„Köszönjük néked Rákosi elvtárs!” A hűvösvölgyi úttörővasút végállomás mint a rendszer presztízsberuházása
A második világháború utáni rendszer egyik fő ismertetője az volt, hogy a társadalom minden korosztályát markánsan bevonta a politikai-társadalmi átalakításba. Így nem meglepő, hogy különböző ifjúsági szervezetek betiltásával párhuzamosan létrehozta saját szervezeteit, ezek közül talán a legismertebb az Úttörő Mozgalom volt. A kommunista szellemű ifjúság kinevelése mellett az állampárt célja természetesen saját magasztos céljainak reprezentálása is volt, így az Úttörő Mozgalom szervezeti felépítése mellett annak fizikai megteremtése is elsőrangú cél volt. Képes történelem rovatunk mostani darabjában a Széchenyi-hegyi Úttörővasút egyik legreprezentatívabb állomását, 1950-ben átadott hűvösvölgyi állomást mutatjuk be.
Az állomás épülete rendkívül modernnek számított 1950-ben, a vasbeton középperonos elrendezés amely a villamos irányából aluljáróval volt megközelíthető, a háború utáni magyar vasúti építkezés legújabb irányzatait követte. Míg ez nem volt egyedinek tekinthető, elég csak az alábbi állomás épületeket sorra vennünk, az a nóvum, hogy az éppen futó metróépítések apropóján tesztelt mozgólépcsőt is Hűvösvölgyben állították üzembe, szó szerint úttörő volt. A félreértések elkerülése végett érdemes megjegyezni, hogy a mozgólépcsőt nem az állomás épülete építették be, hanem az azóta áthelyezett villamosvégállomás régi épületétől vezetett fel a az állomás irányába a villamos bevágás meredek rézsűjén.
A Szabad Nép a következő sorokkal számolt be a mozgólépcső üzembe helyezéséről:
Kísérletképpen felállítják a földalatti gyorsvasút egyik mozgólépcsőjét
Budapest, július 7.
A földalatti gyorsvasút egyik mozgólépcsőjét kísérletképpen felszerelik az Uttörővasút hűvösvölgyi végállomásánál. A kísérlet célja egyrészt az, hogy kipróbálják a szovjet tapasztalatok alapján tervezett hazai gyártmányú mozgólépcsők minőségét, másrészt az, hogy hozzászoktassák a budapesti közönséget a mozgólépcsőn való utazáshoz. A kísérletképpen felállított mozgólépcsőnél képezik ki a mozgólépcső kezelőszemélyzetét, is.
Szabad Nép, 10. évf. 159. sz. 1952. július 8. 6. o.
A Rákosi-rendszer legsötétebb évében adták át az épületet, ami természetesen garancia volt arra is, hogy a személyi kultusz és a párt istenítése központi helyet kaphasson az ünnepségen (is). Az olyan kötelező kellékek mellett, mint hogy a Horthy-rendszerben elítélt kommunista „hősnőről”, Hámán Katóról nevezték el a hűvösvölgyi gyermekvasutas otthont, Rákosi dicsőítése kapta a főszerepet.
Az Úttörővasút Rákosi és a rendszer számára akkora propagandaértékkel járt, hogy külön mozgalmi dalt írtak a „magyar gyerekek nagy barátjának” tiszteletére a vasútért „cserébe”.
Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.
A cikk a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Napi Történelmi Forrás együttműködésének keretében jött létre.
Borítóképen: Hűvösvölgy Állomás építés közben 1950. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Történeti Fényképek Gyűjteménye, 7063
„Köszönjük néked, Rákosi elvtárs!” – A hűvösvölgyi úttörővasút-végállomás mint a rendszer presztízsberuházása
Elő volt készítve egy keskenynyomközű vonalcsatlakozás a villamosvégállomáshoz amúgy. A Budakeszi út felett is íves viadukt lett volna. Meg egy 1951–53-as úttörővasutas visszaemlékezése alapján nem nyomtak nekik több propagandát, mint másutt.