20. század Forrás II. Világháború Kult 

[KÖNYVISMERTETŐ] Ványai Márton: A magyar 2. hadsereg doni katasztrófája szovjet hadműveleti iratok és emlékezések tükrében, 1943. január 12-24.

A magyar 2. hadsereg 1943. januári doni katasztrófája a 20. századi magyar történelem egyik legtragikusabb pillanata, és egyben egyik fordulópontja is. Ennek megfelelően 1943-tól napjainkig számos könyv, tanulmány, újságcikk, dokumentumfilm készült el a témában, amit ezek ellenére sem mondhatunk teljesen feltártnak, pláne nem „túlkutatottnak”. Főleg úgy nem, hogy évtizedekig csak az aktuális politikának (szocializmus) megfelelően lehetett a témához nyúlni, ráadásul forrásoknak csak kis része állt a kutatók rendelkezésére. A honvédség dokumentumainak jelentős része elpusztult a háború alatt, német és szovjet forrásokhoz pedig – legalább is komolyabb mennyiségben – az elmúlt…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború 

Egy lengyel újságíró Angolában

Másfél évtizedes gerillaháború után 1975 novemberében kiáltották ki az egykori portugál gyarmat, Angola függetlenségét. A függetlenségpártiakat (három csoport volt, két jobboldali és egy kommunista) csak a közös ellenség tartotta össze, egyébként máshogy képzelték a jövőt és már a függetlenség kivívása előtt egymásnak estek. Ez persze összefüggött a hidegháborúval, mindhárom pártnak volt külföldi szponzora (a jobbosoknak Dél-Afrika és Zaire, az egykori Belga-Kongó). A lengyelek odaküldtek egy tudósítót, hogy tisztábban lássák, mi történik. Az „Afrika-szakértő” Ryszard Kapuscinski három hónapig lakott a főváros, Luanda egyik szállodájában. Ez (mármint az, hogy odautazik valaki) ritkaságnak…

Tovább
19. század 20. század Forrás kora újkor Középkor Szocializmus 

Vexillológiai Nap a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban

Bakó Bálint 2023. április 22-én második alkalommal került megrendezésre a Vexillológiai Nap a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (MKVM). A történelem eme segédtudományának, a zászlótannak szentelt esemény azonban már több évtizedes hagyományokkal rendelkezik. A „Vex Napok” sorozata még 2001-ben indult, azzal a nem titkolt céllal, hogy méltó platformot teremtsen a hazai zászlótannak és társtudományainak. Azóta kisebb kihagyásokkal minden évben megrendezésre került a rendszerint hatvan-nyolcvan érdeklődőt vonzó, jó hangulatú esemény.

Tovább
20. század Forrás Holokauszt Horthy-kor 

Veszprémy László Bernát: Tanácstalanság – A zsidó vezetés Magyarországon és a Holokauszt, 1944-1945

Tóth Eszter Zsófia Megérteni a múltat; ez a kulcsszó, ami miatt ezt a könyvet különösen ajánlom az olvasók figyelmében. Ugyanis huszadik századi történelmünk több sorsfordító eseményéhez is normatív alapon közelítettek történész elődeink. Mit jelent ez? Voltak a jók és voltak a rosszak. És akit egyszer jónak vagy rossznak állított be az utókor, ezt az értelmezési keretet vitték tovább a következő történész generációk is. Így volt ez a zsidó tanácsok esetében is, amelyek második világháborús szerepét – ahogy Veszprémy kiváló könyvében erre rá is mutat – meghatározta az, ahogyan a zsidó…

Tovább
20. század Forrás 

„Érdekes élmény kínálkozott” – Karavánnal az arab sivatagban

Az 1930-as évek végén Germanus úgy döntött, megint elmegy Medinába, mert amikor legutóbb arrafelé járt, beteg volt és nem tudott rendesen körülnézni. Ehhez muszáj volt beállnia matróznak és az odaúton kétszer is viharba került. Végül Alexandriában kötött ki. „Az angolok újzélandi és ausztráliai katonákat hoztak Egyiptom megvédésére. Gyakran volt elsötétítés, és reflektorok keresték az ellenséges repülőket az éjszaka folyamán. A sötétség órákig tartott, és ezalatt minden járműnek, autónak, villamosnak egy helyben kellett állni […] A hatóság mindenkiben kémet látott. Velem egyáltalán nem volt tisztában a híres angol ’intelligence department’. Vezetője…

Tovább
20. század I. Világháború 

„Házaikról a házszámtáblákat le akarják szedni és utcájuk nevének megváltoztatását kérik.” – Az első világháború hatása az utcanevekre

László Andor 1914 nyarának végén egy budai kocsmában a tejföles-paprikás rác ponty nevét rakott pontyra cserélték.[1] Ez megszokott jelenségnek számított azokban a napokban, amikor nevek sokaságát változtatták meg a fővárosban. Az első világháború kitörése ugyanis ezen a terén is szinte azonnal éreztette a hatását. Alig néhány héttel a hadüzenet elküldése után a Jardin d’Hiver-t Téli Kertre,[2] az Angol Parkot Nemzeti Parkra,[3] a Royal Orfeumot pedig Nemzeti Orfeumra keresztelték.[4] Egy újsághír szerint bizonyos helyeken francia italokat nem szolgáltak ki, a Párisi Nagy Áruház palotáján gyászszalaggal ragasztották át az első szót. A…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás 

Egy magyar zarándok Mekkában

Mi késztet arra egy magyar tudóst, hogy áttérjen az iszlámra és elzarándokoljon Mekkába? Milyen élményei voltak a zarándoklat alatt? Az 1920-as évek végén Germanus néhány évre Indiába költözött (erről a felesége írt könyvet „Bengáli tűz” címmel)  „a delhi mohamedán egyetem meghívásának engedve, tiszta moszlim környezetbe kerültem. Ott éreztem, hogy a mohamedán lelket nem lehet könyvekből megérteni, annak megismerésére csak átélés vezethet. […] Hosszas vívódás árán jutottam arra az elhatározásra, hogy elzarándokoljak Mekkába, a kába kövéhez […] és ellátogassak Medinába, ahol a próféta fekszik a magas kupola alatt.” Ennek volt egy…

Tovább
20. század II. Világháború 

A Harc kezdete és vége – Vámbéry Rusztem első és utolsó cikkén át nézve

Közel négy éven keresztül jelent meg 1941 és 1945 decembere közt a Harc című emigráns magyar periodika az Amerikai Egyesült Államokban, amelyről már esett szó a Napi Történelmi Forrás oldalán. A Harc a Demokratikus Magyarok Amerikai Szövetségének lapjaként határozta meg magát, így a második világháború alatt a magyar emigráció progresszív nézeteket valló csoportjának fontos szócsöve volt, ezáltal a napi politizálásból is kivette a részét. Főszerkesztője mindvégig Vámbéry Rusztem volt, akinek ezúttal első és utolsó vezércikkét mutatjuk meg.

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

Törökország háborúban

Germanus Gyula a Nagy Háború alatt tért vissza Törökországba. Milyen kalandokban volt része, miért akart kimenni a frontra és hogyan látta a háborút és az országot?   A törökországi utazásokat követően Germanus befejezte az egyetemet, aztán Angliában tanult. „Anglia ködös levegőjében a British Museum könyvtára fáklyaként világított […] Szívesen ott maradtam volna. Nemcsak értelmem, de lelkem is vonzódott a gazdagságtól, hatalomtól erős, öntudatos angol néphez. De hazám levegőjét és hangját nem felejthettem el.” Törökországban közben sok minden megváltozott. Az ifjútörökök átvették a hatalmat, de meghagyták a trónon Abdul Hamidot. Amikor…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Zászlószentelés kommunista módra

Korábban volt már írtunk arról, hogy a véletlen mi módon segítheti a történész munkáját. A most következő írás ugyanakkor teljes egészében egy véletlen találatra épül; egy más témájú kutatás során bukkantam rá egy 1947-ben készült sajtófotóra, amelyen Rákosi Mátyás felesége látható, a Magyar Kommunista Párt (MKP) óbudai szervezetének zászlószentelésén. Az erősen abszurd jelenet hatására határoztam úgy, hogy megpróbálok utánajárni kicsit részletesebben az eseménynek. A különleges fénykép önmagában érdemes arra, hogy részletesebben bemutassuk, és bár magáról a zászlószentelésről ugyan nem találtam további forrásokat, érdekes adalékokra bukkantam mind a zászlószentelés hagyományával, mind…

Tovább