Alphaville: Forever Young Magyarországon

Tóth Eszter Zsófia

Mit jelentett a Alphaville az 1980-as évek Magyarországán? Friss levegőt, nyugatot, szabadságot, örök fiatalság ígéretét. Mindazt, ami itt nem volt, az ólomlábakon vánszorgó megdermedt időben. Sose felejtem el, amikor először a televízióban láttam a Forever Youngot, ugyebár, hol máshol. Akkoriban már be-ebcsúszott egy-egy nyugati klip is a magyar televízióba. S mindennek, vagyis a Forever Young debütálásának és világsikerének Éppen 35 éve történt, hogy a német zenekar berobbant az újhullámos popba.

A cikk a Napi Történelmi Forrás és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében készült

Ahogy az énekes, Marian Gold interjúiból tudjuk, Nyugat-Berlinben találkoztak a későbbi tagok. Izgalmas városnak számított akkoriban, mivel Nyugat-Berlin a fal túloldala volt, szabad város. Hippikorszak, foglalt házak jellemezték. Viszonylag keveset tudunk erről a Nyugat-Berlinről, a mi fókuszunk mindig inkább Kelet-Berlinre esett. Pedig izgalmakban bővelkedett. Ahogy a berlini fal keleti részén sikeresen átszökő Wolfgang Engels mesélte egy vele készült interjúban: meglátta a sok nyugati piát a polcon, akkor már tudta, hogy sikerült a szökés.

Az Alphaville a Világ Ifjúságában megjelent 1984-es poszteren (Forrás)

Az együttes története pedig magában foglal olyan szimbólumokat is, amelyek időtől és tértől függetlenek, és érdemes elgondolkoznunk rajta. Például a siker kérdése, mitől lesz valaki sikeres? A Big in Japan volt az első számuk, mely fergeteges sikert aratott a slágerlistákon tehetség s szorgalom hozta meg gyümölcsét a debütálásukkor. Aztán Frank Mertens története mellett sem érdemes elmenni szó nélkül: amikor az együttes tagja realizálta az óriási sikert, nem tudott vele mit kezdeni és inkább kilépett a bandából. Marian Gold, az énekes, az együttes motorja manapság is, amikor megkezdődtek a stúdiófelvételek egyfolytában örült, hogy sikerült. Bernhard Lloyd számára akkor vált hihetővé, hogy sikeresek lettek, mikor kezébe fogta a Forever Young albumot. Az is érdekes, hogy a Sounds like a Melody már megrendelésre készült, pontosabban a producerek úgy érezték a Big in Japan és a Forever Young mellé jó lenne egy harmadik szám is az albumra. Ezért telefonáltak Bernhardnak és Mariannak, akik ennek hatására fejezték be a számot. Az együttes manapság is koncertezik, e cikkben annak járok utána, hogyan ábrázolta a magyar sajtó a Forever Young jelenséget.

Ahogy bárkivel lehet sörözni, úgy bármire lehet lassúzni. Amúgy Alphaville: Forever Young” Egy ilyen válasz is érkezett a Napi Történelmi Forráson megjelent körkérdésemre, mi volt a kedvenc lassúzós száma a 80-as években.

1985-ben Lemezpostán 250 Ft-ért lehetett megrendelni a Forever Young lemezt. Ugyanekkor egy Neoton nagylemez 100 Ft-ba került és 5000 Ft átlagos havi fizetésnek számított.[1] Kevésbé közismert, hogy 1987-ben egy 5 perces videóklipjük forgatása miatt (Red Rose) járt Magyarországon az Alphaville. Menedzserük, Henz Gerd Lütticke kísérte őket. A forgatás nem telt eseménytelenül; Gulyás Buda rendezőnek véletlenül behúzott egyet a gitár nyakával Ricy Ecolette. A koreográfus Angelusz Iván volt. Akkoriban az Alphaville még stúdiózenekarnak tartotta magát. Az 1986-os nyugat-berlini fellépésük az Antinukleáris fesztiválon akkor még kivételes alkalomnak számított.[2] 

A Film Színház Muzsika 1987-es cikke szerint a Alphaville fő témái a tudományos fantasztikum, a háborúellenesség és a környezetvédelem volt. Sikerük tényezőjének tartották videoklipjeiket.[3] Egressy Zoltán Összesítés című novellájában, amely 2008-ban jelent meg, hosszasabban idéz Alphaville szövegeket:

“Egészen elfelejtettelek már téged, te… Van ilyen, nemrég olvastam valamit a felejtésről, már nem tudom, mi volt. Egy könyv volt. Szerettem nagyon a nyakadat. Énekelek most neked. Waiting for a change in the weather. I’m waiting for a shift in the air. Could we get it together – ever. Hoping for your return. Hoping for your sweet, sweet return. Ismered ezt? Alphaville. Ez meg, ami most jön, figyelj, olyan, mintha te énekelnéd rólam. Hello – is this heaven calling? Hello – is somebody there? She must be somewhere. And then she says: hello. She’s really an angel. She stands in the sunshine. így van. She’s pulling the strings when she’s playing with love. Ismered? Te nem szereted az ilyesmi zenét. Counting, I count every second. And I’m standing, I stand in the rain, I walk up that lane, which leads to the sunshine. She stands in the sunshine, she’s closing her eyes, then she takes me away, and she’s pulling the strings when she’s playing with love… Énekelhetnéd te nekem. Elég szép. Hogy ő egy angyal. Ott van fenn valahol, mindent irányít a háttérből, ezt jelenti. Van egy másik dal. Van sok sor, és minden sor rólad szól. Énekelek még neked. Feel how your heart beats like a heavy machine. The sounds of the traffic is like a silent dream. The dust in the park… (…) Folytatom, bocs. The exhaust from the cars, ascends in that heated afternoon, you touch a sweaty body… Ebben van, hogy Gave you a kiss… Emlékszem az első csókra, mikor először megcsókoltál. Emlékszem. (…) You did what you did to me. Now it’s history I see. Ilyenek mennek a fejemben. It’s a trick of my mind. Énekeljek még neked? I said: I want you, baby. I said: I want some more. I said: I never ever felt it like that moment before. She said: 1 want your body. She said: I want your soul. She said: a fallen angel takes it but she’ll never let go. Ez már hülyeség, amit csinálok. Ez meg egy tök másik szám. Joke after joke after joke after joke. My love, everything’s an interview. Nem sírok, nem azt hallod. (…) Van a Big in Japan. The eastern sea’s so blue… Big in Japan – alright, pay then I’ll sleep by your side. Régi cucc. Nem éneklek többet, ne félj.”[4]

Az Alphaville 1987-es koncertjéről szóló cikk a Film Színház Muzsika folyóiratból (Film Színház Muzsika 1987. február 28. 16. o.)


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.


Jegyzetek:

[1] Képes Újság, 1985. október 12. 20. o.
[2] Képes 7, 1987. február 28. 54. o.
[3] Film Színház Muzsika, 1987. február 28. 15. o.
[4] Egressy Zoltán: Összesítés. Mozgó Világ, 2008. 4. 79 o.

A nyitóképen a Poptarisznya Alphaville-matricája 1986-ból. (Forrás)

Facebook Kommentek