Forrás 

A penge élén – a keleti front harcai Sztálingrádtól Harkovig (könyvismertető)

1942 novemberének elején a német és a szövetséges csapatok Sztálingrád környékén harcoltak. A közvélemény számára addig diadalmasnak tűnő előrenyomulás mögött valójában egy rendkívül túlfeszített működés zajlott. 1942. november 19-én aztán bekövetkezett a szovjet támadás, amely bekerítette Sztálingrádot és olyan mély rést ütött a német vonalakon, hogy egy komolyabb összeomlás lehetősége is felmerült. Az ezt követő harcokat mutatta be Prit Buttar: A penge élén című könyvében. Katonák, taktikák és stratégiák A könyv 1942 novemberével, a szovjetek sztálingrádi ellentámadásával kezdődik, amikor sikerül gyűrűbe fogni a Paulus tábornok vezette német csapatokat. A történteket…

Tovább
19. század Forrás 

Miénk itt a tér – A pesti Széchenyi-liget tündöklése és bukása a 19. században

László Andor Korábban láthattuk, miként jött létre Széchenyi István kezdeményezésére az első pesti liget, amely 1847-es megnyitását követően gyorsan fejlődött. A főváros lakossága hamar birtokba vette a sétányt, a következő év nyarán már nagyon sokan látogatták, így néha panaszkodtak, hogy „a padhiánynak iszonyú bősége mellett le sem ülhetni.” Ekkor a hűs árnyékot adó fák, a hírhedt pesti portól mentes levegő mellett egy nyolcszögletű kávékioszk (vagy „fagylalda”, „Limonadenhütte”) fokozta a park vonzerejét, és kínált például süteményeket, tejet, frissítő italokat, sőt hideg sülteket is. Tartottak benne jótékonysági célú rendezvényt is, amelyen zenekar…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor Kult 

A revízió népi látószöge*

Papp István Amikor rászántam magam, hogy a jelen recenzióban ismertetendő és megbírálandó munkát kézbe vegyem, a cím elolvasását követően óhatatlanul is Hayden White amerikai történész sokat idézett esszéje, A történelem terhe jutott eszembe.[1] Ebben az eszmefuttatásban sok szó esik a jelen emberére nehezedő történeti tudat problematikus voltáról, s arról, hogy a történész feladata nem lehet az önmagáért való búvárkodás a múltban, hanem a jelen kérdéseire kell reflektálnia. Bár a kötet szerkesztője, Péterfi Gábor nem idézett a posztmodern áramlathoz sorolt szerzőket, mégis hasonlóképpen foghatja fel a historikus feladatát, mint White. Ezek…

Tovább
Forrás kora újkor 

Valóságos daruország vagyunk!

László Andor Alig több mint egy évszázada Somlyódi István szegedi járásbíró kis füzetet jelentetett meg, amelyben azt bizonygatta, hogy a turul valójában a darumadárral azonos.1 Elmélete a későbbiekben nem keltett különösebb visszhangot, a turult általában valamilyen ragadozómadárral szokták azonosítani.2 Néhány évvel később Takáts Sándor történész már „szembeállítja” őket: a turul szerinte „mondvacsinált” madár, amelynek a 16-17. századi forrásokban nem lelhetjük nyomát, szemben a daruval, melyről gyakran megemlékeznek a régiek, ezért „a magyar nép lelkivilágában állandó fészket vert.” Alapos tanulmánya szerint „a magyar lelkéhez ez a madár állt a legközelebb”, „szeretetét…

Tovább
19. század Forrás 

Egy európai orvos Indiában

Johann Martin Honigberger brassói születésű orvos és utazó az 1820-as évek végén vetődött el az északnyugat-indiai szikh birodalom ura, Randzsit Szingh udvarába. Egyrészt a kalandvágy és a Kelet varázsa hajtotta, másrészt az, hogy az uralkodó megbecsülte az udvarába érkező európai szakértőket. A szikh vallás a XVI. század első harmadában született; alternatívát kínált a hinduk és muszlimok közti megosztottságra azzal, hogy egyik félhez sem tartozott. A mogulok persze át akarták téríteni őket az iszlámra, az ellenük folytatott harc kovácsolta össze a szikheket, akik laza konföderációt alkottak, amiből Randzsit Szingh teremtett egységes…

Tovább
Forrás Kult 

A magyar állam óriásberuházása ami 15 éven belül megtérült

Az első világháborús vereséggel a történelmi Magyarország elvesztette területeinek kétharmadát és millió szám kerültek magyarok az új magyar állam határain kívülre. Az azonban kevésbé ismert, hogy az Antant oldalán belépő Olaszország Fiume megszerzésével gyarapíthatta területeit Magyarország kárára.  Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy sorra születnek meg új horizontokat jelentő kutatások eredményei könyv formában. Ebbe a sorba illeszkedik Pelles Márton és Zsigmond Gábor új kötete, amely a fiumei magyar kereskedelmi tengerészet történetét tárja olvasói elé. A második, javított és bővített kiadás immáron 1921-ig tárgyalja a ma Horvátországhoz tartozó egykori magyar “Corpus…

Tovább
Forrás 

Amikor eltűntek a libernyákok – A magyaros öltözék divatja a 18. század végi Magyarországon

László Andor A 18. század végére Magyarországon uralkodóvá vált a nyugati öltözködési divat, amelyet így kárhoztatott Ányos Pál 1782-ben: „Ideje, hogy egyszer megnyílik szemetek,/ S megunja idegen majmozást szívetek… Kedves leányzóink, már alig esmérlek,/ Annyi abroncs, fodrás, csipkék közt szemléllek/ Hát leszaggattátok már szűz pártátokat?/ Fejeteken tornyot csináltok s várokat?/ Azt is lószőr s csöppü viszi magosságra../ Utálva tekéntek az ilyen hívságra!” Kifogásolta az idegen viselet számára hivalkodó fényűzését, a jóízlést, az erényességet sértő voltát: „Nem kedvel az erkölcs szagos keszkenőket,/ Pipes ruházatot, nyakakon kendőket./ Fátyol, nagy ezüstgomb, párducok bőrével,/…

Tovább
19. század Forrás 

Átkelés a Berezinán

Napóleon oroszországi hadjáratát a köztudatban két esemény jelképezi legjobban: a moszkvai tűzvész és a franciák átkelése a Berezinán. A császári gárda őrmestere, Adrien Bourgogne megírta a visszaemlékezéseit az oroszországi hadjáratról. Ebben említi moszkvai élményeit, szó esik a visszavonulásról és a berezinai átkelésről is. Az átkelés előtt néhány nappal a hófúvás és a kimerültség miatt elszakadt a seregtől, de szerencséjére összeakadt egy régi barátjával, a „morgósok” (az Öreg Gárda – a veteránok – gránátosai) egyikével és végül sikerült beérniük a hadsereget. „tábornokok […] legtöbbjük gyalog, aztán sok más magas rangú tiszt…

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

KÖNYVISMERTETŐ – Dulai Péter: Gyilkosság a panel tetején

A különféle – elsősorban élet- és vagyon elleni – bűncselekmények mindig is kiemelt érdeklődésre számíthattak mind a szakmabeliek, mind a laikus közönség részéről. Nem véletlen a krimi műfajának évszázadok óta töretlen szárnyalása (és nyugodtan ide vehetjük akár az ókori görög drámákat is például, hiszen azok sincsenek híján minősített bűncselekményeknek), és a bűnügyi hírek hatalmas nézettségi/olvasottsági száma. Azon ügyek, amelyek a bűncselekmény tárgya, az elkövetés módszere vagy az elkövető különös kegyetlensége miatt különlegesnek számítanak, még inkább “népszerűek”, elég csak a számos filmben/regényben/konteóban megénekelt D. B. Cooper történetére, vagy hazai vizeken a…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Német partraszállás Angliában?

A magyarok 1940-ben még páholyból nézhették a háborút és érdeklődve vártak minden (valós vagy csak jól hangzó) információt. Ezt az igényt szolgálta az ebben a cikkben tárgyalt kiadvány is. Minden bizonnyal 1940 nyarán vagy őszén jelent meg, amikor az Anglia feletti légicsata és a németek partraszállási terve volt az aktuális szenzáció.  „Ma Németország egy ellenféllel, Angliával áll szemben. […] A brit államférfiak és hadvezérek […] éjjel-nappal azon tanakodtak és bizonyára ma is még azon tanakodnak, hogyan és milyen formák között indul majd meg a német hadsereg […] Anglia ellen? […]…

Tovább