20. század Forrás II. Világháború 

A Kállay-kormány megítélése a török sajtóban

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

Hajabácsné Dobos Dóra Törökország, amely a vizsgált időszakban megőrizte semlegességét a világháborús konfliktusban, tökéletes példát nyújt arra, mint semleges ország, hogy a világháború ellentétes oldalán harcoló felek miképp kísérelték meg sajtóját befolyásolni, és az ellenséges országok negatív megítélését elősegíteni. Ebben szerepet játszik, hogy a világháború kitörését követően a szövetségesek igyekezték elérni Törökország belépését háborúba – ezzel szemben pedig Németország igyekezett elrettenteni a világháborúba való belépéstől, és ennek a törekvésnek velejárója volt a török közvélemény Németország és csatlós országai ellen történő hangolása, ezzel megakadályozva, hogy Törökország Németország felé közelítsen. De fontos,…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Kismamaruha és -fehérnemű a szocialista időszakban

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia Egy kor, amelyben a gyermeket váró nők elrejtették állapotukat, nem fotózkodtak és nem büszkélkedtek a gyermekvárással. Az 1980-as években már hordtak a kismamák kertészfarmert, de a terhességet kiemelő ruhák inkább az 1990-es években terjedtek el. E cikkben annak jártam utána, milyen ruhákat viseltek a leendő édesanyák, hogyan alakult át a kismamadivat az évtizedek során.

Tovább
20. század Szocializmus 

„Reggel már 5.30-ra már ott voltunk a fodrásznál, hogy beérjünk a munkahelyre…”- Milyen volt a Kádár korszak ’60-as és ’70-es éveiben a fodrászatok és kozmetikák divatos nővendége?

Napi Történelmi Forrás, , , , 0 comment

Kovácsné Magyari Hajnalka Az 1950-es évek erőltetett puritanizmusában nem volt elfogadott a magát „kenceficéző” nőtípus, fodrászhoz- kozmetikushoz járni pedig társadalmilag elítélendőnek számított. Ehhez képest az 1960-as évektől kezdve újból sikk lett a szépítkezés, a traktoros lányok propagált nőképét pedig felváltotta a nyugati trendeket utánzó és a társadalom által kialakított ízig-vérig nő ideálja. Azok a nők, akiknek fontos volt a szépség és igényesek voltak önmagukkal szemben gyakori vendégei lettek a kozmetikai üzleteknek, melyek ebben az időszakban (néhány magánkisiparos kivételével) az Állami Fodrászipari Vállalatokon és a Fodrászipari Szövetkezeteken belül működtek. A kereslet…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Kísérletek orosz mezői – Jegor Letov, Janka Gyagileva és a szovjet-orosz punk születése, II. rész

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , 0 comment

Vázsonyi Dániel „Hangolódj rá, kapcsolódj be, szállj ki” (Timothy Leary, 1966) „»Hangolódj rá« azt jelentette, hogy szállj magadba és aktiváld a neurális és genetikai berendezésed. Válj érzékennyé a nagyszámú és különféle tudati szintekre és a különleges kiváltó jelekre, amelyek bevonzzák őket. A drogok egy utat jelentettek ennek a célnak a megvalósításához. »Kapcsolódj be« azt jelentette: lépj harmonikus interakcióba a körülötted lévő világgal – nyilvánulj meg, alkoss, fejezd ki az új belső perspektíváidat. »Szállj ki«: egy aktív, szelektív és kegyes függetlenedést sugallt akaratlan vagy tudatlan kötődésektől. »Szállj ki«: önállóságot jelentett, az…

Tovább
Középkor 

Ideológia és eszmei háttér a keresztes háborúkban

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

Gyönki Viktória 1095 novemberében, mikor II. Orbán pápa Clermontban megtartott beszéde elindította a keresztes hadjáratot, a keresztény világ nagy részét felrázta. Ebben az időben a muzulmán seregek jobbára a fokozatosan gyengülő Bizánci Birodalmat fenyegették Kis-Ázsia felől. Az Ibériai-félsziget egy része ekkor még muszlim kézben volt, korábban pedig jelen voltak Szicíliában és Dél-Itáliában is. A frank királyság Martell Károly idején megállította az előrenyomulást, és így pár évszázados, hódítási kísérletektől mentes időszak következett. Az Ibériai-félszigeten a keresztes hadjáratokhoz hasonló folyamat, a reconquista nyomán nyertek teret a keresztények. Szicíliának és Dél-Itáliának a normannok…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Házasság “rangon alul” a szocialista időszakban

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia A szocialista időszak a propaganda szerint az egyenlőség társadalma volt. Ez az akarat kifejeződött abban is, hogy akár értelmiségi feleség is válasszon magának szakmunkás férjet, ugyanis e társadalomban előbb-utóbb minden különbség elmosódik. A házasság érzelmi és gazdasági közösség – deklarálta az 1952. év IV. törvény. Ezen írásomban annak járok utána, hogyan írt a sajtó az ilyen kapcsolatokról és elterjedt-e a modell?

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor II. Világháború Szocializmus 

A Miske-Gerstenberger házaspár tragikus története

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

Hajabácsné Dobos Dóra Miske-Gerstenberger Jenő 1886. november 11-én született, és 1934-ben vette feleségül a nála 7 évvel fiatalabb Mary Allice Allison-Walterst Bécsben, ahol követségi tanácsos volt. 1935-től a trieszti konzulátus vezetője, 1939-tól Müchenben, majd 1942-ig Törökországban, Isztambulban főkonzul. Felesége ezalatt az idő alatt hűen követte férjét és a háztartásban dolgozott. Isztambulban Miskéné kapcsolatba került egy Buday Kálmánné nevű nővel, aki férjétől külön élt, és aki az angol titkosszolgálati szerv, az SOE (Special Operations Executive – Különleges Műveletek Bizottsága) beszervezett ügynöke volt, és akinek feladata volt különböző nők beszervezése, titkos anyagok…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Vasárnapi apuka, avagy láthatás a szocialista időszakban

Napi Történelmi Forrás, , , , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia A szocialista időszak válópereiben a különélő szülő kapcsolattartásának szabályozására az volt a leggyakoribb, hogy a hétvége egyik napján, többnyire vasárnap találkozott gyermekével. Ezt a jelenséget a korban „vasárnapi apuka”-ságnak nevezték, mert leginkább az édesapákat érintette. Ezen írásomban annak járok utána, hogyan ábrázolta ezt a jelenséget a korabeli sajtó.

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

„… elhatároztam, hogy jelentkezek katonának” – egy angol önkéntes a világháborúban

Csernyánszky Pál, , , , , , 0 comment

Robert Gravest az tette híressé, hogy két könyvben újraírta Claudius császár (valóban létezett, de elveszett) önéletrajzát. Amikor a harmincas évek elején a császár bőrébe bújt, már volt gyakorlata az önéletrajzírásban, néhány évvel korábban ugyanis kiadta a sajátját, aminek kétharmada a Nagy Háborúról szólt. „Anglia hadat üzent Németországnak. Egy-két nap múlva elhatároztam, hogy jelentkezek katonának [alig múlt 19 éves]. Leginkább azért, mert bár az újságok nagyon rövid háborút jósoltak […], reménykedtem, hogy ahhoz azért elég sokáig el fog tartani, hogy októberben mégse kelljen megkezdenem oxfordi tanulmányaimat” A többi önkénteshez képest Gravesnek…

Tovább
20. század II. Világháború 

Harc-ban állók: Eckhardt Tibor és a magyar progresszív emigráció

Miklós Dániel, , , , , 0 comment

A Napi Történelmi Forrás hasábjain régebben már esett szó a kisgazda párt egykori elnökéről, Eckhardt Tiborról, aki a második világháború alatt az USA-ban szervezett (a budapesti vezetés tudtával) magyarbarát lobbicsoportot, amelynek tevékenysége a progresszív magyar emigráció köreit, valamint a csehszlovák emigráns kormányt zavarta leginkább. Az Egyesült Államok vezetőségét ostromló csoportok közül végül – a második világháborút tekintve – azok győztek, akik Eckhardt Tibort próbálták ellehetetleníteni. Ennek a küzdelemnek volt egyik orgánuma a Harc című hetilap, amelyben a progresszív emigráció felvázolta saját jövőképét Magyarország számára, amely eltért a kisgazda politikus elképzeléseitől,…

Tovább