20. század Forrás Horthy-kor 

Fecskék a fedélzeten, avagy madármentés felsőfokon

Köztudott, hogy a fecskék többsége, hasonlóan a többi költöző madárhoz hasonlóan ősszel dél felé indulnak, hogy a hideg téli hónapokat Afrikában/Ázsiában/Dél-Amerikában (utóbbi helyre persze az észak-amerikai fecskék repülnek) bekkeljék ki. A vándorlás mindig nagy veszteségekkel jár (lásd pl. Fekete István Csí című klasszikusát), ugyanakkor a madarak évezredek óta rendszeresen útra kelnek és igazi profihoz méltóan navigálják-repülik le a több száz (vagy akár több ezer) kilométeres utakat. Épp ezért kaptam fel a fejem, amikor az Aranysas 2019 szeptemberi számában, az Ujvári László pilótakarrierjét bemutató cikkben arról olvastam, hogy 1931 októberében repülőgépen…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Rómeó és Júlia Alsónémedin – pozitív végkifejlettel

Tóth Eszter Zsófia A szerelem mindent legyőző és házassághoz vezető erejéről például a következő cikket olvashatjuk a Nők Lapjában 1964-ből. Alsónémedin nem lehettek egymáséi a szerelmesek, mert a szülők eltiltották őket. A fiú és a lány gyermekkoruk óta ismerték egymást, szembeszomszédok voltak. A Kádár-korszak elején ilyesmi még előfordulhatott. Az alsónémedi Romeó és Júlia esetét a Nők Lapja a modernitás és az elmaradottság ellentétére építette, ugyanis a fiú és a lány családját olyan értékek állították egymással szembe, amelyeket a szocialista időszak hivatalos értékrendjében elvetendőnek tartottak. Mindkét család módosnak számított a községben,…

Tovább
Forrás kora újkor 

Egy önkéntes naplója Buda ostromáról

Buda 1686-os ostromát egész Európa figyelte. A Szent Ligához nem tartozó országokból is jöttek kalandra, dicsőségre vagy zsákmányra vágyó önkéntesek, az európai városokat pedig elárasztották a különféle újságlapok és levelek. Az ostrom híre Hollandiába is eljutott, az amszterdami olvasók egy igazi csemegét kaptak. „Buda erős várának ostromáról olyan sok híresztelés kering […], hogy úgy ítéltem meg, kivételesen nagy szolgálatot teszek a köznek egy hiteles napló közreadásával […] a seregben jegyeztetett le a legnagyobb igyekezettel egy önkéntes által […] Adja Isten, hogy a keresztény fegyverek küzdelmét a jószerencse tovább kísérje” A…

Tovább
19. század Forrás 

A 86 éves Kossuth Lajos a Tisza-szabályozásról

László Andor 1888 tavaszán a Pesti Napló éppen Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését közli folytatásokban, mikor megjelenik ott Kossuth cikke a Tisza-szabályozásról. A majdnem negyven éve száműzetésben élő aggastyán figyelemmel kíséri az otthoni eseményeket, a maga módján részt vesz a magyar közéletben. A volt kormányzó folyamatosan a fennálló berendezkedés ellen érvelt, elsősorban a végzetesnek ítélt dualista államforma aggasztotta, amely Magyarország jövőjét a menthetetlenül felbomlásra ítélt Ausztria sorsával köti össze. E mellett számos egyéb ügyben nyilvánított véleményt, érdeklődése a kiegyezés után sem szűkült le pusztán a közjogi vitákra.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

„Ha bármit konkrétan kérdeztem, akkor bezárkóztak.” Gulág-túlélők sorsa a családi emlékezetben

Murai András – Németh Brigitta A szovjet kényszermunkatáborokba elhurcolt magyarok sorsa a Kádár-rendszerben tabu téma volt, és a Gulag lágereinek borzalmas körülményeiből 7-11 éves fogság után hazaérkezők évtizedeken keresztül még családjuk tagjainak sem beszéltek arról, ami velük történt. Nem beszéltek, mert féltek a politikai következményektől, féltek a saját emlékeik újraélésétől, és szégyellték gyerekeiknek a saját szenvedésüket feltárni. A túlélők családjában az emlékezés közös vonása az elhallgatás, ami a rendszerváltásig biztosan, de a többségüknél jóval tovább tartott.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Szerelem határok nélkül

Tóth Eszter Zsófia 2019. szeptember 11-én lesz 30 éve, hogy Magyarország megnyitotta a határait az NDK menekültek előtt, így ők szabadon távozhattak Nyugatra. Ez az esemény meggyorsította a két német állam, az NDK és az NSZK egyesülését. Véget ért a hidegháború. Ezen írásomban először tisztázom, mi is volt a tiltott határátlépés fogalma, majd konkrét esteket – sikerest és sikertelent – mutatok be.

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Konferencia Adanában – 1943. január 30-31.

Hajabácsné Dobos Dóra 1943. január 30–31. között találkozott Adanában, Törökországban egy vonaton Winston S. Churchill angol miniszterelnök és Şükrü Saracoğlu török miniszterelnök. A konferencia célja – bár a hivatalos közlések ezt tagadták – angol részről a semleges Törökország bevonása volt a II. világháborúba, míg a törökök igyekeztek ezt megakadályozni, úgy, hogy közben megkapják, amit Anglia kínál – ellenszolgáltatások nélkül, vagy azok minimálisra csökkentésével.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A kismamacipő

Tóth Eszter Zsófia Ha a Kádár-korszak fotóit nézzük, a munkásnőket a gyárban, vagy a nővéreket a kórházban, mindenkin ezt a cipőt láthatjuk. Kicsit olyan ez a korszakban, mint az alföldi papucs, csak más jelentésekkel és képzettársításokkal. Mik ezek? Ebben az írásban ennek járok utána. Miért is hordták oly sokan?

Tovább
Forrás kora újkor 

Darvak a csatatéren

László Andor Ibn Fadlan arab író (ő a 13. harcos, akit Antonio Banderas alakít egy húszéves filmben) a 10. század első felében a baskírok földjén járva feljegyzi, hogy egyesek közülük tisztelik a darvakat, fohászkodnak hozzájuk, mert „egyszer az ellenségtől megfutamítva, darvakat hallottak krúgatni maguk mögött, mire megfordulva nekibátorodtak, s az ellenséget megszalasztották.”[1] A magyarság egyik feltételezett őshazájából feljegyzett mesés történet mosolyogni való lenne, hacsak nem bukkannánk hasonló esetre történelmünkben!

Tovább
Forrás képes történelem 

Körmenet, szépségverseny, légiparádé – Augusztus 20. “arcai”

Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepeként legjelentősebb nemzeti ünnepünk, ami ráadásul egybeesik az első magyar király szentté avatásával (1083) is. A Hartvik-legenda szerint a későbbi Szent István 1038. augusztus 15-én ajánlotta fel Magyarországát Szűz Máriának, a király szentté avatása után az ünnep “átcsúszott” 20-ra, főleg, hogy az 1092-es szabolcsi zsinaton Szent László király is ezt a napot tette meg ünnepnek. A török időkben mind a Szent István kultusz, mind augusztus 20. megünneplése háttérbe szorult, a 17. század végétől viszont fokozatosan visszatért a köztudatba. A különböző korokban természetesen más-más módon ünnepelték…

Tovább