Perényi Károly – Napi Történelmi Forrás

László és Lancelot. Egy tarthatatlan tétel története.

2025-05-292025-05-30 Perényi KárolyI. (Szent) László, középkor, Lancelot0 comment

Néhány napja egy hatásvadásznak tűnő, nem kellően alátámasztott cikk látott napvilágot, amely összefüggést vélt felfedezni a 11. században élt I. (Szent) László és a középkori lovagi irodalom közismert hőse, Lancelot között, felelevenítve egy régebbi elképzelést. A következőkben a kérdéskör historiográfiát tárgyaljuk, bemutatva az elképzelés múlt századi megjelenéseit. Jól ismert, hogy a szláv eredetű László, Ladislaus, másként Ladiszláv személynév késő középkori nyugat-európai forrásokban Lancelotként fordul elő. A középkori francia–magyar kapcsolatok szakértői, többek között Eckhardt Sándor, Gábriel Asztrik és Csernus Sándor kifejezetten késő középkori humanista fikcióként értékelik a László–Lancelot azonosítást.[1] Nem fogadta…

Tovább

Forrás Középkor

Négyszögletű kerekasztal? Reagálás a László–Lancelot összefüggés felvetésére

2025-05-192025-05-28 Perényi KárolyArtúr király, I. (Szent) László, kerekasztal, Lancelot0 comment

A napokban tárgyi tévedéseket és elhamarkodott feltételezéseket tartalmazó cikk látott napvilágot, amely összefüggést talált a 11. században élt Szent László és Chrétien de Troyes 12. században megalkotott hőse, Lancelot között. Alább részletesen, pontokba szedve vesszük kritika alá az elméletet. A László és a Lancelot név kapcsolatáról Közismert tény, hogy a magyar László személynév (illetőleg annak latinizált, középkori forrásokban található alakja, a Ladislaus) a késő középkori Nyugat-Európában, francia és olasz krónikások lapjain Lancelotként fordul elő. Ez nem új felfedezés, hisz már Eckhardt Sándor 1937-ben közölt, Lancelot magyar király c. tanulmánya is…

Tovább

A távolban egy viking vekeng. Észak-fok, titok és a sokadik rókabőr

2024-07-26 Perényi KárolyForráskritika, középkori személynevek, névkutatás, steppei népek, toposzok, történelmi tévhitek, vikingek0 comment

A vikingek, akik az elmúlt évtizedekben átvették a Nyugatrómai Birodalom végét elhozó germánok kultúrtörténetben elfoglalt helyét, napjainkra a legismertebb barbárokká váltak. Kifejezetten népszerű barbárokká. A történetírásban, a tudomány világától messze eső médiadiskurzusokban és a szórakoztatóiparban a viking tematika jelentőségén túlmutató hírnévnek örvend. Ennek közelmúltbeli eklatáns példája a Hollandiához tartozó Frízföld székhelye, Leeuwarden múzeumában megrendezett kiállítás. A tárlat a nyugati germán nyelvet beszélő kora középkori frízek és az északi hajósok kulturális kötelékeit hangsúlyozta, figyelmet szentelve annak is, hogy a frízek részt vettek a vikingnek nevezett csoportok katonai vállalkozásaiban. A Mi, vikingek…

Tovább

Forrás Középkor

A Vinland-térképről – kérdőjelek egy különös kompiláció körül

2021-01-182022-12-07 Perényi Károlyközépkor, mongolok, tatár, tatárok, térkép, térképészet, viking, vikingek, Vinland1 Comment

A háromszázezer dollárért megvásárolt, majd a Yale Egyetem számára adományozott térkép az első, vele kapcsolatos tudományos kiadvány 1965-ös megjelenése óta megosztja a kutatást. Az 1957-ben előkerült, Észak-Amerika és Grönland partjait feltüntető Vinland-térképet többen Amerika legkorábbi ábrázolásának tartják. A kutatásban a legutóbbi időkig hagyományosan a 15. század első felére tették készítésének korát, azonban a fenti datálás kétségeket ébreszt: igen valószínű, hogy hamisítvánnyal van dolgunk.

Tovább

Képtelen krónika – megjegyzések a Koppány-problémához

2019-02-272020-08-22 Perényi KárolyÁrpád-kor, Forráskritika, Koppány vezér, Korai magyar történelem, őstörténet0 comment

2017 nyarán kisebb vihart kavart, hogy Berend Nóra történész megkérdőjelezte Koppány vezér létezését. Írásomban annak járok utána, hogy mennyiben támogatható ez az állítás. Vizsgálódásom tárgya, hogy a Koppány személynév az Árpád-korban milyen kontextusban és formában tűnik föl előttünk, s milyen időbeli eloszlást mutat. Koppány, a kivégzett Koppány életéről és haláláról elsőként Kézai Simon 13. századi Gesta Hunnorum et Hungaroruma ad támpontot: Az Úr megtestesülésének 967. évében azonban Géza fejedelem isteni jóslattól intve nemzette Szent István királyt; Géza fivére, Mihály pedig nemzette Vazult és Szár Lászlót. István király ugyan több fiút…

Tovább

Forrás Középkor

Törjön el a lábad szára – honnan ered a négy folyó?

2017-09-062018-07-30 Perényi Károlycímer, heraldika, II. Ulászló, Kassa, magyar történelem0 comment

Általánosan ismert, hogy történelmi címerünk négy ezüstsávja a négy nagy folyamra utal, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi. Hasított pajzs, a jobb oldali mező vörössel és ezüsttel hétszer vágott – ez már napjaink államcímerének heraldikailag pontos leírása. Vajon mikortól adatolható a fenti azonosítás? Középkori örökségről van-e szó vagy egy alig másfél száz éves hagyományról? Írásomban ennek járok utána.

Tovább

Forrás Kult

Trónok harca és középkor?

2017-07-112019-09-01 Perényi KárolyBizánc, középkor, kultúra, trónok harca0 comment

George R. R. Martin regényfolyama, A tűz és jég dala ciklus, valamint az utóbbit földolgozó, hetedik évadánál tartó televíziós sorozat újfent köztudatba hozta a középkori, lovagi világot. A műértő közönség rendszerint a rózsák háborújának Angliájával, tágabb értelemben a „feudális” Nyugat-Európával veti egybe a Hét Királyságot. Jelen sorok írója óvatos kísérletet tesz a Trónok harcához fűződő elképzelések kiigazítására, annak megválaszolására, hogy a képzelt világ mi mindent árul el középkori történelmünkről. Az óvatosság indokolt, hisz ki akarna úgy járni, mint a vadkan áldozatává lett Robert Baratheon?

Tovább

Forrás Középkor

Vetélkedő Jagellók: interregnum és polgárháború

2017-05-282021-09-22 Perényi KárolyII. Ulászló, Jagelló, Jagelló-kor, középkor, Magyar Királyság, magyar történelem, Mátyás király, Vetélkedő Jagellók: interregnum és polgárháború0 comment

Hunyadi Mátyás, középkori történelmünk egyik legnagyobb formátumú uralkodója 1490. április 6-án hunyt el a bécsi Burgban. Négy trónjelölt szállt harcba a magyar koronáért: Mátyás törvénytelen fia, Corvin János jelentős birtokállományára támaszkodott, Miksa, III. Frigyes fia az 1463-as bécsújhelyi egyezményt tekintette jogalapnak, IV. Kázmér lengyel király két fia, Ulászló és János Albert pedig rokonságban állt a Mátyást megelőző uralkodókkal. Ugyan Ulászló megválasztásával és szeptember 21-i megkoronázásával az interregnum véget ért, a harcok tovább folytatódtak. A Magyar Királyság tekintélyes része hadszíntérré vált, országos jelentőségű városok (Eger, Eperjes, Fehérvár, Zágráb) vesztek el átmenetileg.…

Tovább