„A Führer akaratából lényegi átalakulások lesznek a Birodalomi Fővárosban” – Berlin képekben, 1938
Berlin a német egység megteremtése előtt is nagy városnak számított Európában, azonban igazi világvárossá való válása az első világháborút megelőző évtizedekre tehető. Az első világégés alatt a lakosság száma némileg visszaesett, de a két világháború közötti, közel húsz évben a főváros népessége megduplázódott. Németország az első világháborút követően rendkívül súlyos gazdasági és társadalmi válságokat élt át, így noha Berlinben ez nem szüntette meg teljesen a beruházásokat az építőiparban, s számos új épület nőtt ki a földből, de meghatározó városkép átalakulás nem következett be a népességrobbanással párhuzamosan.
A nemzetiszocialista vezetés, Hitler hathatós támogatásával és irányítással azonban olyan átalakulásokat kezdeményezett amelyek alapjaiban rajzolták (volna) át a város képét. Mostani kétrészes cikkemben egy 1938-as (propaganda) útikönyv segítségével kívánok betekintést adni Berlin akkori állapotaiba. Berlin (akkori és mai) lakosságának statisztikájához lásd az Amt für Statistik Berlin-Brandenburg honlapját. (németül és angolul)
Berlin átalakításairól lásd korábbi cikkeinket:
Tárlatvezetés a Führernél
„De hát Hitler elégedettnek mutatkozott”
„Germania über Alles” – A Harmadik Birodalom szíve
Az ún. weimari köztársaság (1918-1933) időszakában a politikai csatározásik egyik kimeríthetetlennek tűnő témája éppen ezek az elmaradó, de szükséges beruházások voltak, ugyanis jelentős lakásínség tombolt Németország-szerte. A szociáldemokraták, a kommunisták és a nemzetiszocialista párt ígéretei is ennek a megváltoztatásáról és a „szegényebbek / a nép” lakáshoz való juttatásáról is szóltak
A bemutatni kívánt könyv első 29 oldala náci propagandaszöveg az új Berlin felépítésének terveiről illetve 4 oldal statisztikai adat a város szükségleteiről és tulajdonságairól.
„Berlint a mai naptól számítva, az emberi életben rövid léptékkel mérhető időn belül, viharos gyorsasággal világvárossá fogjuk átépíteni, ami milliók otthona lesz, ahol gyökeret ereszthetnek, úgy, ahogy az emberek a saját hazájában eresztenek gyökeret.”
Berlin, 1938. júniusa
A város főpolgármestere
Robert v. Wahlert i.m. 5. o.
Az ezt követő közel 130 oldalon a tágabban értelmezett városról, a lakosság életéről, a náci párt által rendezett rendezvényekről és az átépítés terveiről közöl fekete-fehér képeket a könyv. A nemzetiszocialista korszak beruházásainak egy jelentős része azonban az 1933 előtti előzményekre nyúlik vissza. Az alábbi képen szereplő, Fehrbelliner Platz-i épületek kivitelezésre már az 1920-as években léteztek tervek, s ezek megvalósítása a Hitler-éra eredménye.
A Berlin-Haselhorstban található lakótelep jelentős része már 1930-1931-ben elkészült, azonban végső befejezésre 1935-ben került sor, így a rezsim saját sikerének könyvelhette el a több száz lakás átadását.
A könyv számos aspektusból propagandaterméknek tekinthető – lásd a következő képeket -, így a führer-kultusz illetve az állampárt, az NSDAP kiemelkedő helyet kapott a kötetben.
Horst Wessel halálát a náci párt politikai gyilkosságnak kívánta beállítani, s ezzel azt a célt kívánták elérni, hogy a fiatalon elhunyt pártkatona a párt és a birodalom mártírjává váljon. Valójában Wesselt egy strici lőtte le, mert összekülönböztek egy lakás albérleti díján. Az a körülmény, hogy a strici mindamellett a kommunista párt tagja volt, természetesen a NSDAP propagandájában feledtette az „egyéb körülményeket”.
A Horst Wessel által szerzett, az NSDAP himnuszává vált „Die Fahne hoch!”
A náci párt igyekezett minden lehetőséget megragadni, hogy saját eszméit, propagandáját hirdesse, ez alól ez a könyv sem volt kivétel, de ezt nem jelentette azt, hogy a könyv túlnyomó része ne funkcionált volna „közönséges” ismeretterjesztő albumként, vagy útikönyvként. Cikkem második részében azt igyekszem bemutatni, hogy az 1938-as állapotokhoz képest – amiben ez a könyv lesz segítségemre – milyen nevezetességek maradtak meg a német fővárosban a mai napig, s mik pusztultak el a második világháborúban, vagy a kettéosztott városban.
Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.
Forrás:
Robert v. Wahlert: Berlin In Bildern. Scherl, Berlin, 1938.
A kötet a szerző példánya, amely tény magában nem bír jelentőéggel, azt a körülményt leszámítva, hogy a könyv lapozása és fényképezése közben egy, az 1944/1945-es budapesti ostromban a lapok közé fúródott repeszt találtam.
A nyitóképen fiatalok felvonulása a Gendarmenmarkt-on Robert v. Wahlert. i.m. 150. o.
Vigyázat, a lakosság két világháború közti megduplázódása elsősorban Nagy-Berlin 1920-as létrehozásának köszönhető, amikor egyesítették Berlint a környező, gyakran 100 ezer főnél is népesebb városokkal. Ez az 1919-es 1.928.432-ről 3.879.409-re növelte a lakosságot. Ez nőtt tovább az 1942-es csúcsig 4.478.102-re.