Címke: forradalom

20. század Forrás Kult Szocializmus 

„Elvtárs, ne kend a szart a falra!” – avagy egy Majakovszkij-paródia története

György Sándor, , , , , 0 comment

Az 1956-os megtorlás pereinek kutatása rengeteg új/elfelejtett adattal szolgál mind az áldozatokkal, mind a végrehajtókkal, mind pedig a módszerekkel kapcsolatban. Mindezek mellett a kutató meghökkentő/különleges/látszólag nagyon oda nem illő dokumentumokra és tárgyakra is bukkanhat a peranyagok vizsgálata során. E sorok írója az elmúlt néhány évben találkozott már például monarchiás kitűzővel, náci és nyilas pártjelvényekkel (nem kell rosszra gondolni, ezekkel játszottak az egyik vádlott kisgyerekei), zárkában kiélezett alumínium fésűvel, amellyel valaki szökést kísérelt meg (óvatosan minden borítékkal, előbb belenézni, utána belenyúlni), bizonyítékként lefoglalt, és az évek során persze összetört üveglappal és…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Bor, pisztoly, röplap – Kauer Sándor pere és a „Hruscsov-miatyánk”

György Sándor, , , , , , , 0 comment

Korábbi írásainkban már volt szó az 1956-os forradalmat követő megtorlás első szakaszában lefolytatott statáriális perekről (korábbi írásainkat lásd itt,  itt és itt). A forradalom leverése után a hatalom elsődleges célja (saját sorainak rendezése, „megrostálása” mellett) a bosszúállás, a társadalom megfélemlítése és a teljes kontroll visszaszerzése volt. Ennek egyik első eszközeként szerepelt a december 11-én bevezetett rögtönítélő bíráskodás, amelyet elsősorban az „illetéktelen” kezekbe került fegyverek visszaszerzése miatt vezettek be, de sok esetben a politikai megtorlás eszközeként használták fel. Erre a legjobb példa a sátoraljaújhelyi Józsa György és társa, illetve a pomázi…

Tovább
19. század 20. század Forrás 

Az utcanevek politikai szerepe

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

László Andor Napjainkban lépten-nyomon hallhatunk utcák, terek politikai célú átnevezéséről. Az orosz-ukrán háború kitörése óta Európa-szerte Skóciától a balti államokig, Franciaországtól Lengyelországig neveznek el köztereket a megtámadott országgal való szolidaritás jegyében. Egy több mint 7000 lakosú spanyol falu két hétre egyenesen a nevét változtatta Ukrajnára (emellett 16 utcát kereszteltek át).[1] Időnként az orosz politikusok provokálása érdekében egy-egy város orosz nagykövetségeinek, konzulátusainak utcáit nevezték át (például Albániában, Csehországban, Izlandon, Kanadában, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Norvégiában, Svédországban).[2] Válaszként Moszkvában az amerikai nagykövetség utcáját keresztelték el a Donyecki Népköztársaságról.[3] Az is megtörtént, hogy Odesszában…

Tovább
20. század Hidegháború 

Az USA teheráni nagykövetségének elfoglalása

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , , , , 0 comment

Ébner Anna – Ébner Zsuzsa A második világháborút követően az amerikai-iráni kapcsolatok szilárd gazdasági, politikai és katonai alapokon nyugodtak. A két ország kapcsolata azonban az iszlám forradalom győzelmével egy csapásra megváltozott: a Khomeini által vezetett Iráni Iszlám Köztársaságban az Egyesült Államok a „Nagy Sátánt” testesítette meg. Miután Carter elnök beengedte az Amerikai Egyesült Államokba gyógykezelés céljából a súlyos beteg Mohammad Reza Pahlavit, Khomeini és hívei meggyőződtek arról, hogy amerikai összeesküvés készül a rendszerük ellen, mely visszaállítaná a sah hatalmát, és melynek bázisául a nagykövetség szolgál majd. Ennek következményeként 1979. november…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború II. Világháború képes történelem Szocializmus 

Csizmák a talapzaton – Szobordöntések- és eltávolítások Budapesten

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , 4 hozzászólás

László Andor Mostanában egyre gyakrabban olvassuk, látjuk a hírekben, ahogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa városaiban sokan a szobrok ellen fordulnak, több évszázaddal ezelőtt élt személyiségek válnak a gyűlölet célpontjaivá. Köztük olyanok, mint Amerika felfedezője, Kolumbusz Kristóf vagy éppen a Napóleon ellen győztes angol Nelson admirális. Budapesten nemrégiben Winston Churchill angol miniszterelnök városligeti szobrának talapzatát festették le. Londonban létrehozták a Közterek Sokszínűségéért Bizottságot, amely áttekinti a város összes köztéri szobrát és utcanevét, és javaslatot tesz majd a változtatásokra. Az új keletűnek tűnő mozgalom azok emlékműveit kifogásolja, akiket gyarmatosítóknak, rasszistáknak, a…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

Lövések az éjszakában, avagy a „Kőhídi csata”

György Sándor, , , , , , 0 comment

Az 1956-os forradalom alatt Vácon sem lincselés, sem sortűz vagy komolyabb összecsapás nem volt. A város persze nem maradt ki a hamar országossá szélesedő mozgalomból; október 24-től többször volt tüntetés, amelyek hatására a városi és pártvezetés 26-ra visszavonulót fújt. Megalakult a nemzetőrség is (amit neveztek polgárőrségnek is), amely többnyire sikerre tartotta fent a rendet; csak egy, halálos áldozatokat is követelő tűzharc zajlott Vácon. A második szovjet támadás után azonban megszaporodtak a fegyverhasználattal járó események; november 5-én néhány nemzetőr a vasúti síneket robbantotta fel, majd rövid tűzharcot vívtak egy szovjet járőrrel,…

Tovább
20. század Hidegháború 

Egy fedélzeten az ajatolláhhal – Magyarország és az iráni iszlám forradalom

Krajcsír Lukács, , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

„Azt hiszem, hogy a sah január 16-i távozása óta a legújabb kori perzsa történelem legfontosabb dátuma 1979. február első napjának 9 óra 30. perce, amikor Khomeini különgépe leszállt Mehrad repülőterén” – jegyezte meg a Népszabadság lapjain megjelent tudósításában Róbert László, aki egyedüliként a keleti blokk újságírói közül hazakísérhette a Franciaországba száműzött síita vallástudóst. Tíz nappal később – a ma pontosan 40. évfordulóját ünneplő – iráni iszlám forradalom győzelme alaposan meglepte a döntéshozókat, az értelmiséget és a médiumokat, Keleten és Nyugaton egyaránt. Ugyanis dacára annak, hogy Khomeini és a síita iszlám központi szerepet…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

„…a becsületes dolgozók joggal követelnek hathatós intézkedéseket” – Statárium az 1956-os forradalom után

György Sándor, , , , , 1 Comment

A többnyire forradalmak, válsághelyzetek és természeti katasztrófák idején alkalmazott statárium, vagyis rögtönítélő bíráskodás több száz éves múltra tekint vissza Magyarországon is. Ilyen időszakokban több bűncselekményt, többnyire élet- és vagyon ellenieket utaltak a statáriális bíráskodás hatáskörébe, a helyzettől függően országszerte vagy egyes megyékre kiterjesztve. Az eljárást katonai igazságügyi szervek folytatták le, általános jellemzőként nem volt másodfokú bíróság és többnyire igen súlyos ítéletek születtek. A statáriumot alkalmazhatták megtorló és preventív célzattal is, az 1956-os forradalom idején és utána mindkettőre akadt példa. Cikkünkben a forradalmat követő megtorlás során alkalmazott statáriális bíráskodás néhány mozzanatát…

Tovább
Forrás 

„Török főtábornok, angolhon szülötte, magyarhon vitéze” – Guyon Richárd török emigrációban – tengerentúli lapszemle

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Puskás Péter A branyiszkói hős az 1848-49-es magyar szabadságharc hősei közül a legmagasabb rendfokozatig eljutó brit állampolgár. Világos után azonban nem ér véget Guyon Richárd katonai pályafutása. Ő is azok közé tartozik, akik még tovább küzdöttek a magyar ügyért. Egyes források szerint Schlik tábornok szorításában azért folytatta a harcot, hogy kivívja magyarok külföldi segítőinek szabad elvonulását.[1] Azonban neki is menekülnie kellett. Kossuthhoz hasonlóan ő is Törökországba emigrált, és több bajtársához hasonlóan az ötvenes években immár török katonaként szolgált. Az ír származású szabadságharcos törökországi életéről és katonai pályafutásáról még a tengerentúlon…

Tovább
1956 20. század Forrás 

A megtorlás arcai

György Sándor, , , , 1 Comment

Amióta 1956-os perekkel foglalkozom, többször szegezték nekem a kérdést, hogy minek azt kutatni, hiszen már mindent feltártak, mindet ismerünk. Sokáig magam is ebben a hitben voltam, de a peranyagok áttanulmányozása során gyorsan megváltoztattam álláspontom. Mert még ha a nagyobb, vagy politikai szempontból fontosabb pereket – Nagy Imre és társai, Dudás József és társa, Földes Gábor és társai – ismerjük is, a kisebb perekről jóformán semmit sem tudunk. A legtöbb 56-os kivégzett megmarad a „két évszám, egy (vagy több) vádpont” szintjén. Legalább ennyire ismeretlenek a megtorlást végrehajtók is.

Tovább