Az 1940-es – 1941-es ippi események

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

Topor István A második bécsi döntés szeptember 5-én életbe lépő rendelkezései szerint megkezdődött az átadandó területek birtokba vétele. A magyar királyi honvédség, rendőrség és csendőrség csapatai megkezdték a Magyarországhoz csatolt részek tervszerű megszállását. Ez azonban nem ment mindig zökkenő mentesen. Történtek olyan atrocitások, amelyeknek tragikus következményei lettek. Még meg sem kezdődött a visszacsatolt területek kiürítése, amikor véres események színhelye volt a Észak-Erdély. Szeptember 2-án Bihardiószegen román fosztogató katonák két vagyonukat védő magyart lakost lőttek agyon. Két nappal később Nagyváradon oltották ki két magyar nemzetőr életét. Számos adat áll rendelkezésre a…

Tovább
20. század Forrás 

Breakdance, avagy „törőtánc” Magyarországon

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia 2011-ben Pittsburghben adtam elő, történelem szakos diákoknak. Illusztrációként, milyen volt Magyarország az 1980-as években. A Rocktérítő cím film részleteként a klipben láthatóak budapesti fiatalok, ahogy breaket táncolnak. A hatás elképesztő volt az amerikai diákokra: nagyon lelkesek lettek, hogy Magyarországon is táncolták az amerikai break táncot Cikkem e tánc és a Breakdance című film korabeli sajtóvisszhangjáról szól. A breaktánc felfogható a szabadság egyfajta megélésének is az 1980-as években. Gondoljunk abba bele, hogy az utcán – a budapesti Felszabadulás terén vagy a Vörösmarty téren – megjelennek magnós fiatalok és…

Tovább
20. század Horthy-kor 

A zilahi Wesselényi-szobor 1942-es újraállítása

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Topor István Már az 1880-as évek elején felvetődött a kérdés, hogyan lehetne méltó emléket állítani Szilágy vármegye legnagyobb alakjának, báró Wesselényi Miklósnak. 1883-ban a vármegyeháza közgyűlési termében felavatták a báró művészi értékű arcképét. Ezt azonban kevésnek érezték, így fogalmazódott meg a szobor gondolata.

Tovább
20. század 

A római kérdés megoldása

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

Ébner Zsuzsa 1870-ben a Pápai Állam eltűnt a térképről, és majdnem hatvan esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Szentszék és az olasz állam több kudarcba torkolló közeledési kísérletet követően rendezni tudja viszonyát. Vajon Mussolini 1929-ben valóban megoldotta a több évtizeden át gordiuszi csomónak bizonyuló római kérdést? Miért válhatott a lateráni egyezmény modus vivendivé? Beszélhetünk-e békés kiegyezésről? Hogyan látta az egyezményt XI. Piusz? Mennyiben vélekedett másképp maga Mussolini, és a világ?

Tovább
19. század Forrás 

A pesti Széchenyi-liget létrejötte a 19. században

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , 0 comment

László Andor A magyar főváros első sétányai még a 18. század végén jöttek létre a budai Városmajorban, valamint a pesti hajóhídfőnél, ahol a helyi kamaraigazgatóság hárs- és akácfák ültetését kezdeményezte. Az utóbbi helyszín azonban a rossz talaj, a fák elhanyagolása, és a környező magas házak miatt nem volt különösebben kedvelt, így 1808-ban az akkor alakult Szépítési Bizottság új sétány létesítése mellett döntött szintén a Duna-parton. E mellett indítványozták fák ültetését a város más utcáin és terein is.[1] A tervek nem valósultak meg,[2] amin nem csodálkozhatunk, hiszen ekkoriban nem sokan tartották…

Tovább
20. század Hidegháború 

Az USA teheráni nagykövetségének elfoglalása

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , , , , 0 comment

Ébner Anna – Ébner Zsuzsa A második világháborút követően az amerikai-iráni kapcsolatok szilárd gazdasági, politikai és katonai alapokon nyugodtak. A két ország kapcsolata azonban az iszlám forradalom győzelmével egy csapásra megváltozott: a Khomeini által vezetett Iráni Iszlám Köztársaságban az Egyesült Államok a „Nagy Sátánt” testesítette meg. Miután Carter elnök beengedte az Amerikai Egyesült Államokba gyógykezelés céljából a súlyos beteg Mohammad Reza Pahlavit, Khomeini és hívei meggyőződtek arról, hogy amerikai összeesküvés készül a rendszerük ellen, mely visszaállítaná a sah hatalmát, és melynek bázisául a nagykövetség szolgál majd. Ennek következményeként 1979. november…

Tovább
Forrás kora újkor 

„Hogy mi a boldogság, azt nem tudom” – egy orosz hercegné visszaemlékezései

Csernyánszky Pál, , , 0 comment

Egy asszony a férje iránt érzett szerelemből vállalja, hogy elkíséri őt a szibériai száműzetésbe? Biztos valami romantikus regényről van szó… csakhogy valóban megesett ilyen, az 1730-as években. 1767-ben egy kijevi zárda egyik lakója a fia és menye kérésére megírta a visszaemlékezéseit (ez az első női emlékirat Oroszországban). “mindig kértétek, legyen nálam emlékeztetőül egy napló, ami arról szólna, [velem] milyen említésre méltó dolgok történtek […] életem mindmáig nyomorúságos, de ezzel a naplóval szeretnélek megvigasztalni benneteket, és kívánságotokat teljesíteni. […] sokat írni nem tudok, de […] mindazt [megpróbálom] felidézni, ami életemben megadatott.”…

Tovább
19. század 

„…a kislányért is nagyon hálás vagyok Istennek” – Mária Valéria főhercegnő budai születése (1868)

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , 0 comment

Vér Eszter Virág Ferenc József 1854. április 24-én a bécsi Ágostonrendiek templomában vette feleségül bajorországi unokatestvérét, a Wittelsbach-házból származó, alig több, mint 16 éves – a házaséletbe szinte a gyermekszobából lépő, érzelmileg és testileg is éretlen – Erzsébetet. Házasságuk első négy évében három gyermekük született, előbb két lány, Zsófia és Gizella, majd Rudolf. Ez rendkívül megterhelte a fiatal császárné még fejlődésben lévő szervezetét – várandóságait nehezen viselte. Ebben fiatal kora és az anyai szerepre való felkészületlensége is szerepet játszhatott, az első trimesztert kísérő kellemetlen fizikai, illetve a hormonális változások következtében…

Tovább
Horthy-kor 

„Szilágysomlyó ismét magyar!” – Szilágysomlyó visszatérése – 1940. szeptember 7.

Napi Történelmi Forrás, , , , , 1 Comment

Topor István Észak-Erdély visszacsatolását követően Szilágysomlyó is az anyaországhoz került. Dr. Miklóssy Béla Szilágy vármegye aljegyzője, szenvedélyes fotós lévén megörökítette a magyar honvédség szilágysomlyói fogadtatásának és bevonulásának eseményeit, Teleki Pál miniszterelnök két nappal későbbi látogatását, az 1941-es ippi honvéd emlékmű avatást, és 1942-ben a zilahi Wesselényi szobor újbóli felállítását is. Az általa készített páratlan felvételek jól dokumentálják, és adják vissza az események hangulatát. Most lányának, Caruginé Miklóssy Éva Máriának köszönhetően a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé váltak ezek a fényképek.

Tovább

Botcsinálta felkelővezér? Bocskai István 1604-es felkelésének kezdetei; A hamis hírek történelemformáló erejéről

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

László Andor A politikai élet szereplői gyakran élnek nem kifejezetten lovagias eszközökkel, és sokszor a körülmények szerencsés vagy éppen szerencsétlen alakulása is meghatározó szerepet kaphat egy-egy történelmi esemény alakulásában. Igaz ez a három részre szakadt Magyarország időszakára is, amelyben sok szempontból fordulatot hozott a Bocskai-felkelés. Kezdetekor, az elhúzódó törökök elleni háború utolsó éveiben, széleskörű elégedetlenség uralkodott az országban, ám ennek ellenére a véletlennek is jelentős szerep jutott a sikeresnek bizonyuló szabadságharc kitörésében. A szükséges szikra meglehetősen furcsa körülmények között pattant ki.1

Tovább