20. század Forrás 

„mindenáron tovább akartunk menni”- Újságírók kalandjai Kongóban

Forradalom, puccs vagy rendszerváltozás idején könnyen keveredhetnek okkal vagy ok nélkül gyanúba az újságírók, a külföldiek és a külföldi újságírók. A hetvenes évek végén Lengyelországban megjelent egy riportkötet, ahol az átvezető szövegekből egy ilyen történet bontakozik ki. Ryszard Kapuscinski az 1950-es évek végén érkezett Afrikába.  „Abban az időben a világot valóban nagyon érdekelte Afrika. […] rejtély volt, titok – nem tudta senki, hogy mi történik majd, ha háromszázmillió ember […] azt követeli, hogy ő is hallathassa a hangját a világban. […] tudni szerették volna az emberek, mi történik ezen a…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A robbanós tévé – Videoton Color Star

Tóth Eszter Zsófia A színes televízió áhított fogyasztási cikk volt az 1980-as években. Egy nap arra lettem figyelmes, mikor jöttem haza az iskolából, hogy apám egy kollegájával irdatlan nagy televíziókészüléket cipel és mindketten görnyedeznek a súlya alatt. Ez volt az első színes televíziónk, orosz gyártmány, a Raduga (Szivárvány) névre hallgatott és szovjet laktanyából vettük kéz alatt. Annyira nehéz volt, hogy azon a szekrényen maradt, ahová aznap letették, 10 éven át. Viszont legalább nem robbant fel és színesben nézhettem a Sandokant rajta.

Tovább
19. század Forrás 

Budapesti utcanevek a történeti emlékezet szolgálatában a 19. század második felében

László Andor Korábban láthattuk, miként jelentek meg a kiemelkedő történelmi személyiségeknek, eseményeknek emléket állító utcanevek a reformkorban, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során elsősorban a fővárosban, de vidéken is. E szokás az abszolutizmus korában sem szűnt meg, ám országosan a kiegyezés hozott fordulatot: fokozatosan áttértek a természetes indítékú névadásról a tiszteletet kifejező utcanevekre. A folyamat cseppet sem volt zökkenőmentes, hiszen több eltérő szempont merült fel az elnevezések során.

Tovább
Forrás Középkor 

A Vinland-térképről – kérdőjelek egy különös kompiláció körül

A  háromszázezer dollárért megvásárolt, majd a Yale Egyetem számára adományozott térkép az első, vele kapcsolatos tudományos kiadvány 1965-ös megjelenése óta megosztja a kutatást. Az 1957-ben előkerült, Észak-Amerika és Grönland partjait feltüntető Vinland-térképet többen Amerika legkorábbi ábrázolásának tartják. A kutatásban a legutóbbi időkig hagyományosan a 15. század első felére tették készítésének korát, azonban a fenti datálás kétségeket ébreszt: igen valószínű, hogy hamisítvánnyal van dolgunk.

Tovább
Forrás kora újkor Középkor 

Virtuális városnézés: a brassói Fehér-torony

Brassó (románul Brasov, németül Kronstadt/Kronen, latinul Brassovia vagy Corona), az erdélyi szászok egykori központja évszázadokon át kiemelkedő szereppel bírt (legyen szó történelemről vagy gazdaságról-kereskedelemről), és ma is Románia egyik fontos nagyvárosa. Ennek megfelelően a közép- és újkorban komoly erődítmény-rendszer védte, amelynek a városfalakon kívül jó pár, többé-kevésbé önálló tagja is volt. Kellett is a védelem, mert a város fekvése katonai szempontból igen kedvezőtlen; egy völgykatlanban található, két oldalról is belátható-belőhető. Ez utóbbi tény eredményezte mai főszereplőnk, a Fehér-torony felépítését is. A Fekete-toronnyal együtt észak-északnyugatról biztosították a városfalat a Bácsél/Raupenberg (Hernyó-hegy)/Warte…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A dobozos sör

Tóth Eszter Zsófia A szocialista időszakban a dobozos sör szintén egy olyan termék volt, mely elsősorban bécsi bevásárlótúrákhoz kapcsolódott: ott lehetett nagyobb mennyiségben beszerezni. A szocialista fogyasztástörténet egy sajátos jelenségének számított, hogy a kiürült dobozokat nem rakták ki, hanem e nyugati terméket kitették a konyhaszekrények tetejére, akár feltornyozva, tornyot építve belőle, a fogyasztás sajátos emlékműveiként Ebben a cikkben arról írok, hogyan ábrázolta a szocialista sajtó a dobozos sört.

Tovább
19. század 20. század Forrás 

A Kodály körönd négy szobra

László Andor Korábban szóltunk már Ferenc József 1897 szeptemberi nevezetes kéziratáról, amellyel tíz, magyar történelmi személyiséget ábrázoló szobor felállítását vállalta Budapesten. A bejelentést hatalmas lelkesedéssel fogadták országszerte, így nagy várakozás előzte meg felállításukat. Az előkészületeket személyesen Bánffy Dezső miniszterelnök irányította, részt vett a munkában például a polgármester és a főpolgármester, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnöke, Pauler Gyula országos főlevéltárnok, vagy Fadrusz János szobrász.1

Tovább
19. század Forrás 

A trónörököspár év végi ünnepi szokásairól (1881-1882)

Borovi Dániel – Vér Eszter Virág Rudolf trónörökös 1880. március 7-én jegyezte el Stefánia belga királyi hercegnőt. A menyasszony testi éretlensége miatt elhúzódó jegyességük idején  Rudolf többször is látogatást tett Brüsszelben, így májusban, Stefánia születésnapján, majd júliusban és októberben is. A karácsonyt viszont egymástól távol töltötték, mindketten szüleik és testvéreik társaságában ünnepeltek. Erzsébet Magyarországról – Márki Sándor kutatási szerint az esküvői előkészületek sokasága miatt – december 20-án utazott vissza Bécsbe, ahol családi körben az év vége telt. Kikapcsolódásként Rudolf és apja, valamint a szász király, I. Albert kíséretében 27-én vadászni…

Tovább
19. század 20. század Forrás 

Világjáró magyarok nyomában: bálnavadászat a Jeges-tengeren, rozmárhajsza a Spitzbergákon

Vojnich Oszkár egyike mára viszonylag elfeledett világjáróinknak, pedig regénybe illően kalandos (és tragikus) élete, valamint közel 20 éven át tartó utazásai igazán méltóvá tették (volna) az utókor figyelmére is. A gazdag délvidéki nemesi családból származó Vojnich szó szerint beutazta a Földet, Alaszkától Szamoáig, Ugandától a Spitzbergákig; élményeiről, vadászkalandjairól, tudományos megfigyeléseiről több (érdekes és olvasmányos) könyvben és cikkben számolt be, emellett több száz tárgyat hozott haza (ezek részben a Szabadkai Városi Múzeumban, részben a Természettudományi, illetve a Néprajzi Múzeumban találhatóak) és közel 1300 fényképet készített. Mai írásunkban egy korai utazásából villantunk…

Tovább
Forrás Kult 

Dirty dancing – a film és emlékezete

Tóth Eszter Zsófia Dirty dancing, avagy a Piszkos tánc- az 1987-es film nemcsak egy film volt a magyar közönségnek, többet jelentett egy zenés, táncos romantikus filmdrámánál. Vajon miért? A filmben ábrázolt amerikai világ 1963 nyarán – a Kennedy-gyilkosság előtt és a Beatles előtt, ahogy a főszereplő megfogalmazza, – elérhetetlen volt, bár ez esetben talán nem ez a döntő tényező. A nyaralás alatt kibontakozó szerelmi történet egyrészt álomszerű volt, ledőltek benne a társadalmi korlátok. A tánctanár fiú Johnny, a munkásosztályból érkezett, míg a Baby becenevű lány – akinek keresztneve Frances volt,…

Tovább