A Közlekedési Múzeum kincse: Unic
Négyesi Pál
A Közlekedési Múzeum nemrég megkezdte egy francia Unic gyártmányú gépkocsi restaurálását. Ennek kapcsán megpróbáltunk utánanézni a márka történetének. A XIX. század második felében az ipari forradalom eredményeként elterjedtek a kisebb üzemek. Mivel megfelelő forrás (pl. áramhálózat) még nem létezett, ezeken a telepeken stabilmotorok segítségével állították elő a gépek meghajtásához szükséges energiát. A németországi Mannheimben élő és tevékenykedő Karl Benz ilyen stabilmotorok gyártásával tett szert tekintélyes vagyonra.
A pénz egy részét régi álmának megvalósítására fordította: automobilt készített. Persze, mások is akadtak, akik korábban kézikocsira, szekérre, egyéb szerkezetre felszereltek valamilyen erőforrást. Azonban Benz volt az első, aki egy teljesen új járműkoncepcióban gondolkodott: egy brit kerékpárgyártól vásárolta a váz, a futómű és a kerék elemeit. Járműve 1885-ben készült el, s 1886. januárban szabadalmaztatta. A „Patent Motorwagen” azaz szabadalmazott motorkocsi tekinthető az első praktikus és kereskedelmileg sikeres automobilnak.
Benz mellett Gottlieb Daimler nevét is meg kell említeni, aki ugyanekkor kisméretű motort készített, amelyet számos különböző eszközben kipróbált: motoros hintó, motoros kerékpár és motorcsónak révén bizonyította az erőforrás sokoldalúságát. Lábjegyzetként érdemes megemlíteni, hogy a Mercedes háromágú csillagot formázó jelvénye is arra utal, hogy a Daimler-féle motor földön, vízen és levegőben is használható volt!
Benz és Daimler is megjelentek az 1889-es Párizsi Világkiállításon. Az automobil itt jelent meg először a szélesebb nagyvilág előtt. A mindenféle műszaki újdonságra fogékony franciák rögtön ráharaptak az új közlekedési eszközre. Az 1890-es években Franciaország lett a motorizáció központja. A XX. század fordulójára már vállalkozók százai próbálkoztak kisebb-nagyobb műhelyekben különféle konstrukciókkal.
Közéjük tartozott Georges Richard is. Kortársaihoz hasonlóan őt is először a kerékpár bűvölte el. 1893-tól saját gyártmányú bicikliket árusított Párizsban. A hadseregnek és a postának is beszállított! A következő logikus lépés az automobil volt: 1896. őszén elkészült az első, Benz-motoros Georges Richard kisautó. Amihez Richard hozzányúlt arannyá változott a kezében: néhány éven belül a Georges Richard autógyár banki segítséggel 300 főt foglalkoztató üzemmé fejlődött!
Sajnos Georges Richard sem tudott ellenállni a sebesség csábításának – többször rajthoz állt autóversenyeken. Egy baleset során súlyos sérüléseket szenvedett, s hosszú időt kórházban töltött. Ezalatt üzlettársa, Henri Brasier átvette az autógyár irányítását, s végül ki rúgta az alapítót!
1903-ban Georges Richard-t meglátogatta Henri de Rotschild báró, aki jelentős összeget ajánlott fel a lábadozó üzletembernek. De Rotschild és a Richard fivérek legújabb vállalkozása, a Unic 1904-ben alakult. A márkanév arra utalt, hogy egyszerű, de különleges (unique) automobilok készültek a Puteaux-ban fekvő üzemben. De Rotschild kikötötte, hogy a gazdaságosabb gyártás érdekében a különböző típusoknak számos egymás között cserélhető alkatrésze legyen.
A megbízható, olcsó Unic autókból hamarosan a párizsi, a londoni és a monte carlo-i taxitársaságok is nagyobb szállítmányokat rendeltek. A Unic autókat szerte Európában, a cári Oroszországban, Egyiptomban és Braziliában is árusították.
Az első világháború során a gyárban főleg lőszereket állítottak elő. A háború után Georges Richard egy balesetben elhunyt. A Unic gyártmánypalettáján egyre inkább a haszonjárműveké lett a főszerepe. Az utolsó Unic személyautó 1939-ben készült el, de a márkanév teherautók és kamionok révén egészen az 1980-as évekig fennmaradt.
Az Osztrák-Magyar Monarchia területén 1907. környékén a bécsi Huber&Reich cég árusította a Unic gyártmányait. Valószínűleg a Közlekedési Múzeumban található Unic gépkocsit is ők importálták egykor. Egészen pontosan az alvázakat, hiszen az 1930-as évekig a legtöbb autógyár csupán alvázakat állított elő. A felépítmények teljesen külön készültek – sokszor erre szakosodott vállalatoknál. Olyan mára háttérbe szorult szakmák, mint a bognár, a nyerges, a kárpitos és mások, akik korábban például lóvontatású kocsikat, hintókat, szekereket stb készítettek a XX. század elején tömegestül tértek át autókarosszériák előállítására.
A múzeumi Unic felépítménye Karl Czerny műhelyében készült. Czerny szakmáját tekintve nyerges mester volt, aki 1902-ben Bécsben kocsik és autókarosszériák előállítására szakosodott üzemet létesített. Czerny üzleti sikerét jelzi, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös Gräf&Stift túrakocsijának karosszériáját is ők szállították. A Czerny-féle műhely 1919-ben szűnt meg.
Arra nézve sajnos nincs adat, hogyan került ez a Unic a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe. A legtöbb gépkocsit az első világháborúban besorozták. Ugyanez történt a második világháborúban is. Magyarországon 1950-ben rendeleti úton lehetetlenítették el a magánhasználatú autótartást. Ekkor is nagyon sok jármű került kohóba.
1958-ban az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet égisze alatt létrejött egy muzeális bizottság. E bizottság tagja volt Illés István, aki 1922-1938 között a Királyi Magyar Automobil Club hivatalos lapjának az Autónak a szerkesztője volt, illetve Sissovics József, a háború előtti Szürketaxi vállalat egykori igazgatója is. Ez a bizottság hozta létre a Közlekedési Múzeum gépjármű-gyűjteményét. Valószínűleg ezt a Unic-t is ők találták egy roncstelepen.
Most az Önök egy százaléka is segíthet abban, hogy ez a több, mint 100 éves gépkocsi újra régi fényében pompázhasson! Adószám: 15308067-2-42
Forrás:
https://www.andrew.cmu.edu/course/24-681/handouts/mesh-based%20modeling/first-car.pdf
http://gazoline.net/article2.php?id_article=369
Négyesi Pál: Autóenciklopédia, 2006.
Közlekedési Múzeum sajtóközlemény, 2017.04. 25.
Közlekedési Múzeum archív