19. század Forrás 

„az Egyesült Államok és Japán egymással barátságban éljen” – Japán elzárkózásának vége

1853-ban egy amerikai hajóraj érkezett Japán partjaihoz. Milyen kérései voltak az elnöknek? Milyen módszerrel tárgyalt az amerikai parancsnok? És mi köze Okinava szigetének Pozsonyhoz? A 17. század elején Japán úgy döntött, elzárkózik a Nyugat elől, csak egy „kiskaput” hagyott, ugyanis a hollandok fenntarthattak egy kereskedőtelepet Nagaszaki mellett egy szigeten. Az amerikaiak az 1840-es évek végén (Mexikó legyőzésével) elérték a Csendes-óceánt és megnyílt előttük az út a Távol-Keletre. Ez a lehetőség mellett logisztikai problémát is tartogatott (hol állhatnak meg útközben feltölteni a készleteiket), emiatt lett volna fontos egy szerződés Japánnal. 1852…

Tovább
20. század Forrás Kult 

KÖNYVISMERTETŐ; Az elmondhatatlan apa(i)szeretet könyve – Tóth Eszter Zsófia: Apa-történetek

Topor István Tóth Eszter Zsófia történészt, társadalomkutatót nem kell bemutatni a Napi Történelmi Forrás olvasóinak, hiszen a portál állandó szerzője és számtalan írása jelent meg honlapunkon. Eddig tizenöt kötetet jegyez. Írt könyvet többek között a rendszerváltozás utáni első magyar miniszterelnökről, Antall Józsefről. 1956-os hősökről (Csömöri hősök). A nők Kádár-kori helyzetének két könyvet is szentelt: Kádár leányai – Nők a szocializmusban és Puszi Kádár Jánosnak címmel. Két szerzőtársával, Bajzáth Sándorral és Rácz Józseffel vizsgálta a szocializmus kori magyarországi kábítószerezés történetét (Repülök a gyógyszerrel). Murai Andrással két könyvet jelentettek meg: Szex és…

Tovább
20. század Kult 

„Keményen, határozottan, nincs izé!” – az „…és Mészöly Kálmán a kapitány” című dokumentumfilm sajtóvisszhangja a televíziós sugárzást követően

1982. április 15-én 21:40-kor a Magyar Televízió egyes adása egy mai napig ismert, sőt sokat idézett dokumentumfilmet sugárzott. László György „…és Mészöly Kálmán a kapitány” – Történetek a kispadról című dokumentumfilmje a magyar válogatott világbajnoki kvalifikációja szempontjából kulcsfontosságú Norvégia elleni mérkőzést követte végig a pálya széléről, a szövetségi kapitány szemszögéből. A film nem maradt visszhang nélkül: elsősorban Mészöly Kálmán nem kifejezetten szofisztikált beszéde miatt foglalkozott vele a sajtó.

Tovább
Forrás Középkor 

„Mindenki mást felülmúltam” – egy reneszánsz művész önéletrajza

Művész önéletrajza az ókorból (tudtommal) nem maradt ránk, ezt a műfajt a reneszánsz szülte. Milyen művészi elvek alapján dolgozott az első ismert szerző? Hogyan vélekedett az önéletrajz műfajáról? Mit tekintett élete fő művének? És mi történt, amikor egy talán még nála is öntudatosabb művésszel kellett együtt dolgoznia? Az első önéletrajz szerzője, Lorenzo Ghiberti 1378-ban született Firenzében. Az életét egy háromkötetesre tervezett könyv egyik fejezetében írta meg az 1440-es évek végén (a halála miatt csak két kötet készült el, a másodikban van az önéletrajz). A könyvet Vasari is olvasta és felhasználta…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Mindszenty József és Ludas Matyi

Sz. Nagy Gábor Mindszenty József (1892–1975) hercegprímás személye az 1945–1949 közötti időszakban igen intenzíven jelent meg a korszak baloldali (kommunista és szociáldemokrata) politikai sajtótermékeiben. Megválasztása után, ha nem is jóindulat, de egyfajta „majd meglátjuk” típusú várakozás volt megfigyelhető. Azonban mindez nem tartott túl sokáig: 1945 végén már megindultak a baloldali sajtó támadásai. Írásomban a politikai lapok mellett igen fontos szerepet játszó Ludas Matyi című „szatirikus hetilap”-ban megjelent írásokat veszem górcső alá.

Tovább
19. század 20. század Forrás 

Az utcanevek politikai szerepe

László Andor Napjainkban lépten-nyomon hallhatunk utcák, terek politikai célú átnevezéséről. Az orosz-ukrán háború kitörése óta Európa-szerte Skóciától a balti államokig, Franciaországtól Lengyelországig neveznek el köztereket a megtámadott országgal való szolidaritás jegyében. Egy több mint 7000 lakosú spanyol falu két hétre egyenesen a nevét változtatta Ukrajnára (emellett 16 utcát kereszteltek át).[1] Időnként az orosz politikusok provokálása érdekében egy-egy város orosz nagykövetségeinek, konzulátusainak utcáit nevezték át (például Albániában, Csehországban, Izlandon, Kanadában, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Norvégiában, Svédországban).[2] Válaszként Moszkvában az amerikai nagykövetség utcáját keresztelték el a Donyecki Népköztársaságról.[3] Az is megtörtént, hogy Odesszában…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor Kult 

[KÖNYVISMERTETŐ] Veszprémy László Bernát: 1921 – A Horthy-rendszer megszilárdulásának története

Tóth Eszter Zsófia Mikor megláttam a könyv címét, azt, hogy a szerző egyetlen év történetét helyezte elemzésének középpontjába, rögtön John Lukacs: 1945. A nulla év jutott eszembe párhuzamként. Ugyanis a történettudomány számára, azért hogy a múltat, a múltbeli folyamatokat jobban megismerhessük, vannak kiemelkedő jelentőségű évek. Míg 1956 a forradalom éve, 1989 a csodák éve, hasonló jelzőket nem társíthatunk 1955-höz és 1988-hoz sem.  Veszprémy szerint az 1944-es sorsdöntő év mellett az 1921-es volt a másik és ezzel egyetérthetünk.

Tovább
19. század 

Varga Ottó: Naplóm, 1878 – Könyvismertetés

A levéltárak könyvkiadásának egyik rákfenéje, hogy sok esetben maximum csak a szakemberek számára szórakoztató és/vagy hasznos forráskiadványok kerülnek nyomdába. Ezért külön öröm, amikor egy olyan iratanyag vehető kézbe könyvként, amely akár a nem szakmabeli olvasók számra is érdekes lehet. A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának gondozásában megjelent, alább bemutatandó kötet ilyen.

Tovább
20. század I. Világháború II. Világháború 

Csányi József a két világháborút megjárt tengerész és embermentő

Topor István Csányi József 1891. augusztus 5-én született Szimő[1] községben[2]. Édesanyját Varga Marcellának hívták. 1954-ben írt rövid önéletrajzából tudjuk, hogy apai nagyapja urasági béres, édesapja pedig bognármester volt.[3] Szüleit korán elveszítette: alig volt négyéves, amikor édesanyja meghalt, később édesapját is el kellett temetnie. Így nagyon nehéz gyermekkort kellett megélnie. Hat elemit végzett, majd édesapja mesterségét választotta: bognárnak tanult egy uradalmi birtokon. A tudásvágya azonban a fővárosba, Budapestre hajtotta. Itt különböző nagyüzemekben dolgozott, és lett szervezett munkás. Szorgalmának és kitartásának köszönhetően szakmát tanult, kocsigyártó lett. A cikk a Napi Történelmi Forrás…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború Kult 

[KÖNYVISMERTETŐ] Mihályi Balázs – Rohánszky Mihály – Tulok Péter: Budapest ostroma; svéd diplomaták, terror, kitörés

Budapest 1944/45-ös ostroma Magyarország 20. századi történelmének egyik meghatározó eseménye volt. Nem véletlen, hogy jóformán a harcok elültétől kezdve jelennek meg ezzel kapcsolatban szakmunkák, visszaemlékezések, forráskiadványok. Ezek jó része mára feledésbe merült, másik részükön igencsak érződik az 1945-től szép lassan berendezkedő kommunista/szocialista rendszer látásmódja és szóhasználata (ettől eltekintve tényanyagban lehetnek jók). A budapesti események napjainkban is történészi, illetve politikai viták tárgyát képezi, időszakosan komoly országos sajtóvisszhanggal. Honlapunkon is több ízben foglalkoztunk (direkt és érintőlegesen is) Budapest ostromával, legyen szó könyvismertetőről, “sima” írásról vagy épp a főváros szobrait bemutató tanulmányról. Mindezek…

Tovább