20. század Forrás II. Világháború 

Zsebkalauz Németországhoz

Aki külföldön járt, sokszor találkozhatott az útikönyvüket (mostanában már inkább a telefonjukon) lapozgató turistákkal. No de hogyan igazodnak el idegenben a katonák? Természetesen nekik is van mit lapozgatniuk – és nem pusztán a térképet, hiszen a hadvezetésnek beléjük kellett sulykolni, miért vannak ott és hogyan kell viselkedniük. Ezt a kettős célt szolgálta egy 1944-ben megjelent amerikai kiadvány. A „Pocket Guide” sorozat sorra vette az országokat, ahová amerikai katonák eljutottak vagy eljuthatnak. Amikor tudni lehetett, hogy a sereg valahova megy vagy már ott van, a katonák kaptak egy könyvet Egyiptomról, Észak-Afrikáról,…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A BMX biciklik az 1980-as években

Tóth Eszter Zsófia A BMX bicikli az álmok netovábbja, a menőség és vagányság jelképe volt az 1980-as években. A BMX kerékpár hazája az USA volt, Magyarországon 1982-1983 körül jelentek meg az első kerékpárok: „A hatvanas évek elején új divathullám hozta lázba az egyesült államokbeli Kalifornia állam tizenéveseit: a BMX-kerékpározás. A BMX-gépek abban különböztek a hagyományos bicikliktől, hogy — speciális vázszerkezetüknek köszönhetően — azoknál jóval teherbíróbbak, s kiválóan lehet velük crossozni, illetve különféle akrobatikus gyakorlatokra is alkalmasak.”[1]

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

Vörös karszalag. Ideiglenes karhatalmi osztagok 1944-1945-ben. Kritika

Magyarország történetének kétségkívül egyik legtragikusabb időszaka esik 1944-1945-re. Tragikumát mindenképpen az teszi teljessé, hogy a második világháború pusztítása után az ország a szovjet érdekszféra tagja lett s bolsevik terrorállam épült ki. Ennél fogva teljességgel lehetetlen volt az események lehető legalaposabb megismerése és (társadalmi) feldolgozása a háború után. Máthé Áron (1977) kötetével ebből az adósságból törleszt.

Tovább
20. század Forrás 

Jelentés a felvidéki magyarság hangulatáról 1935-ben

Keller-Deák Kristóf Az 1920-as évtizedben intenzíven megkezdődött a magyar katonai attaséi szolgálat és ezzel együtt a magyar katonai hírszerzés felállítása is. Az attasék fő feladata az adott ország hadseregének megfigyelése, arról bármilyen információ gyűjtése és jelentése. Hatványozottan igaz volt ez a szomszédos államok, így például Csehszlovákia esetében. Esetünkben a hírszerzésnek nem csak katonai célja volt, hanem figyelemmel kellett kísérnie a határokon túlra került magyar kisebbségek helyzetét. Csehszlovákia esetében egy jelentés olyan ritka alkalomról számol be, mikor a magyar katonai attasé a Felvidéken személyesen is megtapasztalhatta a magyar lakosság hangulatát. Ebbe…

Tovább
20. század Hidegháború II. Világháború 

Hosszú emlékek – George F. Kennan: Emlékiratok című memoárjáról

Egy személyes emlék: jelen sorok írója még korábbi kutatásai során botlott bele a szerző From Prague after Munich – Diplomatic papers 1938-1940 című munkájába, amelyben nemcsak prágai szolgálati idejére emlékezett vissza, hanem a meglehetősen turbulens időszakból származó diplomáciai jelentéseket, magán- és félhivatalos leveleit is publikálta. Már akkor feljegyzésre került, hogy érdemes lenne a hazánkban akkor csak angolul fellelhető emlékiratainak utánanézni. Ez a megjegyzés akkor talonba került, mivel a kutatási folyamat más irányba haladt, azonban az amerikai diplomata visszaemlékezései immáron magyarul is hozzáférhetővé váltak.

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

Tisza és Adidas cipők a szocialista sajtóban

Tóth Eszter Zsófia E cikkben két terméknek járunk utána: a hazai gyártmányú Tisza cipőnek, mely a rendszerváltáskor eltűnt a piacról, majd a márkát sikeresen újraélesztették. És az Adidas cipőnek, mely mikor először kapható lett Magyarországon, kilométeres sorok kígyóztak a Váci utcai bolt előtt. Hogyan jelenítette meg a szocialista sajtó e termékeket? Hogyan emlékeznek vissza a fogyasztók? A cikkben felbukkan Détári Lajos labdarúgó is. „Minden időben Tisza cipőben. Lehet tél, nyár, eső vagy sár, észre sem veszed a Tisza cipőben” – sokak számára ismerős lehet e reklám. A Tisza cipő népszerűsége töretlen. Sőt,…

Tovább
20. század I. Világháború Kult 

A nagy háború nemzedékének történetírása – a hazai első generáció. Recenzió Szőts Zoltán Oszkár: Az első világháború az 1945 előtti magyar történetírásban. Nézőpontok, műfajok, intézmények című könyvéről

Kloska Tamás Az olvasó által kézben tartott kötet címe egyértelmű kérdéseket fogalmaz meg: milyen jellemzői voltak a már a kortársak által is világháborúnak hívott első világégéssel foglalkozó munkáknak 1945 előtt? Hogyan tudjuk csoportosítani ezeket? Kik voltak ezeknek a szerzői? Milyen intézményekben folytatták az alkotók munkájukat? Milyen gyűjtemények, intézmények, forrástípusok megszületését segítette elő a nagy háború? Mi jellemző az első világháborúval foglalkozó hazai történetírásra 1945 előtt és után? Miként tekinthetünk ezekre a szellemi termékekre száz évvel később? Szőts Zoltán Oszkár könyve természetesen az összes imént feltett kérdésünkre választ ad, azonban a…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A kocogás kezdetei a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia Ezen írásomban annak járok utána, hogyan gyűrűzött be Magyarországra a kocogó mozgalom, milyen cikkek népszerűsítették a futást az 1970-es években, ki volt a sportág nagy népszerűsítője, ezen kívül bepillantást nyerhetünk korabeli futóélményekbe is. „Fuss az egészségedért” (Lauf Dich Gesund) nevet viselte az az NDK-s futómozgalom, amelyről 1968-ban tudósított a Képes Sport. „A súlyfelesleggel, stresszekkel, keringési zavarokkal és a technikai kultúra egyéb „másodszándékú áldásaival” küszködő művelt világ újra felfedezte a lábát, divat lett a futás.”[1] 1973-ban Magyarországon is rendeztek „Fuss az egészségedért” futóversenyt több vidéki városban és a…

Tovább
20. század Horthy-kor 

Komáromtól-Bécsig: az első bécsi döntésig vezető út cseh-szlovák diplomaták táviratain át nézve

1938. november 2-án került kihirdetésre az első bécsi döntés, amelynek értelmében Németország és Olaszország döntőbíráskodása nyomán Magyarország az etnikai elv alapján döntő többségében magyarok által lakott területet kapott vissza Cseh-Szlovákiától. Az arbitrázs azonban egy folyamat eredménye volt. Ez utóbbinak a felgöngyölítése terjedelmi korlátok miatt nem a jelenlegi bejegyzésnek a feladata, azonban érdemes azt leszögezni, hogy 1938 októberében mind cseh-szlovák, mind magyar részről nagy előkészítő munka folyt a döntőbíráskodást megelőzően.

Tovább