19. század 20. század Forrás képes történelem 

“Egy czélszerü gőzös (…) csuda fordulatot tenne”, avagy magyar gőzhajók egykor és most

A rendszeres, mindennapi használatra alkalmas gőzgép megjelenése a 19. század elején mind a szárazföldi, mind a vízi közlekedést forradalmasította. A vasút megjelenésével (illetve elterjedésével) lecsökkent az utazási idő, illetve megnőtt az egy fuvarral szállítható személyek és áru mennyisége (nem véletlenül csapott le a vasút hadi használatára elsőként az amerikai hadsereg, majd pár évvel később Görgei Artúr is), a hajók pedig függetlenné váltak a széljárástól, igaz az ingyenes széllel ellentétben a szénért komoly összegeket kellett fizetni. A tengeri hajózás mellett mindez a folyami/tavi közlekedést is érintette (sőt, igazából onnan indult az…

Tovább
20. század II. Világháború 

A Milotay Istvánnal fémjelezhető kormányzati szélsőjobb irányvonala 1941-ben

Varga Ágnes Milotay István (1883-1963) a két világháború Magyarországának meghatározó radikális jobboldali újságírója, lapszerkesztője, kormánypárt parlamenti képviselője. Egyetértett a német-magyar revíziós érdekekkel való sorsközösség vállalásával, a radikalizálódó tengelypárti szövetségi politikával, valamint a Szovjetunió ellen való háborúba lépéssel. 1945-ben emigrált az országból. Bárdossy László miniszterelnöksége idején Magyarország már a hitleri Németország felé elkötelezett, a háborúba is belépett katonai szövetségesnek számított. Az országra egyre inkább két diktatúra árnyéka vetült, a keleti bolsevizmusé és a német nácizmusé. A szovjetekkel szembeni háború magyar „vállalását” a keleti fronton lévő helyzet már rövid időn belül megcáfolta.…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Egy kis automata mosógép-történelem

Tóth Eszter Zsófia Emlékszem, úgy 1985 táján automata mosógépet készültünk vásárolni. El is mentünk a Keravillba – az évi rendes, két hetes beutalós nyaralás előtt – amikor édesanyám látva a nagy árkülönbséget a félautomata és az automata mosógépek között, eredeti terveinkkel ellentétben a félautomata mellett döntött. Az volt az olcsóbb és azt mondta, a centrifugánk még jó, inkább átpakolja a ruhákat a félautomatából abba és még spórolunk is. Így nem lett akkor automata mosógépünk. Bár áttanulmányozva az alkatrészellátási nehézségeket az automata mosógépekhez, nem is baj. A félautomata hűségesen kitartott, bőven…

Tovább

A magyar késő középkor és az Arvisura. – Minek tekinthetjük az Arvisurát?

Bevezetés Az Arvisura egy napjainkban népszerű, ám rendkívül megosztó műnek számít. A hitelessége mellett lándzsát törők szerint a Paál Zoltán csak lejegyezte azt a tudást, amelyet 1944-ben akkor szerzett, amikor találkozott Szalaváré Turával, egy szovjet partizánnak állt manysi fősámánnal. A kritikusok két csoportra oszthatóak. Az akadémikus tudomány szerint az Arvisura valójában egyetlen ember képzeletének az eredménye, amelyet a követői egészítettek ki, lejegyzésének és keletkezésének a története számtalan sebből vérzik. A kritikusok kisebb csoportja az alternatív magyar őstörténet hívei közül kerül ki, és véleményük szerint az Arvisurát azért hozták létre, hogy…

Tovább

Dudva úr és Raszkolnyikov – A martfűi sorozatgyilkos erőszakos filmélményei

Dulai Péter 53 éve ezen a napon, 1967. augusztus 11-én vették őrizetbe Kovács Pétert, aki bizonyíthatóan négy nőt ölt meg. A tettes A Tenkes kapitányától és a Bűn és bűnhődéstől is ellenállhatatlan késztetést érzett, hogy nőkkel erőszakoskodjon. A martfűi rém bűncselekményei és a manapság sokat kárhoztatott médiaerőszak között olyan összefüggések mutathatók ki, amik rendkívül egyedivé teszik az egyik legismertebb magyar sorozatgyilkos történetét.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Miért is ne sorsjegyezzen, aki a szocializmusban él? A borítékos sorsjegy története

Tóth Eszter Zsófia Emlékszik még valaki a borítékos sorsjegyre? Igen, arra, amelynek ára öt Ft volt 1977-től, az 1980-as években pedig a fődíja 50000 Ft és utcai árusoknál is lehetett vásárolni. Anyám nővérének szerencsés keze volt ezekhez a játékokhoz, úgyhogy, amikor vele sétálunk a Váci utcában, mindig vettünk sorsjegyet. A fagyizáson kívül ezt tekintettük a séta fénypontjának. És igen, egyszer, ha nem is a fődíjat, de 1000 Ft-ot nyertünk. Amit rögtön el is költöttünk: régóta vágytam egy számológépre, azt azonnal meg is kaptam. (Lehetett 8, 10, 20,50, 100,200,500 Ft-ot is…

Tovább
19. század 1918-1939 20. század I. Világháború 

A római kérdés megoldására tett sikertelen kísérletek

Ébner Zsuzsa Ha elindulunk azon az úton, melyet a Szentszék 1870 és 1929 között bejárt, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy egy meglehetősen hosszú és rögös utazás vár ránk. Ahogy elhaladunk olyan jelentős események mérföldkövei mellett, mint a garanciális törvény, a pápánál akkreditált követek jogának megsértése, vagy az Orlandóval kötött paktum, akár még úgy is érezhetjük, hogy a római kérdés megoldása nem több puszta ábrándnál. Aztán egyszer csak elérkezünk a fasiszta hatalomátvételt jelző mérföldkőhöz, és ez a reményekkel átszőtt könnyed ábránd hirtelen valós lehetőséggé szilárdul. Mussolini színre lépésével ugyanis újra elérhető közelségbe…

Tovább
20. század Szocializmus 

Cserhát lejtőjén lefelé – a Mátrakapu Fogadó problémás évtizede

A hányattatott sorsú pásztói Cserhát Vendéglőről szóló korábbi írás azzal került lezárásra, hogy 1980-ban sikerült megfelelő üzemeltetőt találni, sőt később még fejlesztésre is sor került: 1986-ban adták át az étteremhez csatlakozó 350 fős kempinget. A következő tíz évben szintén történt innováció, azonban továbbiakban sem vált egyszerűbbé az üzemeltetés. Hogy mi állt a háttérben, annak bemutatásához ismét a megyei napilap nyújt segítséget.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Textilpelenkák és szobatisztaságra nevelés a Kádár-korszakban

Tóth Eszter Zsófia Folytatva a Kádár-korszak csecsemőgondozás, kisgyermeknevelés témáját, e cikkben a szobatisztaságra szoktatás témáját járom körül. Több tényező tekintetében is más volt az elvárás. Egyrészt, mivel eldobható pelenkák nem léteztek, az édesanyáknak nagyban könnyítette helyzetét, ha szobatiszta lett a gyermek. Másrészt a kor mai szemmel nézve szigorúbb elvárásainak megfelelt a korai szobatisztaságra szoktatás.

Tovább
1918-1939 20. század Forrás 

Egy szovjet partizán Spanyolországban

A spanyol polgárháború kitörése után 1936 őszétől sok szovjet tanácsadó érkezett az országba, akik mindent jobban tudtak, mint a spanyolok és mindenhez (is) értettek. Egyikük annyira szerencsés volt, hogy túlélte a polgárháborút, sőt az otthoni tisztogatást is és azt is megengedték, hogy megjelenjenek a visszaemlékezései. 1937 nyarán a Moszkva-Volga csatorna egyik építésvezetője, Sztanyiszlav Alekszejevics Vaupsaszov vendégeket kapott. „megkérdeztek, elmennék-e a spanyolországi háborúba. […] Csak azt tisztáztam, hogy milyen minőségben. – A profiljába vágó munkára – hangzott a válasz. […] A felkészülés több hónapig tartott […] nyelvet tanultam, ismerkedtem az ország…

Tovább