20. század Szocializmus 

Hullámvasút a szabadságba – Lengyelország útja a diktatúrából az EU-ig

Ébner Anna A kelet-európai rendszerváltásokat a diktatúrából a demokráciába vezető útként értelmezik. Ennek megfelelően a térség eseményeiről beszámoló tanulmányok és kötetek „út a szabadságba” illetve „út a függetlenségbe” jelszavak alatt készültek el.[1] Lengyelország útja 1980 és 1990 között szintén a szabadságba vezetett, csakhogy ez az út inkább politikai hullámvasútként mintsem „egyszerű” útként írható le, hiszen a reményteli és békés magasságok után rendszerint jöttek a sokkoló leejtők.[2] A hullámvasút három jól elkülöníthető szakaszból állt. Az első szakasz 1980 és 1981 közé tehető, amely során a Szolidaritás mozgalma támadást indított a pártállam…

Tovább
20. század Forrás Holokauszt II. Világháború 

Emléktábla és történelem III.

Mihályi Balázs-Tulok Péter Az elhunytak nevét tartalmazó lista viszont több nevet tartalmaz, mint amennyi áldozatot 1945. április 25-ig exhumáltak. A lista készítői és a nyomozást végzők azonban ismerték az exhumálás eredményét, ezért ha hosszabb névlistát állítottak össze, akkor annak oka lehetett. Az áldozatok listáján szereplőkből egy fő (Heller Sándor) ugyan bekerült a kivégzettek közé, de szerencséses túlélte a kivégzést, amiről egy tanúkihallgatási jegyzőkönyv is tanúskodik.[1] A listán szereplő 94 névből 62 fő került nevesítve említésre a különböző kihallgatási jegyzőkönyvekben, 42 fő egyszer, 19 fő kétszer és 1 fő háromszor is…

Tovább
19. század Forrás 

Tinódi Lantos Sebestyén budapesti szobra

László Andor Korábban szóltunk már Ferenc József 1897 szeptemberi nevezetes kéziratáról, amellyel tíz magyar történelmi személyiséget ábrázoló szobor felállítását vállalta Budapesten. A megörökített alakok közt (Anonymus és Pázmány Péter mellett) a 16. századi krónikás, Tinódi Lantos Sebestyén képviselte a nemzeti történelemmel, a törökellenes harcokkal összefonódó kultúrát, a művészetet. Szobra helyszíneként ezért az akkori Nemzeti Színház előtti teret jelölték ki.1 Az emlékmű rövid leírását már 1899 őszén olvashatták az akkori lapokban,2 ám felállítására még sokáig kellett várni. 1903 nyarára készült el Bezerédi Gyula mintája, amit a Zsilinszky Mihály történész-államtitkár által vezetett…

Tovább
Forrás kora újkor 

Börtön Törökországban

Háború esetén sokszor számított megszokott dolognak az ellenséges ország polgárainak letartóztatása vagy internálása. Nem volt ez másképp a XVI. század végi Török Birodalomban sem. Milyennek látta a börtönt egy visszaemlékezés? Az 1590-es évek elején Rudolf „bécsi király” új követet küldött Sztambulba. Az egyik apródja, Mitrovicei Vratislav Vencel a visszaemlékezéseiben leírja a város környékén álló börtönt. „Mohamed szultán emeltette nem sokkal Konstantinápoly elfoglalása előtt, […] erős tornyok védik, és a városka körül sáncok és mély árkok húzódnak, a törökök […] tömlöc gyanánt használják […] amiről is én, nyomorult, keserves tapasztalatokat szereztem.…

Tovább
19. század Forrás 

Utcanevek a nemzetépítés szolgálatában a 19. században

László Andor Az utcanevek kérdése nemzeti identitáshordozó, illetve politikai szerepe napjainkban is időszerű úgy a fővárosban, mint például a határon túli magyar területeken. Korábban már két ízben is láthattuk, miként alkalmazták az utcaneveket a 19. század közepétől a hajdani dicsőség felelevenítésére, a nemzet nagyjai emlékének megőrzésére. A tömeges névadások hozzájárultak a polgári nemzettudat kialakításához, miközben megszüntették a korábbi „dísztelen”, vidékiesnek érzett neveket – így vált a település a nemzetállam részévé. A helyi kötődés mellett, egyre fontosabbá vált a jóval tágabb jelentésű és elvontabb nemzethez való tartozás érzése. A korábban helyi…

Tovább
20. század II. Világháború 

Milan Hodža halálhíre a magyar sajtóban

1944. június 27-én hosszú betegség után a floridai Clearwaterben elhunyt Milan Hodža szlovák politikus, aki korábban 1935-1938 között Csehszlovákia miniszterelnöke, valamint még 1905-1910 között a magyar országgyűlés alsóházának képviselője volt. Bár a 1918 után a magyarországi politikában egyáltalán nem volt jelen, sőt a csehszlovák politikai emigrációban is marginálissá apadt szerepe 1944-re, a magyarországi sajtóban fel-felbukkant halálhíre, valamint egyes esetekben rövid nekrológokkal is megemlékeztek róla.

Tovább
Forrás 

A Contergan tragédia

Tóth Eszter Zsófia 1958 és 1961 között világszerte összesen kb. 12 ezer csecsemő született végtag deformációval, mivel édesanyjuk a terhesség elején rosszullét és álmatlanság ellen thalidomid hatóanyagú nyugtatót, Contergant szedett. Összesen 15 tonna tablettát adtak el Németország mellett Olaszországban és Spanyolországban, illetve Nagy-Britanniában is. A csecsemők 40%-a születése után meghalt, olyan súlyos rendellenességgel jött a világra.

Tovább
20. század Forrás Holokauszt II. Világháború 

Emléktábla és történelem II.

Mihályi Balázs-Tulok Péter Az újonnan megalakult politikai rendőrség és a bizottság nyomozásának köszönhető, hogy fény derült a Maros utcai és a Városmajor utcai nyilas tömeggyilkosságok tizenhárom elkövetőjének személyazonosságára is.[1] Filmhíradók bizonyítják, hogy a bizottság tagjai részt vettek az áldozatok exhumálásánál, illetve a túlélők és tettesek szembesítésénél is. Természetesen számos egyéb exhumálásra is sor került: ezek nagy számát az magyarázta, hogy a bizottság elrendelte az ismertté vált tömegsírok felnyitását. A halottakat a lehetőségekhez képest azonosították, majd rendszerint új sírhelyen méltó körülmények között újratemették. A lőtt sérüléssel megtalált holttesteket hősi halottaknak tekintették,…

Tovább
20. század Forrás Holokauszt II. Világháború 

Emléktábla és történelem I.

Mihályi Balázs-Tulok Péter A főváros budai oldalán még dörögtek a fegyverek, amikor 1945. január végén a Budapesti Nemzeti Bizottság határozatot hozott a Budapesti Népbíróság felállításáról.[1] Az újonnan létrehozott bíróság elnökévé 1945. január 30-án dr. Major Ákos hadbírót nevezte ki, majd másnap dr. Szabó Ferencet a népbíróság ügyészévé. A Major vezette tanács február 3-án meg is hozta első ítéletét Rotyis Péter tartalékos főtörzsőrmester és Szívós Sándor tartalékos szakaszvezető ügyében, akiknek a 401. számú különleges munkásszázad kereteként 124 rendbeli gyilkosság száradt a lelkén.[2]

Tovább
19. század Forrás kora újkor 

Embert tolláról II.; A dísztollak szerepéről a 18. század óta

László Andor Korábban már láthattuk, mennyire fontos szerepet játszottak a fejdíszként használt madártollak a 16-17. században. Ezek a későbbiekben is a különféle katonaöltözékek, főúri viseletek részét képezték. A legszebb tollakat a 18. században is az Alföldön lehetett szerezni, az ottani vízi világ adott otthont a legkelendőbb tollakat biztosító kócsagok és darvak számára. Batthyány Boldizsár a 16. században az ország nyugati részéből ilyen paranccsal küldte oda emberét: „az Tisza-Duna közbe menjen, és sasszárnyakat szerezzen, szép öregeket…darutollat, kócsagtollat is.”1 Az itteni települések (mint Nagykőrös, Kecskemét vagy Kishegyes) adóztak is a tollakkal.2

Tovább