19. század Forrás 

“Ez az árulkodás iskolája. A besúgó-líceum.” Varga Ottó történelemtanár 1899-es ügye

László Andor 1899 őszén szokatlan ügy borzolta a kedélyeket. A sajtó ekkor szerzett tudomást a budapesti II. Kerületi Egyetemi Katolikus Főgimnázium és Ferenc József Nevelőintézet (a mostani I. Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium elődje) történelemtanárának, Varga Ottónak a felfüggesztéséről. A 46 éves pedagógus több, országszerte használt tankönyv és ismeretterjesztő munka szerzője, aki Magyarország-történetével elnyerte a Kisfaludy Társaság jutalmát. A vádak szerint „a katolicizmusról való gyöngédtelen kifejezései” alkalmasak rá, hogy növendékeiben megrendítsék a vallásos érzületet, tiszteletlenül beszélt a dinasztiáról, sőt magáról a királyról. I. Lipótról állítólag azt mondta, „zsarnok volt,…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Magyarország bombázásának esélyei 1943 során

Hajabácsné Dobos Dóra A világháború folyamán a magyar politikai manőverezés fontos aspektusa volt Magyarország bombázásának a kérdése. Az 1939-1945 közötti világháborús időszakból az alábbiakban az 1943. év kerül górcső alá. Célunk annak bemutatása, hogy a bombatámadásokkal való fenyegetőzésnek milyen (lélektani) hatásai vannak a politikai vezetőrétegre, illetve a lakosságra. Fontos leszögezni, hogy a lakosság félelme egy esetleges bombázástól befolyásolja a politikát, amelynek ügyelnie kell az ország közvéleményére. Ez egyfajta politikai mozgásteret ad az országnak, mely mozgástérben a kormány igyekszik úgy mozogni, hogy az ne váltsa ki az ország bombázását.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Az öngyilkos tévébemondónő – Szádvári Gabriella tragédiája

Tóth Eszter Zsófia Szádvári Gabriella: egy tévébemondónő, aki önkezével vetett véget az életének.  Tévébemondónőnek lenni a szocialista időszakban mást jelentett, mint manapság. Az ország szeme rajtuk volt, mikor egy, maximum két televíziós csatorna közül választhattak a nézők. Kiváltság, privilégium és csillogás. Fény és árnyék. Nem tudhatjuk pontosan, mi vezetett életútjában e tragikus döntéshez, mindenesetre idézzük fel pályáját. Ugyanis az öngyilkosságok elkövetését megelőzi egy depresszív lelkiállapot, kilátástalanságérzet, legkevésbé hirtelen követi el valaki az öngyilkosságot.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Szabotázs a Láng Gépgyárban

A szabotázs régóta ismert módszer, amit többnyire olyanok alkalmaznak, akik nem tudnak/akarnak/mernek nyíltan szembefordulni aktuális ellenségeikkel. Így jártak el azok a cseh vagy francia munkások, akiknek német hadiüzemekben kellett dolgozniuk a második világháború alatt, és nem egyszer készítettek hibás fegyvereket vagy robbanószer helyett homokkal töltötték meg a bombákat. Szabotázzsal vádolhatták meg például azt a mozdonyvezetőt, aki lassabban ért célhoz az adott (hadi)szállítmánnyal. A szabotázs, mint bűncselekmény békeidőben is megmaradt, sőt kiegészült több hasonló kategóriával, és nem egyszer a politikai megtorlás eszközéül is szolgált. Erre jó példa, hogy az 1956-os forradalmat…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Az Orion sztori 3. – Rendszerváltozás és napjaink időszaka

Friesz-Kovács Kamilla Az államszocialista évek ikonikus elektronikai termékgyártója a Videoton és az Orion vállalat volt. Schiffer Pál híres dokumentumfilm sorozata, a Videoton-sztori ma már társadalomtörténeti forrásanyagnak számít. A szerző a rendszerváltozás megismételhetetlen és visszahozhatatlan pillanatait rögzítette a Videoton gyár dolgozóinak szemszögéből. Az alábbi háromrészes sorozat a másik nagy ikonra, az Orion Vállalatra fókuszál. Miként alapították a gyárat? Mi történt a világháborúk alatt? Milyen módon került állami tulajdonba? Hogy élte meg az államszocialista éveket, a rendszerváltozást, majd a privatizálást, ill. mi történik ma az Orionban?

Tovább
19. század Forrás Kult 

Gurka Dezső (szerk.): A báró Podmaniczky család szerepe a 18-19. századi magyar kultúrában (Recenzió)

Zsidai Réka A kora újkori elitkutatás területén mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban impozáns mennyiségű szakirodalmi mű született, amelyek publikálását a rendelkezésre álló bőséges kéziratos, nyomtatott, valamint tárgyi és képi források tették lehetővé. Jelen tanulmánykötet a társadalom-, család-, mentalitás-, művelődés-, kultúr- és tudománytörténet határterületén helyezkedik el, a báró Podmaniczky családot fókuszpontba állítva a 18-19. század fordulóján. A témaválasztás indokolt, mivel a jelzett időintervallum egy átmeneti időszakot ölel fel, amely lényegi szemlélet- és mentalitásbeli változásokat eredményezett. Ez a szellemi sokszínűség természetszerűleg hatással volt az élet minden területére, amelyek lecsapódásai legszembetűnőbben az irodalomban,…

Tovább
Forrás kora újkor 

Két roham Buda ellen

1686 júliusának végén a Szent Liga serege már egy hónapja ostromolta Budát, bármilyen eredmény nélkül. Lotharingiai Károly herceg mindenképpen el akarta foglalni, mielőtt megérkezik a felmentő sereg. Július 24-re újabb rohamot tervezett, amire egy akna felrobbantása adta volna meg a jelet. „az említett akna, noha 36 mázsa lőporral töltötték fel, minthogy nem pontosan a fal alatt húzódott, […] visszafelé sült el, és nemcsak első vonalainknak repült neki, hanem a hátsó vívóárkokban is iszonyú pusztítást végzett, részint megölve, részint megsebesítve 200 császári és 100 brandenburgi katonát. A falban egyáltalán nem esett…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A KISZ esküvők kora

Tóth Eszter Zsófia  A szocialista időszakban volt egy mára elfeledett házasodási forma: a KISZ-esküvő. Vagyis olyan esküvő, amelyet a Kommunista Ifjúsági Szövetség védnökölt. Hogyan történt ez és miért volt fontos az államnak? A szocialista időszak állama vallásellenes volt, az ateista állampropaganda megjelent abban a formában is, hogy az élet fordulóihoz kötődő ünnepeket társadalmi tartalmú ünnepekként definiálták újra (KISZ esküvő, névadó, társadalmi temetés). Az ünnepekben a hagyományos formákból bizonyos elemeket, melyek nem vallásos tartalmúak voltak, átemeltek. Így az esküvőnél a menyasszonytáncot. Azonban fontosnak tartották, hogy étteremben legyen az étkezés, nem otthon,…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Szembesítés 1989-ben: az író elvtárs esete a Gulág-elítéltekkel

Murai András – Németh Brigitta A következő történet három főszereplője: Berkesi András, a Kádár-rendszer egyik legsikeresebb bestseller írója, volt ÁVH-s tiszt, egy Gulág-túlélő, Nagy Sándor valamint egy Gulág-rab fia, Balikó Mihály, akik a rendszerváltás évében egy nyilvános rendezvényen találkoztak. A találkozás az író számára váratlan volt, a másik két szereplő azonban lélekben készült az eseményre. Nagy Sándor, egykori Gulág-rab 40 éve nem nézhetett annak a szemébe, aki szovjet lágerekbe juttatta, Balikó Mihály pedig kérdéseket akart feltenni az író elvtársnak, aki 1948-ban vallatta, verte az apját, majd átadta a szovjet hatalom…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Az Orion sztori 2. – Az államszocializmus időszaka

Friesz-Kovács Kamilla Az államszocialista évek ikonikus elektronikai termékgyártója a Videoton és az Orion vállalat volt. Schiffer Pál híres dokumentumfilm sorozata, a Videoton-sztori ma már társadalomtörténeti forrásanyagnak számít. A szerző a rendszerváltozás megismételhetetlen és visszahozhatatlan pillanatait rögzítette a Videoton gyár dolgozóinak szemszögéből. Az alábbi háromrészes sorozat a másik nagy ikonra, az Orion Vállalatra fókuszál. Miként alapították a gyárat? Mi történt a világháborúk alatt? Milyen módon került állami tulajdonba? Hogy élte meg az államszocialista éveket, a rendszerváltozást, majd a privatizálást, illetve mi történik ma az Orionban?

Tovább