Forrás Szocializmus 

„Itt a Márka, itta már ma?”, avagy a szocialista üdítő és a kupakgyűjtő akció

Napi Történelmi Forrás, , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia A többféle szocialista üdítő közül azért a Márkát választottam, mert a Márka kupakgyűjtő akció is emlékezetes maradt, legalábbis egy generáció számára. Másrészt a szocialista reklámok közül a Márka reklámok, az „Itt a Márka, itta már ma?” szlogen is maradandó lett a kommunikatív emlékezetben. A Márka korabeli marketingkampányát felelevenítve nyomon követhetjük, milyen fogásokat alkalmazhatott a szocialista reklámipar egy termék népszerűsítésére. A szocialista üdítő kulcsfontosságú lett a Coca-Cola 1968-as, a Pepsi kóla 1971-es bevezetése után a hazai üdítőipar számára: mutassuk meg a nyugati imperialisták számára, hogy egy szocialista üdítőital is lehet…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A magyar magnók – az MK termékek

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia Első magnómat 1984 karácsonyán kaptam, egy MK-27-est. Akkor olyan volt a készülék, mint egy csoda. Az egész karácsony alatt nem tudtam elszakadni tőle, felvettük vele a családtagok hangját. Később a barátnőimmel hangjátékokat írtunk és vettünk fel rá. Akkor érdekes volt, hogy a hang, a hangunk megörökíthető, ami ma már természetes. Az első magnó, melyet kapni lehetett, a Vörös Szikra orsós magnó volt, amelyet az 1950-es években lehetett vásárolni, 15 kilós volt és 3400 Ft-ba került.(www.radiomuseum.hu) Külföldön 1963-tól gyártott elsőként a Philips hordozható kazettás magnót.[1] E cikkben a magyar gyártású…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Zsebkalauz Németországhoz

Csernyánszky Pál, , , 0 comment

Aki külföldön járt, sokszor találkozhatott az útikönyvüket (mostanában már inkább a telefonjukon) lapozgató turistákkal. No de hogyan igazodnak el idegenben a katonák? Természetesen nekik is van mit lapozgatniuk – és nem pusztán a térképet, hiszen a hadvezetésnek beléjük kellett sulykolni, miért vannak ott és hogyan kell viselkedniük. Ezt a kettős célt szolgálta egy 1944-ben megjelent amerikai kiadvány. A „Pocket Guide” sorozat sorra vette az országokat, ahová amerikai katonák eljutottak vagy eljuthatnak. Amikor tudni lehetett, hogy a sereg valahova megy vagy már ott van, a katonák kaptak egy könyvet Egyiptomról, Észak-Afrikáról,…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A Fa szappan

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia A Fa szappan a Henkel cég terméke, 1954-től gyártották Nyugat-Németországban. A Fa a fabelhaft (mesés) szó rövidítése. A manapság ismert külsővel 1968-tól lehetett kapni, nagy újításnak számított a színjátszós zöld és a citromillatú sárga bevezetése. 1972-ben 12 országban lehetett hozzájutni. Magyarországi története többek között azért érdekes a szocialista időszakban, mert leginkább nem volt kapható, ha néha igen, akkor pult alól, ismerősöknek árusították. Külföldről hozták be, bécsi bevásárlóutakról és értékén felüli csereértéket is képviselt. Másrészt státuszszimbólum is volt. A megszerzett szappant sokszor nem használták, illatosítónak tették be ruhák…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A BMX biciklik az 1980-as években

Napi Történelmi Forrás, , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia A BMX bicikli az álmok netovábbja, a menőség és vagányság jelképe volt az 1980-as években. A BMX kerékpár hazája az USA volt, Magyarországon 1982-1983 körül jelentek meg az első kerékpárok: „A hatvanas évek elején új divathullám hozta lázba az egyesült államokbeli Kalifornia állam tizenéveseit: a BMX-kerékpározás. A BMX-gépek abban különböztek a hagyományos bicikliktől, hogy — speciális vázszerkezetüknek köszönhetően — azoknál jóval teherbíróbbak, s kiválóan lehet velük crossozni, illetve különféle akrobatikus gyakorlatokra is alkalmasak.”[1]

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

Vörös karszalag. Ideiglenes karhatalmi osztagok 1944-1945-ben. Kritika

Balogh-Ebner Márton, , , , 1 Comment

Magyarország történetének kétségkívül egyik legtragikusabb időszaka esik 1944-1945-re. Tragikumát mindenképpen az teszi teljessé, hogy a második világháború pusztítása után az ország a szovjet érdekszféra tagja lett s bolsevik terrorállam épült ki. Ennél fogva teljességgel lehetetlen volt az események lehető legalaposabb megismerése és (társadalmi) feldolgozása a háború után. Máthé Áron (1977) kötetével ebből az adósságból törleszt.

Tovább
20. század Forrás 

Jelentés a felvidéki magyarság hangulatáról 1935-ben

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

Keller-Deák Kristóf Az 1920-as évtizedben intenzíven megkezdődött a magyar katonai attaséi szolgálat és ezzel együtt a magyar katonai hírszerzés felállítása is. Az attasék fő feladata az adott ország hadseregének megfigyelése, arról bármilyen információ gyűjtése és jelentése. Hatványozottan igaz volt ez a szomszédos államok, így például Csehszlovákia esetében. Esetünkben a hírszerzésnek nem csak katonai célja volt, hanem figyelemmel kellett kísérnie a határokon túlra került magyar kisebbségek helyzetét. Csehszlovákia esetében egy jelentés olyan ritka alkalomról számol be, mikor a magyar katonai attasé a Felvidéken személyesen is megtapasztalhatta a magyar lakosság hangulatát. Ebbe…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Pornográfia a szocialista sajtóban

Napi Történelmi Forrás, , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia A pornográfia tiltott volt a szocialista időszakban. Pornográf termékeket nem lehetett kapni újságárusoknál, videokazetták is illegálisan érkeztek be az országba egészen az 1980-as évek végéig. Ezen írásomban annak járok utána, megjelent-e egyáltalán a szocialista sajtóban a jelenség és ha igen, hogyan, milyen szövegkörnyezetben? Mit más nyugati jelenségek, a pornográfia úgy jelent meg a leggyakrabban, hogy elítélő kontextusba helyezték, viszont írtak a jelenségről Ezt váltotta fel az 1980-as évek végének dömpingje, amikor részben megengedőbbé vált a pornográfiáról szóló beszédmód is.

Tovább
Forrás 

Az utcák és a társadalom: a plakátok terei

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

Kolonics Tünde Az utcák és a társadalom, a plakátok terei „Az újdonság hat!”[1] Van egy olyan terület, amelyről mint közművelődési tényezőről igen kevés szó esik, holott rendkívül nagy hatással, befolyással van az emberekre.[2] Ez a terület pedig nem más, mint az embert körülvevő környezet, a városkép, az utca. A Kapitány házaspár a Magyar Nyelv Értelmező Szótára alapján az „utca” fogalom jelentésével foglalkozik, értelmezésük szerint egyfelől „a szó elsődleges tartalma szerint, egyfajta „közlekedő teret” jelöl, másrészt a szócikk utal a fogalomhoz kötődő szociális asszociációkra is. „Az „utca” ebben az értelemben a…

Tovább