Címke: Erdély

20. század 

Petru Groza karórája

Miklós Dániel, , , 0 comment

2016-ban jelent meg egy rövid írásom arról, hogy Nagybaczoni Nagy Vilmos miként utazhatott el 1953-ban az erdélyi Szászvárosba a romániai államtanács elnöke, egyben egykori iskolatársa, Petru Groza közbenjárása nyomán egy gimnáziumi öregdiák találkozóra. Az 1942–1943 között honvédelmi miniszter Nagybaczoni Nagy Vilmos egy karórát is kapott ajándékba a román politikustól, amelynek további hollétéről nem maradt fenn információ. A Groza által emlékül adott karórák közül azonban kettő további sorsáról lehet egy-egy részletet tudni, így az a szöveg is ismert, amelyet a néhai tábornok ajándékának a hátlapjába véstek.

Tovább
Forrás kora újkor 

A magyar-román közös múlt egy fejezete Erdély, Moldva és Havasalföld viszonya Bocskai fejedelemsége idején

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , 0 comment

László Andor „Szükség továbbá, hogy történeteinket nem elszigetelten, hanem a szomszéd népekével kapcsolatosan írjuk meg; különben egyoldalúságba esünk” (Mikó Imre, 1867) A 16–17. században az Erdélyi Fejedelemség, Havasalföld és Moldva szoros összeköttetéseket építettek ki a térség nagyhatalmai érdekszféráinak ütközőpontjában. Erdély számára a Királyi Magyarországtól való fokozatos függetlenedéssel egyre fontosabbakká váltak a román vajdaságok. A fejedelmek kezdettől igyekeztek szívélyes viszonyt kiépíteni déli és keleti szomszédaikkal, hiszen a három államot közel azonos mérete, stratégiai helyzete és a Portától való függése hasonló helyzetbe hozta.

Tovább

Az 1940-es – 1941-es ippi események

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

Topor István A második bécsi döntés szeptember 5-én életbe lépő rendelkezései szerint megkezdődött az átadandó területek birtokba vétele. A magyar királyi honvédség, rendőrség és csendőrség csapatai megkezdték a Magyarországhoz csatolt részek tervszerű megszállását. Ez azonban nem ment mindig zökkenő mentesen. Történtek olyan atrocitások, amelyeknek tragikus következményei lettek. Még meg sem kezdődött a visszacsatolt területek kiürítése, amikor véres események színhelye volt a Észak-Erdély. Szeptember 2-án Bihardiószegen román fosztogató katonák két vagyonukat védő magyart lakost lőttek agyon. Két nappal később Nagyváradon oltották ki két magyar nemzetőr életét. Számos adat áll rendelkezésre a…

Tovább
20. század Horthy-kor 

A zilahi Wesselényi-szobor 1942-es újraállítása

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Topor István Már az 1880-as évek elején felvetődött a kérdés, hogyan lehetne méltó emléket állítani Szilágy vármegye legnagyobb alakjának, báró Wesselényi Miklósnak. 1883-ban a vármegyeháza közgyűlési termében felavatták a báró művészi értékű arcképét. Ezt azonban kevésnek érezték, így fogalmazódott meg a szobor gondolata.

Tovább
Horthy-kor 

„Szilágysomlyó ismét magyar!” – Szilágysomlyó visszatérése – 1940. szeptember 7.

Napi Történelmi Forrás, , , , , 1 Comment

Topor István Észak-Erdély visszacsatolását követően Szilágysomlyó is az anyaországhoz került. Dr. Miklóssy Béla Szilágy vármegye aljegyzője, szenvedélyes fotós lévén megörökítette a magyar honvédség szilágysomlyói fogadtatásának és bevonulásának eseményeit, Teleki Pál miniszterelnök két nappal későbbi látogatását, az 1941-es ippi honvéd emlékmű avatást, és 1942-ben a zilahi Wesselényi szobor újbóli felállítását is. Az általa készített páratlan felvételek jól dokumentálják, és adják vissza az események hangulatát. Most lányának, Caruginé Miklóssy Éva Máriának köszönhetően a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé váltak ezek a fényképek.

Tovább

Botcsinálta felkelővezér? Bocskai István 1604-es felkelésének kezdetei; A hamis hírek történelemformáló erejéről

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

László Andor A politikai élet szereplői gyakran élnek nem kifejezetten lovagias eszközökkel, és sokszor a körülmények szerencsés vagy éppen szerencsétlen alakulása is meghatározó szerepet kaphat egy-egy történelmi esemény alakulásában. Igaz ez a három részre szakadt Magyarország időszakára is, amelyben sok szempontból fordulatot hozott a Bocskai-felkelés. Kezdetekor, az elhúzódó törökök elleni háború utolsó éveiben, széleskörű elégedetlenség uralkodott az országban, ám ennek ellenére a véletlennek is jelentős szerep jutott a sikeresnek bizonyuló szabadságharc kitörésében. A szükséges szikra meglehetősen furcsa körülmények között pattant ki.1

Tovább
Forrás kora újkor Középkor 

Virtuális városnézés: a brassói Fehér-torony

György Sándor, , , , , , 0 comment

Brassó (románul Brasov, németül Kronstadt/Kronen, latinul Brassovia vagy Corona), az erdélyi szászok egykori központja évszázadokon át kiemelkedő szereppel bírt (legyen szó történelemről vagy gazdaságról-kereskedelemről), és ma is Románia egyik fontos nagyvárosa. Ennek megfelelően a közép- és újkorban komoly erődítmény-rendszer védte, amelynek a városfalakon kívül jó pár, többé-kevésbé önálló tagja is volt. Kellett is a védelem, mert a város fekvése katonai szempontból igen kedvezőtlen; egy völgykatlanban található, két oldalról is belátható-belőhető. Ez utóbbi tény eredményezte mai főszereplőnk, a Fehér-torony felépítését is. A Fekete-toronnyal együtt észak-északnyugatról biztosították a városfalat a Bácsél/Raupenberg (Hernyó-hegy)/Warte…

Tovább
Forrás kora újkor 

Lippa 1606-os visszafoglalása

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

László Andor Lippa vára a Maros mentén Erdélybe vivő egyik legfontosabb útvonalat őrizte, birtoklása a 16. században kulcsfontosságúvá vált a kialakuló Erdélyi Fejedelemség és a Temesköz védelmében. Buda török kézre kerülését követően 1541-ben Izabella királyné gyermekével és Fráter Györggyel ide költözött, itt őrizték a Szent Koronát is mindaddig, amíg udvarukat Dévára, majd Gyulafehérvárra nem helyezték át.1 Stratégiai fontossága dacára egy évtized múlva „sikerült” egy éven belül két ízben egyetlen kardcsapás nélkül átengedni a törököknek. Elsőként 1551 őszén Gersei Pethő János vonult ki belőle, majd néhány hónap múlva Fráter György csapatai…

Tovább
19. század 20. század Forrás Kult 

KÖNYVISMERTETŐ – Tóth Tibor: Elvitték, vissza nem adták

György Sándor, , , , , , 2 hozzászólás

Elvitték, vissza nem adták – örményszékely történet címmel 2020-ban jelent meg Tóth Tibor [Tiboru] rendhagyó családtörténeti könyve, amely számot tarthat mind a hivatásos történészek, mind a műkedvelők érdeklődésére. Hogy mitől rendhagyó? Egyrészt a főszereplő csíkcsicsói (Ciceu) Szebeni/Szebeny család örményszékely (székelyörmény) eredete miatt, másrészt a forrásközpontú munkamódszer miatt. A szerző a családi irattárban 1887 és 1965 közöttről megmaradt dokumentumokat (legyen szó parkolócéduláról vagy hadikölcsön-igazolásról) veszi sorra és „meséli el” történetüket. Ezeken keresztül láthatunk rá az egyes családtagok mindennapjaira, problémáira, az őket ért megpróbáltatásokra. Megpróbáltatásból pedig bőven kijutott az egész régióban (világháborúk,…

Tovább
20. század 

Voldemort és az el nem mesélt Trianonok

Kanyó Ferenc, , , , , , , , , 1 Comment

Trianont mindannyian ismerjük. Az otthonunkban lógó térképekről, a tévében nézett képsorokból, a Facebookon megosztott bejegyzésekből és hashtagekből. A trianoni történet mindannyiunké. De vajon tényleg ismerjük Trianon minden egyes szeletét? Az utóbbi évek Trianonnal kapcsolatos kutatásai alapján korántsem. A közvélemény előtt ismeretlen fejezeteket foglalta össze Ablonczy Balázs: Az ismeretlen Trianon című művében. Könyvismertető. Békés Márton eszmetörténész, a Mandiner hasábjain a Trianon-egyenlet feloldása – Trianon 101 című írásában a könyvre utalva a következőket írta: „Az anyagilag és retorikailag is bő lére eresztett Trianon-biznisz állításával ellentétben azonban nincs semmiféle „ismeretlen Trianon” és nem…

Tovább