Egy lengyel katona Franciaországban
Rolski százados és bajtársai 1939 szeptemberében átkeltek a román határon. Azt hihették, minden jóra fordul, de tévedtek.
TovábbCímke: légierő
„… csak egyetlen választ adhattunk” – A II. világháború kezdete lengyel szemmel
Tadeusz Henryk Rolski a háború kitörésekor egy vadászrepülő-század parancsnoka volt. A háborút a lengyel, a francia és az angol légierőben csinálta végig, utána pedig hazatért Lengyelországba. Emlékiratai 1974-ben jelentek meg.
Tovább
A „budaörsi légiháború” – Reptéravató repülőnap
1937. június 20-án adták át a polgári forgalom számára a budaörsi repülőteret, amely a mátyásföldi repülőtér szerepét vette át. Az új nemzetközi légikikötő Európa egyik legkorszerűbb repülőterének számított akkor, így maga a megnyitóünnepség is hasonlóan színvonalas volt. A rendkívül látványos program azonban már magában hordozta a közelgő újabb világégés hangulatát, a civil repülőtér megnyitóján ugyanis német, olasz és osztrák harci repülők mutatták meg, hogy mire képesek háborús körülmények között. Az eseményt most (elsősorban) a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum fotógyűjteményének képei segítségével mutatjuk be az olvasóinknak.
Tovább
Mari néni, az ágyellenőr; légi partizánok a Donnál, a Csendes-óceánon és Koreában
Korábban már két írásunk is foglalkozott a hadászat pár fontosabb alapelvével, nevesül a megelőző csapással és az ellenség megtévesztésével. Na de mi a helyzet akkor, ha éppenséggel sem megelőzni, sem megtéveszteni nem tudjuk az ellenséget, amely ráadásul (ideiglenesen legalább is) fölényben van? Bosszantsuk ott, ahol csak lehet, romboljuk katonái morálját és fosszuk meg a lehető legtöbb utánpótlástól is! Ennek a korábban „kisháborúsnak” nevezett harcmodornak volt mestere Kováts Mihály és Hadik András, de a huszárcselekről az 1809-ben Nyugat-Magyarországon járó francia katonák is pont eleget tudtak mesélni.
Tovább
Egy elhallgatott repülőbaleset – Veszprém 1940. augusztus 27.
Topor István 1940. augusztus 27-én megsemmisült a Magyar Királyi Légierő egyik gépe Veszprémben. A korabeli lapokban egy sornyi hír sem jelent meg a tragikus balesetről. Talán az sem véletlen, hogy éppen az áldozatok temetése napján, augusztus 29-én lépett hatályba a teljes cenzúráról szóló rendelet. A Népszava aznapi számának 6. oldalán adott hírt erről. „Eszerint ha a sajtótermék, vagy egyes közlemények megjelenése és terjesztése a hadviselés érdekét, vagy az állam más fontos érdekét hátrányosan érintené, (a cenzor) köteles az engedély kiadását megtagadni és a sajtótermék terjesztését megtiltani”. Az életbelépő rendelet miatt…
Tovább
A seriff, a boszorkány, Texas sárga rózsája és az „első Ferrari”
Különleges repülőgép-díszítések I. Legyen szó békeidőről vagy háborúról, a katonák valamilyen szinten kötődni kezdenek harceszközeikhez, fegyvereikhez, és a lehetőségeikhez képest igyekeznek azokat személyessé, egyedivé alakítani, vagy azzal/azon is üzenni az ellenségnek. Legyen szó egy szépen faragott géppisztoly-tusáról, egy bombára festett elrettentő üzenetről, vagy egy repülőgépre festett nose-artról, a lehetőségeknek csak az adott eszközök mérete, és persze az elöljárók mentalitása szabhat(ott) határt. Legkönnyebb helyzetben a repülősök voltak, a bombázókra és vadászokra festett cápafogak, rajzfilmfigurák és csinosabbnál csinosabb hölgyek sokak előtt ismertek, de hasonló díszítések például tengeralattjárókon és kisebb mértékben harcjárműveken is…
Tovább
„(…) maradjon csak az árulónak az egész nép megvetése” – egy vadászgépes dezertálás margójára
Korbban már írtunk arról, hogy többen kísérelték meg „függőlegesen átkarolni” a vasfüggönyt, vagyis légi úton átjutni a hidegháború egyik jelképévé vált határzáron. 1956 nyarán egy polgári gép eltérítésével többen sikerrel jártak, pár nappal a forradalom kitörése előtt azonban tragédiába torkollott a gépeltérítési kísérlet. A civilek mellett több katonai pilóta, illetve repülőműszaki katona is ezt az utat választotta. 1969-ben és 1970-ben, néhány hónapos eltéréssel két pilóta is Olaszországba menekült MiG-15-ös vadászgéppel. Mi most a második esetet járjuk körül, néhány korabeli újságcikk segítségével.
Tovább