Címke: megtorlás

1956 20. század Forrás Szocializmus 

Szökési kísérlet fésűvel – Huszár László „kémkedési” ügye

György Sándor, , , , , , 0 comment

1959. szeptember 13-án, 18.40 körül kiabálás és dulakodás zaja verte fel a Budapesti Katonai Börtön IV. emeleti celláinak nyugalmát. A hivatalos jelentés szerint a felrohanó ügyeletes őrparancsnok, Zoller Károly alhadnagy zárva találta az emeleti rácsajtót, ami egyértelművé tette, hogy ott történt valami. Zoller hamarosan bejutott a folyosóra (a kulcs belülről volt a zárban), ahol meglátta, hogy Huszár László előzetes letartóztatott fojtogatja a földön fekvő, vérző Gonda Károly őrmestert. A foglyot visszalökdöste cellájába, majd az időközben befutott erősítés segítségével ellátták Gondát, aki arcán és nyakán sérült meg egy alumínium fésűtől, amelyet…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A megtorlás fogaskerekei II. – Farkas Benő alezredes

György Sándor, , , , , , 0 comment

Az 1956-os forradalmat követő megtorlás – néhány nagyobb pert leszámítva – igencsak alulkutatott téma. Sokáig szinte teljesen ismeretlenek voltak a(z) (i)gazságszolgáltatásban dolgozók, mind a nyomozók, mind pedig a bírók, ülnökök és ügyészek. 2018 júniusától róluk (valamint a megtorlás során kivégzettekről) már egy online adatbázisból is tájékozódhatunk, amelyben ugyanakkor – formai sajátosságok okán – nincs lehetőség az egyes személyek hosszabb bemutatására. Pedig érdekes mozzanatok, történetek bőven akadnak a vádlottak és a vádlók/ítélkezők oldalán is. Jelen cikkünkben egy újabb (Tóth Istvánné pályaképe itt olvasható) katonai ülnök, a 13 halálos ítélet kiszabásában közreműködő…

Tovább
1956 20. század 

„Fasiszták” verték le Petőfi-képét – a Londoni Magyar Klub feldúlása 1957-ben

Miklós Dániel, , , , , , , , , , , , 0 comment

A Londoni Magyar Klub a második világháború alatt Angliában tartózkodó magyar kommunisták szervezeteként vált ismertté, azonban a működése nem ért véget 1945-ben. A szervezet egyik alapítója Kellner György saját memoárjában említ meg egy esetet, amikor támadás érte a klubot bő tíz évvel később – az eseményt a magyarországi és az emigráns magyar sajtó is a saját látásmódja szerint interpretálta.

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

„Elvtárs, ne kend a szart a falra!” – avagy egy Majakovszkij-paródia története

György Sándor, , , , , 0 comment

Az 1956-os megtorlás pereinek kutatása rengeteg új/elfelejtett adattal szolgál mind az áldozatokkal, mind a végrehajtókkal, mind pedig a módszerekkel kapcsolatban. Mindezek mellett a kutató meghökkentő/különleges/látszólag nagyon oda nem illő dokumentumokra és tárgyakra is bukkanhat a peranyagok vizsgálata során. E sorok írója az elmúlt néhány évben találkozott már például monarchiás kitűzővel, náci és nyilas pártjelvényekkel (nem kell rosszra gondolni, ezekkel játszottak az egyik vádlott kisgyerekei), zárkában kiélezett alumínium fésűvel, amellyel valaki szökést kísérelt meg (óvatosan minden borítékkal, előbb belenézni, utána belenyúlni), bizonyítékként lefoglalt, és az évek során persze összetört üveglappal és…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Bor, pisztoly, röplap – Kauer Sándor pere és a „Hruscsov-miatyánk”

György Sándor, , , , , , , 0 comment

Korábbi írásainkban már volt szó az 1956-os forradalmat követő megtorlás első szakaszában lefolytatott statáriális perekről (korábbi írásainkat lásd itt,  itt és itt). A forradalom leverése után a hatalom elsődleges célja (saját sorainak rendezése, „megrostálása” mellett) a bosszúállás, a társadalom megfélemlítése és a teljes kontroll visszaszerzése volt. Ennek egyik első eszközeként szerepelt a december 11-én bevezetett rögtönítélő bíráskodás, amelyet elsősorban az „illetéktelen” kezekbe került fegyverek visszaszerzése miatt vezettek be, de sok esetben a politikai megtorlás eszközeként használták fel. Erre a legjobb példa a sátoraljaújhelyi Józsa György és társa, illetve a pomázi…

Tovább
1956 Forrás 

A lázadó falu – Kesztölc a Rákosi-korszakban és a forradalomban I.

György Sándor, , , , , 1 Comment

Az első csalódástól az első szervezkedésig Kesztölc eldugott bányászfalu Esztergom és Dorog között, a 10-es út mentén. Olyannyira eldugott, hogy az országot 1956. november 4-én megszálló szovjet csapatok csak a hónap utolsó napjaiban jelentek meg a településen, de a magyar karhatalom és pártszervek visszatérésére december 15-ig kellett várni. Noha a községben semmiféle atrocitás nem történt a forradalom alatt (egy házrobbantási kísérletről tudunk, de ott sem sérült meg senki), a megtorlás igen súlyosan érintette Kesztölcöt, de főleg a mintegy 40 fős helyi nemzetőrséget. Ennek oka egyrészt a kádári propaganda által elterjesztett…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

„Ne nézzük tétlenül, mi is magyarok vagyunk” – A pásztói hídrobbantók története

György Sándor, , , , , 2 hozzászólás

1957. május 6-án a Budapesti Országos Börtön udvarán kivégezték a robbanóanyaggal való visszaélés, valamint fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával elítélt Alapi Lászlót. Vele együtt került bitófára egyik társa, Geczkó István, míg Kiss Antal és Tóth Miklós május 20-án kegyelmet kapott. Ötödik társukat, Kelemen Károlyt 15 évre ítélték. A forradalomban egyik kivégzett sem vett részt, Alapi és Geczkó a Pásztói Tejipari Vállalat alkalmazottaiként az országos sztrájk idején is rendszeresen szállítottak tejtermékeket Salgótarjánba. Ugyan a szállítókra nem vonatkozott a sztrájk, de a közellátás a forradalom idején számos településen akadozott. Az ellenállás gondolata csak…

Tovább
1956 Forrás Szocializmus 

„…drága férjemet ne vegyék el tőlem, mert én tovább nem bírom” – családtagok közbenjárása halálra ítélt 56-osoknál

György Sándor, , , , 0 comment

Az 1956-os forradalmat követő megtorlás kivégzett, illetve halálra ítélt, és/vagy hosszabb időre börtönbe zárt áldozatairól ma már van lehetőség politikai felhangoktól mentesen írni és beszélni. Kevesebb szó esik viszont[1] a – nem egyszer koholt vagy pártérdekek alapján eltúlzott vádak alapján – bebörtönzöttek, kivégzettek családtagjairól. Pedig közülük sokan – nem egyszer kockázatot vállalva – próbáltak meg segíteni elítélt férjeiknek, fiaiknak, vagy éppen (nevelő)szüleiknek. Ezen írásunkban néhány ilyen példát mutatunk be, kiegészítve olyan esetekkel, amikor a család mellett a munkatársak és a szomszédok is igyekeztek segíteni, sőt akadt arra is példa, amikor…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

A megtorlás fogaskerekei I. – Fodrászsegédből a „katonai ügyészség élő lelkiismerete”

György Sándor, , , 3 hozzászólás

Magyarországon 1945 után, de elsősorban 1948-at követően jelentek meg nők az addig férfiasnak tartott pályákon, így a plakátokon is népszerűsített traktoroslányok mellett a rendőrség és a hadsereg kötelékében is. Legnagyobb arányban természetesen adminisztratív munkakörökben dolgoztak, de a rendőrségnél nagy számban szolgáltak „utcai” beosztásokban, ugyanakkor a katonai pályát választó asszonyok-lányok első vonalbeli alakulathoz nem kerülhettek. A hadbírói/katonai ügyészi pálya azonban nyitva állt előttük, amit jól mutat Tóth Istvánné pályafutása is, aki irodai beosztásban került a rendőrséghez, majd hosszú éveken keresztül katonai ügyészként tevékenykedett. Ilyen minőségében vett részt az 1956-os forradalmat követő…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

„…a becsületes dolgozók joggal követelnek hathatós intézkedéseket” – Statárium az 1956-os forradalom után

György Sándor, , , , , 3 hozzászólás

A többnyire forradalmak, válsághelyzetek és természeti katasztrófák idején alkalmazott statárium, vagyis rögtönítélő bíráskodás több száz éves múltra tekint vissza Magyarországon is. Ilyen időszakokban több bűncselekményt, többnyire élet- és vagyon ellenieket utaltak a statáriális bíráskodás hatáskörébe, a helyzettől függően országszerte vagy egyes megyékre kiterjesztve. Az eljárást katonai igazságügyi szervek folytatták le, általános jellemzőként nem volt másodfokú bíróság és többnyire igen súlyos ítéletek születtek. A statáriumot alkalmazhatták megtorló és preventív célzattal is, az 1956-os forradalom idején és utána mindkettőre akadt példa. Cikkünkben a forradalmat követő megtorlás során alkalmazott statáriális bíráskodás néhány mozzanatát…

Tovább