1918-1939 20. század Forrás 

Egy szovjet partizán Spanyolországban

A spanyol polgárháború kitörése után 1936 őszétől sok szovjet tanácsadó érkezett az országba, akik mindent jobban tudtak, mint a spanyolok és mindenhez (is) értettek. Egyikük annyira szerencsés volt, hogy túlélte a polgárháborút, sőt az otthoni tisztogatást is és azt is megengedték, hogy megjelenjenek a visszaemlékezései. 1937 nyarán a Moszkva-Volga csatorna egyik építésvezetője, Sztanyiszlav Alekszejevics Vaupsaszov vendégeket kapott. „megkérdeztek, elmennék-e a spanyolországi háborúba. […] Csak azt tisztáztam, hogy milyen minőségben. – A profiljába vágó munkára – hangzott a válasz. […] A felkészülés több hónapig tartott […] nyelvet tanultam, ismerkedtem az ország…

Tovább

Mária Terézia élete és oktatáspolitikája – II. rész: A Ratio Educationis

Ébner Zsuzsa Annak ellenére, hogy Mária Teréziát nem készítették fel az uralkodói szerep betöltésére, számos széleskörű rendeletet hozott, amelyek jelentős reformokhoz vezettek. Így volt ez az 1777-es Ratio Educationis esetében is. Miért vált szükségessé az oktatás megformálása? Kiknek köszönhetjük a magyar közoktatás függetlenségét biztosító rendeletet? Mit jelentett a Ratio a gyakorlatban? Hogyan fogadták a kortársak? Írásom második részében ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Tovább
1918-1939 20. század Forrás Horthy-kor 

Klebelsberg Kuno élete és oktatáspolitikája

Ébner Anna A rengeteg áldozatot követelő vesztes világháború, a társadalmat szétziláló forradalmak, az igazságtalan trianoni békediktátum mind közrejátszottak abban, hogy hazánk tekintélye 1920-ra mélyre süllyedt és jövője bizonytalanná vált. A területeinek két harmadát elveszítő, szétzúzott iskola-, település-, közlekedés- és iparhálózattal rendelkező országnak azonban mégis sikerült kiutat találnia a nemzetkatasztrófából és a fejlődés útjára lépnie. Ebben nagy szerepe volt a Bethlen-kormány „erős emberének,” Klebelsberg Kunonak, aki a kultúra lámpásával felvértezve igyekezett pótolni a veszteségeket és biztosítani az ország talpra állítását.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Apa, gyermekkel egyedül a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia Gyermekét egyedül nevelő apa; ez az, ami ritkának számított a szocialista időszakban. Hiába voltak már modern apák, a gyermek nevelése az anya felségterületének számított. Ugyanis, ha az édesanya meghalt, az apa többnyire nőrokonokhoz – nagymama, lánytestvér – adta gyermekét és/vagy igyekezett újraházasodni, mostohaanyát hozni a házhoz. Válás esetén pedig csak akkor maradt a gyermek az apával, ha az anya lemondott róla, mentális beteg vagy alkoholista volt, vagy bűncselekmény miatt érdemtelen a gyermek nevelésére. Kíváncsi voltam mégis arra, cikkezett-e egyáltalán a sajtó, és ha igen, milyen szövegkörnyezetben írt…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Müzli, a rendszerváltás eledele

Tóth Eszter Zsófia  Abban a pillanatnyi csendben, mikor már érezni lehetett a változást, de még nem tört be Magyarországra a kanálhajlító Uri Geller, az akupunktúra és az agykontroll, vagyis a rendszerváltás kísérőjelenségei és mikor még nem hallottunk sem a Testkontrollról, se Maria Treben füveskönyvéről, megjelent a magyar piacon az egészséges étkezés egyik előhírnöke, a müzli. Egy olyan világba érkezett, ahol a zsíros kenyér, a hurka-kolbász számított alap ételnek és nem nagyon figyeltek az egészséges táplálkozásra az emberek. Viszont a feszült, stresszes életmód miatt egyre több volt a civilizációs betegség, az…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború II. Világháború képes történelem Szocializmus 

Csizmák a talapzaton – Szobordöntések- és eltávolítások Budapesten

László Andor Mostanában egyre gyakrabban olvassuk, látjuk a hírekben, ahogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa városaiban sokan a szobrok ellen fordulnak, több évszázaddal ezelőtt élt személyiségek válnak a gyűlölet célpontjaivá. Köztük olyanok, mint Amerika felfedezője, Kolumbusz Kristóf vagy éppen a Napóleon ellen győztes angol Nelson admirális. Budapesten nemrégiben Winston Churchill angol miniszterelnök városligeti szobrának talapzatát festették le. Londonban létrehozták a Közterek Sokszínűségéért Bizottságot, amely áttekinti a város összes köztéri szobrát és utcanevét, és javaslatot tesz majd a változtatásokra. Az új keletűnek tűnő mozgalom azok emlékműveit kifogásolja, akiket gyarmatosítóknak, rasszistáknak, a…

Tovább
Forrás 

Mária Terézia élete és oktatáspolitikája – I. rész: Mária Terézia élete

Ébner Zsuzsa Ha a rendelkezésünkre álló levelek, festmények, szakirodalom alapján megpróbáljuk bejárni azt az utat, amelyet Mária Terézia tett meg 1717 és 1780 között, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy egy kihívásokkal teli, páratlan életút bontakozik ki előttünk. Utazásunk elején egy babáját szorongató kislánnyal találkozhatunk, aki kacagva rohan végig a bécsi palota folyosóin, s mire hosszú évek után utolérjük, már a kertben üldögél és ujjai egy lotaringiai hercegtől kapott levél köré fonódnak… Látjuk, ahogy feleséggé, majd édesanyává válik, 1740-ben pedig királynővé. Ott vagyunk mellette, amikor fegyverrel kényszerül megvédeni örökségét, és akkor is,…

Tovább
19. század Forrás 

Történeti emlékezet az utcanevekben a 19. században

László Andor A minket körülvevő utcanevek magukon viselik a történelmi idők lenyomatát, vallanak azokról a korokról, amikor elkeresztelték őket, hűen tükrözik a változó történeti emlékezetet. Ha hihetünk egy jóval későbbi beszámolónak, már a 18. század végén szimbolikus jelentőséggel bírtak. Állítólag „mikor II. József idejében Kolozsvár utcáit is »hivatalosan« el akarták nevezgetni, az asszonyok meszelőket ragadtak és az utcasarkokon az új név meg sem száradhatott, nyomban bemeszelték.”[1] Az utcanevek „átszabása” a 19-20. századi rendszerváltások elengedhetetlen velejárója. Az új politikai berendezkedések fontosnak tartották az előzővel való szakítás minél látványosabb bemutatását csakúgy, mint…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború Szocializmus 

A kolorádóbogarak elleni harc az 1950-es években, vagyis “az amerikai imperializmus egy újabb csapása”

Tóth Eszter Zsófia  Gyerekkoromban, mikor apám mesélt este, mindig igaz történeteket mesélt, sokszor a saját gyermek- és ifjúkoráról. Az egyik ilyen történet a kolorádóbogarakról szólt, arról, hogy gimnazistaként menniük kellett a krumpliföldekre, irtani a kolorádóbogarakat, mese nem volt, kötelezően irtani kellett, azt mondták nekik, az amerikai imperializmus újabb támadása a ma már krumplibogárként elhíresült kártevők személyében jelenik meg. Akkoriban, amikor ezt mesélte, fogalmam sem volt, mi az a Colorado, és Amerika is csak az Amerikából jöttem játék révén valami messzi, távoli világ volt, ahová mi sosem jutunk el.

Tovább
20. század Forrás Hidegháború 

Végzetes tesztmerülés; a USS Thresher tragédiája

1963. április 10-én tesztmerülés végrehajtása közben 129 fővel a fedélzetén elsüllyedt az USA haditengerészetének Thresher nevű atomtengeralattjárója. A Thresher volt az első katasztrófát szenvedett atomtengeralattjáró, így az esemény hatalmas sajtóvisszhangot kapott a vasfüggöny mindkét oldalán (alig egy évvel vagyunk a kubai rakétaválság után!). A hajó pusztulásának okairól ma is több elmélet kering, sokan nem fogadják el a hivatalos változatot (lásd később) és évtizedek óta követelik a teljes vizsgálati anyag (forrástól függően 1700 vagy 3600 oldal) nyilvánosságra hozatalát. James Bryant nyugalmazott kapitány (aki a Thresher három testvérhajóján is szolgált, egyen parancsnokként)…

Tovább