Bécsi Ferenc határvadász szakaszvezető második világháborús füzetei I. rész

 Topor István

Bécsi Ferenc[1] 1918. augusztus 28-án látta meg a napvilágot Nyírbogáton Bécsi Ferenc földműves és Szabó Eszter harmadik gyermekeként. Sándor és Teréz testvérei után érkezett a családba. Édesapja 36, édesanyja pedig 32 éves volt a gyermek születésekor.[2] Az elemi iskola hat osztályát szülőfalujának református felekezeti iskolájában végezte. Életkoránál fogva később Bécsi Ferenc is tagja volt a Nyírbogáti Levente Egyesületnek és később részt vett az erdélyi bevonulásban, illetve a második világháborúban. Jelen írásban a katonai szolgálata alatt írt verseit és bejegyzéseit, valamint a családja által őrzött fényképeket teszem közzé.

Bécsi Ferenc születési anyakönyvi bejegyzése

A két világháború közötti Magyarország egyik jellegzetessége, a leventeintézmény 1921 decemberében jött létre az LIII. törvénycikkel, melyet testnevelési törvénynek hívnak. Az intézmény célja – indulásakor – a magyar fiatalság testi, valláserkölcsi és hazafias nemzeti nevelése volt. Az állam az említett törvényben saját feladatai közé emelte a testnevelés ügyét: a közoktatásban megnövelte a testnevelés órák számát, ill. az iskolát elhagyó fiúkat 21 éves korukig kötelezte a lakóhelyük szerinti leventeegyesületekben a rendszeres testedzésre. Konkrét ez a kötelesség heti egy alkalommal megtartott kétórás gyakorlati és elméleti képzéseken való részvételt jelentett. Ez a nyári hónapokban két-három hetes egybefüggő táborral egészült ki. A leventék további kötelessége volt vasárnaponként és ünnepnapokon, istentiszteleten megjelenni.[3]

 

Bécsi Ferenc 1939. október 5-től kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. Nyíradonyba a 33. határvadász zászlóalj kötelékébe kellett bevonulnia. Ez alatt az idő alatt híradós kiképzést kapott.

 

Erről tanúskodik ránk maradt hagyatékából az első füzet. Ebben elsősorban a híradós katonai kiképzés elméleti ismereteit jegyezte fel.

Az első füzet fedőlapja és első oldala kiképzési anyaggal

A Nyíradonyban megkezdett és Csucsán[4] folytatott füzet ugyanakkor több verset is tartalmaz. A II. bécsi döntés nyomán a partiumi és észak-erdélyi területek visszatértek az anyaországhoz.[5] A határvadászok részt vettek az erdélyi bevonulásban. Az 1940. szeptember 3-án az erdélyi területek visszacsatolását követően a határvadász zászlóaljak a bevonulásuk után a kijelölt állomáshelyekre vonultak. Itt a lehető legrövidebb idő alatt megszervezték az ideiglenes védőkörleteiket, ellátták a határőrizetet, és a határvédelmet. Őrseik felzárkóztak a határra, illetve a demarkációs vonalra.[6] A korábban Nyíradonyban székelő 33. határvadász zászlóaljat Észak-Erdélybe helyezték. 1940. szeptember 3-án a zászlóalj parancsnokságának állomáshelyéül Csucsát jelölték ki.

A fiatal határvadász szeptember 2-án az alábbi verset vetette papírra (A bejegyzések szöveghűségét megőriztem, de a helyesírását az érvényes szabályokhoz igazítottam.):

I.

Gyönyörü tábortűz fényénél egy este,

Hosszan elmerengve néztem le a tüzre.

Bajtársaim vidám nótázási közbe

Szállt a gondolatom a szép székely földre.

II.

Székely testvérim, kik odaát vagytok,

Vad oláh hordáknak rabszolgái vagytok,

De a bilincs most már nem sokára lehull,

A magyar hadsereg Erdélybe bevonul.

III.

És birtokába veszi azt a magyar földet,

Mely ezer éven át a magyarnak termett,

És teremni fog szintén ezer éven át,

Míg magyar honvéd védi a hazát.

Egy hónappal később, október 2-án két verset írt Erdély visszatértéről.

Emlékvers Erdély visszaszerzése alkalmából

I.

Egy ködbe borult őszi este

Falujától messze-messze

Vad regényes hegyek alján

Földre hintett kicsi szalmán

Aludni tért a kis csapat.

II.

És mikor már mindenki aludt

Valaki kint zörgeti a kaput.

És elhangzik a parancs

Hogy kelljen fel mindenki,

Mert a kis csapatnak tovább kell menni.

III.

Megindultak újra

Minden panasz nélkül,

Még a vén Hold is előbújt,

Hogy utat mutasson,

Merre menjen a kis csapat.

IV.

És az idő rohant,

Az óra éjfélt ütött,

De azért még mindég

Fáradságot nem ösmerve

Haladt tovább a kis csapat.

V.

Csak amikor végre

Egy kis faluba érve,

Vadregényes hegyek alján

Földre hintett kicsi szalmán

Nyugodni tért a kis csapat.

A második füzet fedőlapja

Éjfél után 2 órakor született az alábbi vers is:

Nem rég még álom volt, de valóra vált,

Amit minden magyar epedve régen várt.

Huszonkét év véres uralma véget ért,

Egy millió magyar hazánkba visszatért.

De a nagy munka még nincs befejezve,

A határon túl még magyar áll könnyezve.

De megkapják ők is a méltó bért,

Elvisszük számukra a megérdemelt babért.

Az egység innen később ideiglenesen Besztercére[7] települt[8]. Állandó székhelyét Tihucán[9] jelölték ki, de ott még nem volt laktanya, ahova települhettek volna. Az 1. század Besztercére, a 2. század Tihucára, a 3. század Nagyivánra került. 1943. október 1-vel a zászlóaljat hegyivadász zászlóaljjá szervezték át. Ennek során az új elnevezése 33. hegyivadász zászlóalj lett, és a parancsnokság áttelepült Borgóprundra.[10]

A szakasz egyik kivonulása 1941. március 16-án Beszterce és Szászbudak[11] között.
A szakasz a folyóparton Vindán[12]. 1941. július 17.

A kiképzés és szolgálat mellett jutott idő kikapcsolódásra, szórakozásra is, amit a lenti Maroshévízen[13], illetve Gyergyószentmiklóson[14]  készült képek is mutatják:


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.


Felhasznált források:

Bécsi Ferenc hagyatéka (füzetei, fényképei, katonai okmányai).

Fiának, Bécsi Gézának szóbeli kiegészítései.

Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadisír Nyilvántartó.

Bécsi Ferenc születési anyakönyve.

Felhasznált irodalom:

Magyarok a második világháborúban. A magyar 1. hadsereg arcvonalának áttörése 1944. július 23-án, védelmi harcai a Kárpátok hágóinál, majd visszavonulása a Tisza irányában (1944. július 23. – 1944. november 26.).  Letöltés ideje: 2020. március 4.

Magyar néprajz. Letöltés ideje: 2020. március 6.

Suba János: A határvédelem megszervezése a visszatért Erdélyben. 1941 – 1944. Letöltés ideje: 2020. február 26.

Szabó Péter: Visszavonulás – A magyar 1. hadsereg észak-magyarországi hadműveletei. Letöltés ideje: 2020. március 4.

Ungváry Krisztián: Magyarország a második világháborúban. 69-73.

Várdai Levente: A levente – Egy emblematikus ifjúságnevelő szervezet a Horthy-korszakból. Letöltés ideje: 2020. február 26.

Jegyzetek:

[1] Hálával tartozom Bécsi Ferenc fiának, Bécsi Gézának, aki megbízott bennem, és feldolgozásra átadta édesapja hagyatékát. Köszönettel tartozom menyének, Bécsiné Kléri Ágotának, aki felhívta a figyelmemet erre az értékes anyagra, valamint digitalizálta a dokumentumokat és hozzáférhetővé tette számomra.

[2] Bécsi Ferenc születési anyakönyvi bejegyzése.

[3] Várdai Levente: A levente – Egy emblematikus ifjúságnevelő szervezet a Horthy-korszakból.

[4] Csucsa a Sebes-körös partján fekszik Bánffyhunyadtól 20 km-re.

[5] 1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, melynek értelmében Magyarország visszaszerezte Romániától a trianoni békével elcsatolt Észak-Erdélyt.

[6] Suba János: A határvédelem megszervezése a visszatért Erdélyben. 1941 – 1944.

[7] Erdélyi város a Beszterce folyó partján Kolozsvártól 110 km-re.

[8] A magyar királyi 1. hadsereg kolozsvári székhelyű IX. hadtestének 9. határvadász dandárja kötelékébe kerültek.

[9] Magyarul Báránykő. Besztercétől 45 km-re fekszik a Tihuca-hágón.

[10] Suba János: A határvédelem megszervezése a visszatért Erdélyben. 1941 – 1944.

[11] Besztercétől 7 km-re található település.

[12] Település Besztercétől 5 km-re.

[13] Település a Maros völgyében Gyergyószentmiklóstól 32 km-re nyugatra.

[14] Az egykori Gyergyószék központja. Csíkszeredától kb. 60 km-re északnyugatra.

A nyitóképen balról jobbra: Varga Zsigmond őrvezető, Bécsi Ferenc, Nagy Zsigmond őrvezető, Tóth Pál vadász, Kosztolányi Mihály vadász. Csucsa, 1940. október 3. Bécsi Ferenc hagyatékából

Facebook Kommentek