20. század Forrás képes történelem 

Egy hídrobbantás képei – Letenye, 1952

Domján Dániel Ferenc Nem olyan rég jelent meg honlapunkon a letenyei Mura-híd történetét feldolgozó írás, amelyben külön hangsúlyt kapott az átkelő 1945 utáni története. A második világháború után, bár papíron egy oldalra kerültek, egyre jobban elmérgesedett Magyarország és Jugoszlávia viszonya. Ennek elsődleges oka a Moszkva és Belgrád közötti viszály volt, amelyben Budapest egyértelműen a “nagy testvér” befolyása alatt vett részt. Ekkor lett Tito láncos kutya, épült ki a “magyar Maginot-vonalnak” nevezett erődrendszer a déli határon, ahol amúgy is rendszeresek voltak a különféle incidensek az átkáromkodástól az átlövöldözésig.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

„Dolgozik a közért” – Az első éjjel nappali és önkiszolgáló boltok Budapesten

Tóth Eszter Zsófia Ma már természetesnek tartjuk, hogy az élelmiszerboltokban magunk választunk a termékekből és ha úgy alakul, éjjel is be tudunk vásárolni. Nem volt ez mindig így. Budapesten sokáig egyetlen éjjel-nappali közért működött. Cikkemben annak is utánajárok, hogyan terjedt el az önkiszolgáló rendszer és mik voltak az első tapasztalatok.

Tovább
19. század 

Egy nemesi udvarház tündöklése és bukása – Szilassy-család pándi kúriája

Topor István Pánd a Cserhát délkeleti nyúlványának végén, erdős dombvidék völgyében helyezkedik el. A település neve először egy 1275-ben kelt oklevélben fordul elő. 1453-ban Szilassy Fábián fia, György és rokona Vince, váci püspök a török elleni vitéz magatartásukért V. László királytól érdemeik jutalmazására megkapták Alberti, Tete, Pánd és Pilis birtokokban lévő királyi jogokat.[1] György fia pedig Mátyás királytól Losoncz-Tugárt. Ezzel veszi kezdetét a Szilassyak és Pánd több, mint négy évszázados kapcsolata.

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

A Túró Rudi és a szocialista sajtó

Tóth Eszter Zsófia „A kommunistákban a számháború volt jó, meg a Túró Rudi”– írta Esterházy Péter Egy kék haris című könyvében [1]. E cikkben a számháborúkról nem fog szó esni, a Túró Rudi történetéről annál inkább. Az 1968-as őszi vásáron mutatták be a Túró Rudit, amelyről az Esti Hírlap számolt be 1968 augusztus 6-án: „fejlesztési munkánk eredménye lesz érdekes új cikkünk, az alufóliába csomagolt, csokival bevont krémtúrórúd, a Túró Rudi. Reméljük, gyorsan a gyermekek kedvencévé válik.” Így is lett. A Túród Rudival kapcsolatos, ismeretségi körben végzett közvéleménykutatásomban – szemben a csokis…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

„Ne nézzük tétlenül, mi is magyarok vagyunk” – A pásztói hídrobbantók története

1957. május 6-án a Budapesti Országos Börtön udvarán kivégezték a robbanóanyaggal való visszaélés, valamint fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával elítélt Alapi Lászlót. Vele együtt került bitófára egyik társa, Geczkó István, míg Kiss Antal és Tóth Miklós május 20-án kegyelmet kapott. Ötödik társukat, Kelemen Károlyt 15 évre ítélték. A forradalomban egyik kivégzett sem vett részt, Alapi és Geczkó a Pásztói Tejipari Vállalat alkalmazottaiként az országos sztrájk idején is rendszeresen szállítottak tejtermékeket Salgótarjánba. Ugyan a szállítókra nem vonatkozott a sztrájk, de a közellátás a forradalom idején számos településen akadozott. Az ellenállás gondolata csak…

Tovább
19. század 20. század kora újkor Középkor Ókor Őskor 

Rák: Ősi kór vagy a modern kor betegsége?

Balogh Andrea Johanna Felvetődik a kérdés, hogy mikor jelent meg a rák a földön? Egy ősi kórról van szó vagy a modern kor betegségéről? A gyógyítás szempontjából igencsak releváns a témakör, mivel ha tudjuk, hogy mikortól van jelen a betegség az emberiség történetében, következtethetünk annak kialakulási körülményeire, valamint a fő okozóira is. A kutatások megállapították, hogy maga a rák még az emberiségnél is idősebb, és már egyes dinoszaurusz maradványokon is fedeztek fel daganatokat. Bár nem egyértelműen bizonyítható, de van olyan 1,5 millió éves Homo erectus lelet, amelynek állkapcsa daganatos betegségre…

Tovább
Forrás kora újkor 

Utazás Lengyelországban és Poroszországban

Milyen ügyben küldött követet a magyarországi lutheránus egyház XII. Károly svéd királyhoz és mit látott a követ útközben? Útinapló a XVIII. század első évtizedéből. Az 1706 tavaszán Rózsahegyen tartott országos zsinaton „elhatároztatott, hogy […] Svédország és Poroszország szent királyi felségéhez, valamint más külföldi uralkodókhoz [követet] kell küldeni az eperjesi kollégium s az evangéliumi egyházak ügyében […] oltalomlevelet kérnek [az útra] a konföderált karok és rendek vezérlő fejedelmétől.” A porosz „király” (ezt a címet ő maga találta ki, a császár nem ismerte el) a kilenc választófejedelem egyike volt. Svédország pedig hírneves…

Tovább
1956 Forrás Szocializmus 

„…drága férjemet ne vegyék el tőlem, mert én tovább nem bírom” – családtagok közbenjárása halálra ítélt 56-osoknál

Az 1956-os forradalmat követő megtorlás kivégzett, illetve halálra ítélt, és/vagy hosszabb időre börtönbe zárt áldozatairól ma már van lehetőség politikai felhangoktól mentesen írni és beszélni. Kevesebb szó esik viszont[1] a – nem egyszer koholt vagy pártérdekek alapján eltúlzott vádak alapján – bebörtönzöttek, kivégzettek családtagjairól. Pedig közülük sokan – nem egyszer kockázatot vállalva – próbáltak meg segíteni elítélt férjeiknek, fiaiknak, vagy éppen (nevelő)szüleiknek. Ezen írásunkban néhány ilyen példát mutatunk be, kiegészítve olyan esetekkel, amikor a család mellett a munkatársak és a szomszédok is igyekeztek segíteni, sőt akadt arra is példa, amikor…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor II. Világháború Kult 

Huszárvirtus és emberség, Varsótól a Vértesig – Könyvismertető

Többnyire az első világháborút tartják a lovasság hattyúdalának, ami annak ellenére is elfogadható, hogy lovas alakulatok még évtizedekig szerepeltek jóformán minden állam hadrendjében. Az automata fegyverek, majd az egyre terjedő gépesítés miatt fokozatosan átalakult a lovasok szerepe, “csatadöntő” fegyvernemből összekötők, felderítők, illetve gyorsan bevethető tartalék lettek. Nem volt ez másképp Magyarországon sem, ahol a két világháború között gazdasági és politikai nehézségek (pl. trianoni korlátozások és az ún. kisantant államok) szinte lehetetlenné tették korszerű, nagy arányban gépesített hadsereg megszervezését. A lovasság így nagyobb szerepet kapott; ők képezték a röviddel a háború…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

A megtorlás fogaskerekei I. – Fodrászsegédből a „katonai ügyészség élő lelkiismerete”

Magyarországon 1945 után, de elsősorban 1948-at követően jelentek meg nők az addig férfiasnak tartott pályákon, így a plakátokon is népszerűsített traktoroslányok mellett a rendőrség és a hadsereg kötelékében is. Legnagyobb arányban természetesen adminisztratív munkakörökben dolgoztak, de a rendőrségnél nagy számban szolgáltak „utcai” beosztásokban, ugyanakkor a katonai pályát választó asszonyok-lányok első vonalbeli alakulathoz nem kerülhettek. A hadbírói/katonai ügyészi pálya azonban nyitva állt előttük, amit jól mutat Tóth Istvánné pályafutása is, aki irodai beosztásban került a rendőrséghez, majd hosszú éveken keresztül katonai ügyészként tevékenykedett. Ilyen minőségében vett részt az 1956-os forradalmat követő…

Tovább