20. század I. Világháború II. Világháború 

Csányi József a két világháborút megjárt tengerész és embermentő

Topor István Csányi József 1891. augusztus 5-én született Szimő[1] községben[2]. Édesanyját Varga Marcellának hívták. 1954-ben írt rövid önéletrajzából tudjuk, hogy apai nagyapja urasági béres, édesapja pedig bognármester volt.[3] Szüleit korán elveszítette: alig volt négyéves, amikor édesanyja meghalt, később édesapját is el kellett temetnie. Így nagyon nehéz gyermekkort kellett megélnie. Hat elemit végzett, majd édesapja mesterségét választotta: bognárnak tanult egy uradalmi birtokon. A tudásvágya azonban a fővárosba, Budapestre hajtotta. Itt különböző nagyüzemekben dolgozott, és lett szervezett munkás. Szorgalmának és kitartásának köszönhetően szakmát tanult, kocsigyártó lett. A cikk a Napi Történelmi Forrás…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború Kult 

[KÖNYVISMERTETŐ] Mihályi Balázs – Rohánszky Mihály – Tulok Péter: Budapest ostroma; svéd diplomaták, terror, kitörés

Budapest 1944/45-ös ostroma Magyarország 20. századi történelmének egyik meghatározó eseménye volt. Nem véletlen, hogy jóformán a harcok elültétől kezdve jelennek meg ezzel kapcsolatban szakmunkák, visszaemlékezések, forráskiadványok. Ezek jó része mára feledésbe merült, másik részükön igencsak érződik az 1945-től szép lassan berendezkedő kommunista/szocialista rendszer látásmódja és szóhasználata (ettől eltekintve tényanyagban lehetnek jók). A budapesti események napjainkban is történészi, illetve politikai viták tárgyát képezi, időszakosan komoly országos sajtóvisszhanggal. Honlapunkon is több ízben foglalkoztunk (direkt és érintőlegesen is) Budapest ostromával, legyen szó könyvismertetőről, “sima” írásról vagy épp a főváros szobrait bemutató tanulmányról. Mindezek…

Tovább
19. század Forrás 

Amikor Kazinczy-atillában jártak – A magyaros öltözet divatja a 19. század közepén

László Andor A ruha, az öltözet minden korszakban megjeleníthet társadalmi értékrendet, szokásokat, valamely ideológia melletti elköteleződést. A 19. században a nemzeti identitás kifejezése minden téren fontos törekvéssé vált, s így a szimbolikus jelentőséggel bíró magyaros ruhák viselésében is megnyilvánult. Ezek hordása időnként egyenesen politikai gesztussal ért fel. Korábban láthattuk, miként vált divatossá az 1790-es évek elején a magyaros öltözet, amely aztán a következő évtizedekben a városokban ismét háttérbe szorult. Pedig a nemzetépítés ekkor kibontakozó folyamatában a sajátosként bemutatott ruhának is szerepet szántak: a nemzeti egységet, a magyarság életképességét volt hivatott…

Tovább
20. század Forrás Középkor Szocializmus 

Egy régész viszontagságai

Milyen (szakmai és egyéb) problémákkal kellett szembenéznie egy középkoros régésznek az „átkosban”, mi akadályozta az ásatásokat? Zolnay László eredeti végzettsége szerint filozófus volt, de újságírással foglalkozott. Az újságot 1948-ban államosították, őt az egyik középiskolai és egyetemi évfolyamtársa, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója protekciójával vették fel a budavári ásatásokhoz. Itt az egyik kérdés az volt, hogyan építsék újjá a palotát, a másik pedig az, mit találnak a régészek. IV. Béla építtetett egy palotát, XIII. századi leletek azonban nem kerültek elő. Erre persze az a válasz, hogy a mostani palota helyén állt…

Tovább
19. század Forrás 

„A szökés valószínű oka: hazaszeretet” – Huszárok hazatérése 1848 októberében

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején gyakran előfordult, hogy a külföldön állomásozó huszárok hazaszöktek és csatlakoztak a magyar sereghez. Hogyan zajlott a legnagyobb létszámú szökés és ki volt a huszárok parancsnoka? Virágh Gedeon 1825. május 11-én született Kunszentmiklóson. 1841 novemberében állt be katonának a 12. huszárezredbe. Ezt 1800-ban alapították, legénységét a jászok és kunok közül toborozták (időnként azért becsúszott egy-két „idegen” is). Az ezredtulajdonos a nádor volt, ezért is hívták Nádor-huszárezrednek (a hétéves háború idején is felállítottak egy jászkun ezredet, az is a nádoré volt, 1775-ben oszlatták fel). Virágh itt…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A kommunista pártállam fogaskerekei: az agitátorok

Huhák Heléna frissen megjelent kötete nem példa és előzmény nélküli, de mindenképpen újdonság a magyar történettudomány történetében sok tekintetben. Könyvajánlómban arra kívánok rámutatni, hogy mik azok a sarokpontok, amelyek miatt a kötet elolvasását mindenkinek ajánlom, aki mélyebben szeretné megérteni a kommunista rendszer mindennapjainak működését a Rákosi-rendszerben. A szerző doktori disszertációjának átdolgozott, kötetbe szerkesztett változatát foghatja kézbe az olvasó, amely így azon túl, hogy a szélesebb körben is megismerhetővé vált a Jaffa Kiadó jóvoltából, mindazonáltal egy megsüvegelendő eredmény is szerkesztői szemmel nézve is. A kötet ugyanis rendkívül jól abszolválta azt a…

Tovább
19. század Forrás Kult 

Recenzió: Levelek Moritz Szepshez 1882-1888

Bea Csaba A kötethez három személy köthető: Vér Eszter Virág, aki a jól felépített és alapos előszót, utószót és a jegyzeteket írta; Nyizsnyánszki Ferenc, aki fordítottta, valamint Borovi Dániel, aki egyrészt szerkesztette a kötetet, másrészt a kiváló képanyagért is felelős volt. A sajtó alá rendezésben tehát Vér Eszter Virág történész és Borovi Dániel művészettörténész játszott szerepet. Vér Eszter Virág a dualizmus korának szakértője. Fontos szerepet tölt be a szaktudomány népszerűsítésében és ez csak erősödik jelen hiánypótló mű tekintetében is. Kutatási területe a 19. századi kultusztörténet (különös tekintettel Erzsébet királyné kultuszára),…

Tovább
20. század 20. század Hidegháború Szocializmus 

Gereblyével a „banderisták” ellen – Csehszlovákia háborúja az Ukrán Felkelő Hadsereggel, 1945–1947

Az orosz-ukrán háború kitörését követően ismét fellángolt a vita az 1942-ben alapított Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) II. világháború alatti szerepéről, a háború utáni küzdelméről a lengyel és a szovjet területeken vagy Sztepan Andrijovics Bandera örökségéről. Ugyanakkor viszonylag kevés szó esik Csehszlovákiáról – pedig ezt az országot szintén érzékenyen érintette az UPA harca és szintén megszenvedte a fegyveres konfliktus következményeit.

Tovább
Fotó: Gyurkovits Tamás/MCC 19. század 

„Magyarországon a siker mindig gyanús” – A kiegyezésről folyt a vita az MCC rendezvényén

Szép számú érdeklődő volt kíváncsi a 19. századi magyar történelem egyik meghatározó eseményéről, a kiegyezésről szóló vitára. Azonban az érdeklődés mintha egy kicsit kopottabb lett volna, mint az őstörténetről, vagy a Mohácsról szóló vita estéjén, amikor még pótszékekre is szükség volt. A kiegészítő helyeket biztosító csapat ezúttal munka nélkül maradt, ám a vendégként meghívott történészek nem: Gali Máté és Pócza Kálmán lankadatlan szorgalommal kérdezték őket. A kiegyezés kissé megkopott népszerűségét rögtön az első kérdés megemlítette: a Medián két alkalommal végzett közvéleménykutatást a fontos magyar történelmi eseményekről és azt kérdezték, hogy…

Tovább
20. század Hidegháború Szocializmus 

Cseh négyszájúkkal a forradalom védelméért: A csehszlovák fegyverek szava – II. rész

Hatvanegy évvel ezelőtt a kubai Playa Girónban – avagy ismertebb magyar nevén a Disznó-öbölben – felfegyverzett kubai emigráns csapatok szálltak partra, hogy megdöntsék az akkor még konszolidáló Fidel Castro hatalmát. Az amerikai segítséggel megvalósuló támadás azonban kudarcot vallott. A szakirodalom elsősorban a Kennedy-adminisztráció kihátrálását, másrészt az új kubai vezetés támogatottságát és integritását jelölte meg a sikertelenség okának. Ugyanakkor egy további tényező is hozzájárult: a keleti blokkból, leginkább Csehszlovákiából és a Szovjetunióból érkező fegyverszállítmányok. Az orosz-ukrán háború hatására indult, a cseh(szlovák) fegyverek történelemformáló szerepéről szóló cikksorozatunk második részében a karibi szigetországnak…

Tovább