20. század Forrás Holokauszt Horthy-kor 

Veszprémy László Bernát: Tanácstalanság – A zsidó vezetés Magyarországon és a Holokauszt, 1944-1945

Tóth Eszter Zsófia Megérteni a múltat; ez a kulcsszó, ami miatt ezt a könyvet különösen ajánlom az olvasók figyelmében. Ugyanis huszadik századi történelmünk több sorsfordító eseményéhez is normatív alapon közelítettek történész elődeink. Mit jelent ez? Voltak a jók és voltak a rosszak. És akit egyszer jónak vagy rossznak állított be az utókor, ezt az értelmezési keretet vitték tovább a következő történész generációk is. Így volt ez a zsidó tanácsok esetében is, amelyek második világháborús szerepét – ahogy Veszprémy kiváló könyvében erre rá is mutat – meghatározta az, ahogyan a zsidó…

Tovább
20. század Forrás 

„Érdekes élmény kínálkozott” – Karavánnal az arab sivatagban

Az 1930-as évek végén Germanus úgy döntött, megint elmegy Medinába, mert amikor legutóbb arrafelé járt, beteg volt és nem tudott rendesen körülnézni. Ehhez muszáj volt beállnia matróznak és az odaúton kétszer is viharba került. Végül Alexandriában kötött ki. „Az angolok újzélandi és ausztráliai katonákat hoztak Egyiptom megvédésére. Gyakran volt elsötétítés, és reflektorok keresték az ellenséges repülőket az éjszaka folyamán. A sötétség órákig tartott, és ezalatt minden járműnek, autónak, villamosnak egy helyben kellett állni […] A hatóság mindenkiben kémet látott. Velem egyáltalán nem volt tisztában a híres angol ’intelligence department’. Vezetője…

Tovább
20. század I. Világháború 

„Házaikról a házszámtáblákat le akarják szedni és utcájuk nevének megváltoztatását kérik.” – Az első világháború hatása az utcanevekre

László Andor 1914 nyarának végén egy budai kocsmában a tejföles-paprikás rác ponty nevét rakott pontyra cserélték.[1] Ez megszokott jelenségnek számított azokban a napokban, amikor nevek sokaságát változtatták meg a fővárosban. Az első világháború kitörése ugyanis ezen a terén is szinte azonnal éreztette a hatását. Alig néhány héttel a hadüzenet elküldése után a Jardin d’Hiver-t Téli Kertre,[2] az Angol Parkot Nemzeti Parkra,[3] a Royal Orfeumot pedig Nemzeti Orfeumra keresztelték.[4] Egy újsághír szerint bizonyos helyeken francia italokat nem szolgáltak ki, a Párisi Nagy Áruház palotáján gyászszalaggal ragasztották át az első szót. A…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás 

Egy magyar zarándok Mekkában

Mi késztet arra egy magyar tudóst, hogy áttérjen az iszlámra és elzarándokoljon Mekkába? Milyen élményei voltak a zarándoklat alatt? Az 1920-as évek végén Germanus néhány évre Indiába költözött (erről a felesége írt könyvet „Bengáli tűz” címmel)  „a delhi mohamedán egyetem meghívásának engedve, tiszta moszlim környezetbe kerültem. Ott éreztem, hogy a mohamedán lelket nem lehet könyvekből megérteni, annak megismerésére csak átélés vezethet. […] Hosszas vívódás árán jutottam arra az elhatározásra, hogy elzarándokoljak Mekkába, a kába kövéhez […] és ellátogassak Medinába, ahol a próféta fekszik a magas kupola alatt.” Ennek volt egy…

Tovább
20. század II. Világháború 

A Harc kezdete és vége – Vámbéry Rusztem első és utolsó cikkén át nézve

Közel négy éven keresztül jelent meg 1941 és 1945 decembere közt a Harc című emigráns magyar periodika az Amerikai Egyesült Államokban, amelyről már esett szó a Napi Történelmi Forrás oldalán. A Harc a Demokratikus Magyarok Amerikai Szövetségének lapjaként határozta meg magát, így a második világháború alatt a magyar emigráció progresszív nézeteket valló csoportjának fontos szócsöve volt, ezáltal a napi politizálásból is kivette a részét. Főszerkesztője mindvégig Vámbéry Rusztem volt, akinek ezúttal első és utolsó vezércikkét mutatjuk meg.

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

Törökország háborúban

Germanus Gyula a Nagy Háború alatt tért vissza Törökországba. Milyen kalandokban volt része, miért akart kimenni a frontra és hogyan látta a háborút és az országot?   A törökországi utazásokat követően Germanus befejezte az egyetemet, aztán Angliában tanult. „Anglia ködös levegőjében a British Museum könyvtára fáklyaként világított […] Szívesen ott maradtam volna. Nemcsak értelmem, de lelkem is vonzódott a gazdagságtól, hatalomtól erős, öntudatos angol néphez. De hazám levegőjét és hangját nem felejthettem el.” Törökországban közben sok minden megváltozott. Az ifjútörökök átvették a hatalmat, de meghagyták a trónon Abdul Hamidot. Amikor…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Zászlószentelés kommunista módra

Korábban volt már írtunk arról, hogy a véletlen mi módon segítheti a történész munkáját. A most következő írás ugyanakkor teljes egészében egy véletlen találatra épül; egy más témájú kutatás során bukkantam rá egy 1947-ben készült sajtófotóra, amelyen Rákosi Mátyás felesége látható, a Magyar Kommunista Párt (MKP) óbudai szervezetének zászlószentelésén. Az erősen abszurd jelenet hatására határoztam úgy, hogy megpróbálok utánajárni kicsit részletesebben az eseménynek. A különleges fénykép önmagában érdemes arra, hogy részletesebben bemutassuk, és bár magáról a zászlószentelésről ugyan nem találtam további forrásokat, érdekes adalékokra bukkantam mind a zászlószentelés hagyományával, mind…

Tovább
20. század 

Egy történelem – sok magyarázat. Ungváry Krisztián és a Blinken OSA Archívum előadássorozatán jártunk

2023. február 7-én a CEU egykori campusán tartotta meg előadássorozatának nyitó alkalmát Ungváry Krisztián, történész. A Nádor utcai épület előadóterme zsúfolásig megtelt, a szervezők időnként aggódva néztek le az elhúzható ablakon keresztül, hogy beférnek-e a regisztrált vendégek. Az előadássorozatot a Blinken OSA Archívum szervezte és február 7. és május 2. között 12 alkalommal kerül rá sor. Egyetemi hallgatóknak ráadásul pályázatot is hirdettek, amelyek közül a legjobb tíz helyezett 150 ezer forintos pénzjutalomban részesül. Az előadást és az eseménysorozatot Rév István történész vezette fel, aki először a CEU elüldözésének a stációira…

Tovább
20. század Horthy-kor II. Világháború Szocializmus 

Pázmány Péter és Werbőczy István budapesti szobrainak sorsa a 20. században

László Andor Korábban szóltunk a Ferenc József által a nemzetnek adományozott tíz szobor közül legkésőbb átadott Werbőczy és Pázmány emlékművek felállításának kálváriájáról. A 17. századi főpap szobra három nappal a szarajevói merénylet előtt került a helyére – ezzel teljessé vált a „királyszobrok” gyűjteménye, ami tulajdonképpen egy egész korszak végét is jelzi. Az akkor kezdődő „rövid”, ámde felettébb mozgalmas 20. század nem múlt el nyomtalanul a Budapest terei fölött őrködő tíz nagyság felett (közülük ma csupán négy áll eredeti helyén). A Kígyó tér (a mai Ferenciek tere) két emlékműve különösen rosszul…

Tovább
19. század 20. század Forrás 

Pázmány Péter és Werbőczy István budapesti szobrai

László Andor Korábban szóltunk már Ferenc József 1897 szeptemberi nevezetes kéziratáról, amellyel tíz magyar történelmi személyiség szobrának felállítását vállalta Budapesten. A bejelentést hatalmas lelkesedéssel fogadták országszerte, nagy várakozás előzte meg leleplezésüket. Az alábbiakban az utolsónak elkészült két szobor sorsáról lesz szó. Alig néhány nappal a nagy bejelentés után az egyetemalapító Pázmány Péter szobra helyének a mai Egyetem teret javasolták, amíg a jogtudós Werbőczy István esetén az akkor épülő igazságügyi palota előtti tér (a mai Kossuth tér), illetve lakhelye, a budai vár is szóba jött (ahol egykor főbíróként tevékenykedett).[1]

Tovább