne az…

Tovább
Forrás I. Világháború képes történelem 

Haditengerészek háborúban és békében – pólai és cattarói „képriport”

György Sándor, , , , , 0 comment

Korábban blogunkon, majd itt a portálon is sok szó esett a mára jóformán feledésbe merült osztrák-magyar haditengerészet békebeli expedícióiról, majd világháborús sikereiről, szerzeményeiről, valamint vereségeiről és teljes széthullásáról is. Leglelkesebb olvasóink azzal is tisztában vannak, hogy mi köze volt tengerészeinknek a ma is közkedvelt macifröccshöz. Mai képes cikkünkben néhány fényképritkaságot mutatunk be, amelyeken szerepelnek lezuhant/megbombázott vízirepülőgépek, főhercegi látogatás és a „legmagyarabb” hadihajó, a Szent István vízrebocsátása is. A képek együttműködő partnerünktől, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Történeti Fényképgyűjteményéből (a továbbiakban MMKM-TFGY) származnak.

Tovább
19. század Forrás Forrásközlés képes történelem 

Egy török hajófűtő Ada Kaleh szigetéről és egy magyar hajógépész

Balogh-Ebner Márton, , 2 hozzászólás

Ada Kaleh történetének ismertetése kiválóan alkalmas az eltűnt világok nosztalgiájára vágyók igényének kielégítésére. Az egykori történeti Magyarország déli határvidékén elhelyezkedő (egykori) sziget a Vaskapu-erőmű építése miatt került örökre a Duna vízszintje alá. A történetet az teszi még érdekesebbé, hogy a szigeten török, muszlim lakosság élt, amely kultúrájában így eltért mind az 1918 előtti, mind az az utáni államalkotó többségtől.  

Tovább
19. század 20. század Forrás képes történelem 

A magyar főváros főutcája: a Duna

Balogh-Ebner Márton, , , , , , , 1 Comment

Városok kialakulásához több tényező járulhat hozzá kisebb vagy nagyobb mértékben. A gazdasági, népességföldrajzi vagy történeti körülmények mellett megkerülhetetlenek a domborzati adottságok,  illetve a víz jelenléte is. Lehetőleg nagy mennyiségben. Egy hajózható folyó az ivóvíz-szükségleten felül biztosít(hat)ja a kereskedelem igényeit is. A magyarországi hajógyártás újkori kezdeteit 1835-re, az Óbudai Hajógyár alapításától, illetve az első itt gyártott gőzhajó megépítésétől számíthatjuk. Az azóta eltelt több, mint 180 év után egy egészen más várost találunk ugyanazon a helyen. Budapest több, kisebb városból egy világvárossá fejlődött. Ebben nagy szerepe volt a dunai hajózásnak és nem…

Tovább
1918-1939 Forrás 

Öngyilkosság dunai gőzhajón – Beketow Mátyás esete

Tinku Balázs, , , , 0 comment

Április 2-án, hétfőn a kora délutáni órákban egy elegánsan öltözött, 60 év körüli úr távozott a bécsi Európa Hotelből. Kezében mindössze egy kicsi utazótáska volt, amikor felült a budapesti gyorsvonatra. Felesége csak késő este érkezett vissza bécsi szállodai szobájukba, ahol már egy búcsúlevél várta. Beketow Mátyás, a sikeres vállalkozó és artista feltehetőleg aznap döntötte el, hogy nemcsak véget vet életének, hanem azt is, miként is hajtja végre tettét. 90 éve történt valami, amiről érdemes megemlékezni.

Tovább