Forrás Középkor 

„Kihoznám-e számára a szent koronát” – a Szent Korona elrablása

Aki látta a Hunyadit, emlékezhet, milyen egyszerűen zajlott a korona elrablása: kiszedték egy ládából és kivitték az ajtón. A valóságban izgalmasabban történt, simán csinálhatnának róla egy tolvajos filmet. Forgatókönyv is lenne hozzá, ugyanis a „banda” feje megírta az emlékiratait. Kottaner Jánosné Habsburg Albert királyunk feleségének, Luxemburgi Erzsébetnek (Zsigmond lányának) az udvarhölgye volt. 1439 őszén Albert egy törökellenes hadjárat után meghalt vérhasban és két lányt meg egy várandós feleséget hagyott maga után. Az uralkodása alatt a koronát a szokásoktól eltérően nem Visegrádon, hanem Esztergomban őrizték. Csak a hadjárat kezdetén került vissza,…

Tovább
Forrás 

„…mint egy csodálatos álom, sokáig élt emlékezetünkben.” – Koronázás és flottaparádé alulnézetből

Egy uralkodó koronázása ma is nagy eseménynek számít, amelyen számos ország vezetése képviselteti magát, és amelyet a létező összes on- és offline médium is közvetít. Az online média jelenlétét leszámítva nem volt ez másképp az 1910-es években, főleg ha a korszak legnagyobb birodalmának uralkodójáról volt szó. A blogunkon korábban már említett V. György királyt 1911. június 22-én koronázták meg, a ceremónián pedig minden magára valamit is adó ország, így az Osztrák-Magyar Monarchia is képviseltette magát, méghozzá nem is akárhogy, hanem egy csatahajóval.

Tovább
Forrás I. Világháború 

Ki koronázhatja meg a magyar királyt és miért kell minden vármegyéből 5 kg föld? – 101 éve koronázták meg IV. Károlyt

Ferenc József halála után utoljára koronáztak magyar királyt és királynét; a százegy éve, az első világháború közepén tartott koronázásról szól cikkünk. Azt kívánom röviden bemutatni, hogy a koronázásig rendelkezésre álló alig több, mint egy hónap alatt mi kellett a koronázás előkészítéséhez és milyen viták zajlottak ekkor a parlamentben.

Tovább