19. század Forrás 

Történeti emlékezet az utcanevekben a 19. században

László Andor A minket körülvevő utcanevek magukon viselik a történelmi idők lenyomatát, vallanak azokról a korokról, amikor elkeresztelték őket, hűen tükrözik a változó történeti emlékezetet. Ha hihetünk egy jóval későbbi beszámolónak, már a 18. század végén szimbolikus jelentőséggel bírtak. Állítólag „mikor II. József idejében Kolozsvár utcáit is »hivatalosan« el akarták nevezgetni, az asszonyok meszelőket ragadtak és az utcasarkokon az új név meg sem száradhatott, nyomban bemeszelték.”[1] Az utcanevek „átszabása” a 19-20. századi rendszerváltások elengedhetetlen velejárója. Az új politikai berendezkedések fontosnak tartották az előzővel való szakítás minél látványosabb bemutatását csakúgy, mint…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború Szocializmus 

A kolorádóbogarak elleni harc az 1950-es években, vagyis “az amerikai imperializmus egy újabb csapása”

Tóth Eszter Zsófia  Gyerekkoromban, mikor apám mesélt este, mindig igaz történeteket mesélt, sokszor a saját gyermek- és ifjúkoráról. Az egyik ilyen történet a kolorádóbogarakról szólt, arról, hogy gimnazistaként menniük kellett a krumpliföldekre, irtani a kolorádóbogarakat, mese nem volt, kötelezően irtani kellett, azt mondták nekik, az amerikai imperializmus újabb támadása a ma már krumplibogárként elhíresült kártevők személyében jelenik meg. Akkoriban, amikor ezt mesélte, fogalmam sem volt, mi az a Colorado, és Amerika is csak az Amerikából jöttem játék révén valami messzi, távoli világ volt, ahová mi sosem jutunk el.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Crepto vécépapír, Hapci papír zsebkendő; kis higiéniatörténet a szocialista időszakból

Tóth Eszter Zsófia Crepto; ez volt az egyetlen vécépapír márka a szocialista időszakban. A Crepto védjegyet Herz és Bálint részére, toalettpapír gyártására 1932-ben jegyezték be.[1]  Az 1950-es években még nem volt elterjedve a vécépapír, gyakran újságpapírt használtak felvágva az emberek, vagy csomagolópapírt. A vécépapírt inkább egészségügyi papírként írta körül a korabeli sajtó. 1969-ben a Papír és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat a vécépapír ellátás akadozásáról számolt be. A magyar gyártású, lapos csomagolású egészségügyi papírból 1050 tonna érkezett az első negyedévben, ezen kívül szovjet és ausztriai import.[2] Ekkor a Csepeli Papírgyár gyártott egészségügyi…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Az 1944 októberi hajdúszováti vérengzések

Topor István  1944. október 8-án 4. gárda-lovashadtest hadosztályai a 6. gárda-lovashadtest 13. gárda-lovashadosztályával karöltve birtokba vették Hajdúszoboszlót, majd támadásukat Hajdúszováton keresztül délkeleti irányban folytatták. A német és a velük együtt harcoló magyar 16. rohamtüzérosztály egységei a Debrecentől hat kilométerre délnyugatra kiépített légvédelmi lövegekből álló reteszállásig vonultak vissza.[1] Hans Friessner[2] ezredes visszaemlékezései szerint október 10-ére az észak felé előre nyomuló három szovjet gyorshadtestet sikerült elvágniuk a nyomukban haladó csapatoktól. A 13. és az 1. német harckocsihadosztály Püspökladánynál elvágta a szovjet gépesített rohamcsapatok ékjét. A bekerített szovjet egységek dühösen védekeztek, igyekeztek kitörni…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Kristály Gyula, a kisember hős pere; az utolsó politikai per a rendszerváltás előtt Magyarországon

Tóth Eszter Zsófia Kristály Gyula ózdi nyugdíjas csalódottsága a szocialista rendszerben egy egészen bizarr perben végződött. A per miatti felháborodás Kristály Gyulát a rendszerváltás kisember hősévé tette. De mi is történt? Kristály Gyula igazi ózdi dinasztiából származott, apja és bátyja is a kohászatban dolgozott, ő maga 1943-ban kifutófiúkét kezdte. 1947-ben lett géplakatos. Úgy érezte, a gyárat lezüllesztették a szocialista időszak munkáskáderei.[1] 

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Autósmozik a szocialista időszakban, avagy ahol a gépkocsitulajdonosok volán mellett ülve szórakozhattak

Tóth Eszter Zsófia Újranyitnak az autós mozik, mivel a koronavírus járvány miatt megkövetelt biztonságos távolság így biztosítható és a programozás, kimozdulás öröme és a filmélmény sem marad el. Ez adta a cikk ötletét – melyet ezúton köszönök Halász-Szabó Miklósnak. Ha az autós mozikra gondolunk, valószínű, hogy elsőre inkább olyan amerikai filmek jutnak az eszünkbe, ahol játszódnak jelenetek autós moziban (gondoljunk csak a Vissza a jövőbe című kultfilmre.)

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor Kult 

Supka Géza és a könyvhét

Kolonics Tünde „A könyvek arany eszmék kincstárai, ki velük foglalkozhatik, az sohasem lehet boldogtalan. (Sidney)” [1] A hazai Könyvnapok évről évre megdobogtatják szívünket, s berögzült tudatunkba, hogy idén is megrendezésre kerülnek. Személyesen, amennyiben marad valami a konyhapénzből, kimegyek és veszek magamnak vagy ajándékba a családnak egy szép új könyvet. Persze vannak olyanok, akik bizonyosan tudatosabban mennek vásárolni, többen naptárukba jegyzik fel a Könyvnapok megrendezésének idejét, illetve nyomon követik a hazai szak- és szépirodalom újdonságait (ehhez rendelkezésre áll a Könyvhét c. újság), vagy információhoz segítenek a médiumok. Az új kiadású könyvekkel…

Tovább
20. század 

„Hiszen még a felkelés első hetében, a tűzszünetben is jöttek hölgyek szőrtelenítésre” – A nők szőrtelenítési szokásai a Kádár-kori szocializmusban

Kovácsné Magyari Hajnalka A nők szépség iránti vágya megkérdőjelezhetetlen, de hogy mi számít szépnek, az időről időre változik, és alkalmazkodik az aktuális szépségtrendekhez. A szépségtrendek kialakulásához pedig az univerzális szépségjelek mellett hozzájárulnak a társadalmi, gazdasági és sokszor politikai változások is. Jelen tanulmányom testtörténeti jellegű és a szőrtelenítés problematikájával foglalkozik.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A “koronavírus-mintás” bögre nyomában, avagy milyen étkészletekből ettünk a Kádár-korszakban?

Tóth Eszter Zsófia Pöttyöske – így hívták azt a bögrét, amely piros pöttyös napsugaras mintáival a Kádár-kor megszokott terméke volt, manapság azonban azért került az érdeklődés középpontjába, mert mintája a koronavírusra hasonlít. Néha egészen sajátosan kapcsolódik össze jelen és múlt, mint ebben az esetben is. Rejtély, hogy a tetszetős minta megalkotói hogyan találtak rá annak idején e pirospöttyös-napusgaras formára. Nézem a tervezők korabeli fotóit, szép, fiatal, igényes, divatosan öltözött nőket látok. Írásomban a gyártmány rövid történetén kívül annak járok utána, milyen étkészletek közül választhattunk a  szocialista időszakban, melyik számított népszerűnek…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

A Kállay-kormány megítélése a török sajtóban

Hajabácsné Dobos Dóra Törökország, amely a vizsgált időszakban megőrizte semlegességét a világháborús konfliktusban, tökéletes példát nyújt arra, mint semleges ország, hogy a világháború ellentétes oldalán harcoló felek miképp kísérelték meg sajtóját befolyásolni, és az ellenséges országok negatív megítélését elősegíteni. Ebben szerepet játszik, hogy a világháború kitörését követően a szövetségesek igyekezték elérni Törökország belépését háborúba – ezzel szemben pedig Németország igyekezett elrettenteni a világháborúba való belépéstől, és ennek a törekvésnek velejárója volt a török közvélemény Németország és csatlós országai ellen történő hangolása, ezzel megakadályozva, hogy Törökország Németország felé közelítsen. De fontos,…

Tovább