20. század Szocializmus 

„Reggel már 5.30-ra már ott voltunk a fodrásznál, hogy beérjünk a munkahelyre…”- Milyen volt a Kádár korszak ’60-as és ’70-es éveiben a fodrászatok és kozmetikák divatos nővendége?

Kovácsné Magyari Hajnalka Az 1950-es évek erőltetett puritanizmusában nem volt elfogadott a magát „kenceficéző” nőtípus, fodrászhoz- kozmetikushoz járni pedig társadalmilag elítélendőnek számított. Ehhez képest az 1960-as évektől kezdve újból sikk lett a szépítkezés, a traktoros lányok propagált nőképét pedig felváltotta a nyugati trendeket utánzó és a társadalom által kialakított ízig-vérig nő ideálja. Azok a nők, akiknek fontos volt a szépség és igényesek voltak önmagukkal szemben gyakori vendégei lettek a kozmetikai üzleteknek, melyek ebben az időszakban (néhány magánkisiparos kivételével) az Állami Fodrászipari Vállalatokon és a Fodrászipari Szövetkezeteken belül működtek. A kereslet…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor II. Világháború Szocializmus 

A Miske-Gerstenberger házaspár tragikus története

Hajabácsné Dobos Dóra Miske-Gerstenberger Jenő 1886. november 11-én született, és 1934-ben vette feleségül a nála 7 évvel fiatalabb Mary Allice Allison-Walterst Bécsben, ahol követségi tanácsos volt. 1935-től a trieszti konzulátus vezetője, 1939-tól Müchenben, majd 1942-ig Törökországban, Isztambulban főkonzul. Felesége ezalatt az idő alatt hűen követte férjét és a háztartásban dolgozott. Isztambulban Miskéné kapcsolatba került egy Buday Kálmánné nevű nővel, aki férjétől külön élt, és aki az angol titkosszolgálati szerv, az SOE (Special Operations Executive – Különleges Műveletek Bizottsága) beszervezett ügynöke volt, és akinek feladata volt különböző nők beszervezése, titkos anyagok…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás 

A Vörös Szoba rémálma – hol vettük át a békefeltételeket és hol mondta el Apponyi híres védőbeszédét? II. rész: 1920. január 16.

Máthé Áron – Horváth Angelus A párizsi békekonferenciára érkezett magyar delegációt 1920. január 15-én berendelték a francia Külügyminisztériumban ülésező Legfelső Tanács elé, ahol nemcsak a békefeltételeket adták át, hanem közölték velük, hogy másnap szóban is előadhatják megjegyzéseiket a békefeltételekre vonatkozóan. A következő napon, január 16-án tehát fél háromkor ismét megjelentek a magyarok a Quai d’Orsay 37. szám alatt és sor került Apponyi Albert méltán híres védőbeszédére. A történet ezen a ponton válik ismét rejtélyessé. Az épületben belül melyik teremben történhetett mindez, és vajon kik voltak jelen?

Tovább
19. század Forrás 

Királykultusz és emlékezet: Ferenc József 1897. szeptemberi 25-i kézirata

László Andor 1897 őszén két uralkodói látogatás kötötte le a közvélemény figyelmét: előbb II. Vilmos német császár, majd a román király kereste fel Budapestet. A két esemény közt egy másik ügy került a lapok címoldalára, és váltott ki országos lelkesedést. Ferenc József szeptember 25-i kézirata a magyar történelem tíz kiemelkedő személyisége szobrainak felállítását javasolja a főváros közterein saját udvartartása költségeinek terhére. Ezeken Szent Gellért püspök, a krónikaíró Anonymus, Werbőczy István, Hunyadi János, a költő Tinódi Lantos Sebestyén, a szigetvári hős Zrínyi Miklós, Pázmány Péter esztergomi érsek, Pálffy János, a Habsburgok…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Nyugtatók és altatók társadalma a Kádár-korban

Tóth Eszter Zsófia 1969-ben cikk jelent meg a Hétfői hírekben, mely Andaxin-kórról, Seduxen-mániáról és Dorlytin-járványról cikkezett.[1] Fél év alatt Budapest lakosság ekkor 55 millió tablettát fogyasztott, orvosi rendelvényre. A gyógyszerek ilyen szintű elterjedése köszönhető a technológiai fejlődésnek, de annak is, hogy a lefojtott társadalmi traumák, az első és második világháború okozta lelki sebek egyik legegyszerűbb gyógyírje a gyógyszer volt. Aki hazatért a frontról, hadifogságból, gulágról, internálásból és nem beszélhetett, könnyen nyúlt a pohárhoz és vagy gyógyszerhez. A gyógyszerszedés inkább a nőkre volt jellemző, akiknek így könnyebb volt alkoholista párjukat elviselni.…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás I. Világháború 

A Vörös Szoba rémálma – hol vettük át a békefeltételeket és hol mondta el Apponyi híres védőbeszédét? I. rész: 1920. január 15.

Máthé Áron – Horváth Angelus Idén száz éve annak, hogy Magyarország egy olyan békeszerződést kényszerült aláírni, amely jószerivel a Nem-Ország létre kárhoztatott volna minket. (Szerencsére csak „volna”). Az előzményeket ismerjük: egy vesztes világháború után egy rózsaszínű nemzeti leépülés és légvárépítés következett, amit rögtön követett egy vérvörös ámokfutás, azt pedig a fehérterror. Mindezt a román megszállás és szisztematikus rablóhadjárat fejelte meg. Mire egy stabil, a győztes nagyhatalmak által is elfogadott kormány létrejött, a párizsi békekonferencia már durván egy éve ülésezett. Amikor a magyar kormány felszólítást kapott, hogy küldje el meghatalmazottait a…

Tovább
20. század Forrás 

„Hazulról haza” – Hervay Gizella és a kisebbségi magyar sors

Tóth Eszter Zsófia – Máthé Áron „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!” (Tamási Áron) Az 1977-es bukaresti földrengésről, annak magyar áldozatairól és köztük is Hervay Gizella fiáról, Szilágyi Attiláról egy korábbi írásban már beszámoltunk. Most Hervay Gizella életén keresztül a XX. századi magyar kisebbségi sors jellemvonását, az „otthon hazátlanul” jelenségét szeretnénk bemutatni. Hervay Gizella erdélyi magyar költőnő élete lényegében a huszadik századi magyar sors különösen is „elátkozott” oldalát mutatta be. Öngyilkosság, családi tragédiák, országhatárok változása, áttelepülés – tulajdonképpen minden elem szerepelt ebben a szomorú történetben, ami a…

Tovább
20. század Szocializmus 

Minden kezdet nehéz: étterem a Mátra kapujában

A 21-es számú főúton közlekedők a pásztói lehajtónál egy, a tájat uraló, ám meglehetősen romos állapotban lévő épületre figyelhetnek fel, amelyben egykoron a Cserhát Vendéglő, majd Mátrakapu Fogadó működött. A környezetéből kiemelkedő, dombtetőn álló épület torzójával a Szellemvárosok és a Tarjáni Képek blog is foglalkozott. A posztok számos nosztalgikus kommentet eredményeztek, amelyekben az étterem fénykorára emlékeztek vissza a hozzászólók. Ezekből úgy tűnhet, hogy egy prosperáló vendéglátóipari egység szűnt meg bő húsz évvel ezelőtt, ahol mindig sokan fordultak meg. Valójában pénzügyi gondok miatt zárt be az étterem, és pusztul azóta is…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Karácsony a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia Anyám az 1980-as évek karácsonyain mindig azt emlegette, hogy az 1950-es években se karácsonyfa, se szaloncukor nem volt kapható. A nagyapámnak sikerült egy cserepes kis fenyőt vásárolni a  virágboltban, szaloncukrot pedig otthon főztek. Anyám azt is elmesélte, hogy amikor nagyapámnál volt a karácsony, apámmal éjjel gyalogoltak haza a kihalt városba, mivel tömegközlekedés nem volt, taxira meg nem telt. A 80-as években nálunk gyűlt össze nagyapám halála után a család. Emlékezetes ajándékok voltak a diavetítő és 1984-ben egy magnó. Igazi MK-27-es modell. Nem tudtam betelni vele, napokon át…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Magyarország bombázásának esélyei 1943 során

Hajabácsné Dobos Dóra A világháború folyamán a magyar politikai manőverezés fontos aspektusa volt Magyarország bombázásának a kérdése. Az 1939-1945 közötti világháborús időszakból az alábbiakban az 1943. év kerül górcső alá. Célunk annak bemutatása, hogy a bombatámadásokkal való fenyegetőzésnek milyen (lélektani) hatásai vannak a politikai vezetőrétegre, illetve a lakosságra. Fontos leszögezni, hogy a lakosság félelme egy esetleges bombázástól befolyásolja a politikát, amelynek ügyelnie kell az ország közvéleményére. Ez egyfajta politikai mozgásteret ad az országnak, mely mozgástérben a kormány igyekszik úgy mozogni, hogy az ne váltsa ki az ország bombázását.

Tovább