Háború és béke a 17. században
Az oldalon már szó esett arról, hogyan és miért vált Hollandia az európai hatalmi játszmák tényezőjévé. De hogyan reagáltak az „új fiú” jelenlétére az olyan régi versenyzők, mint például Anglia?
TovábbCímke: Hollandia
„Hé Lulu, ha visszatérek Fidzsiről…” – magyar tengerészek a Távol-Keleten II.
A „Nyugat”-on a helyzet változik Ahogy arról már korábban is írtunk, a második világháború (illetve kisebb mértékben már a japán-kínai háború) kitörése csúnyán derékba törte a 30-as évek közepétől virágzásnak induló magyar kereskedelmi hajózást. A Duna-tengerjárók 1940-től kiszorultak a Földközi-tengerről, majd 1941-től német bérletben végeztek hadiszállításokat a Fekete-tengeren. Sajátságosabb volt a „sima” tengerjárók helyzete, amelyek egy része a szövetségeseknek szállított; a Keletet a magyar zászló ellenére 1940-ben el is süllyesztették a németek, több hajó pedig (például a Turul vagy a Szent Gellért) semleges panamai zászló alá került, de ilyen minőségében…
Tovább
Hollandia a nagyhatalmak sorában
Horváth Péter Hollandia kapcsán a szórakozóhelyek és az igen széleskörű liberális jogrend juthat eszünkbe. Világszerte ez az ország sokaknak egyet jelent a Philips céggel, a kiváló sajtokkal, a tulipánokkal és a szélmalmokkal. Alapvetően egy igen fejlett jóléti királyságról beszélhetünk, amely állami önállóságát csupán a 16. században nyerte el. Az már kevesek által ismert, hogy a nagyjából Dunántúllal megegyező területen élő holland nemzet a 17. században valós nagyhatalmi rangot vívott ki magának.
Tovább