20. század Forrás Szocializmus 

A Derrick sorozat

Tóth Eszter Zsófia Aus der Reihe – Derrick villódzott az 1980-as években a nappalik képernyőjét a nyugatnémet krimisorozat kezdetét jelző felirat. Cikkemben a sorozat korabeli sajtóvisszhangjának jártam utána. Az NSZK filmsorozatot 1974. október 20-án vetítették először Nyugat-Németországban, majd minden második pénteken került adásba. Népszerűsége a Derricket játszó Horst Tappertnek, és a nyomozótársát, Harryt alakító Fritz Weppernek is köszönhető. Magyarországon 1978-tól vetítették. [1] A magyar nézők bepillanthattak a nyugat-német mindennapokba is, és Derrick nyomozó fáradhatatlan volt, udvarias és együttérző. A főfelügyelő elegáns külsejére csak mindig táskás szeme vetett némi árnyékot. A sorozatból összesen…

Tovább
20. század Forrás 

Breakdance, avagy „törőtánc” Magyarországon

Tóth Eszter Zsófia 2011-ben Pittsburghben adtam elő, történelem szakos diákoknak. Illusztrációként, milyen volt Magyarország az 1980-as években. A Rocktérítő cím film részleteként a klipben láthatóak budapesti fiatalok, ahogy breaket táncolnak. A hatás elképesztő volt az amerikai diákokra: nagyon lelkesek lettek, hogy Magyarországon is táncolták az amerikai break táncot Cikkem e tánc és a Breakdance című film korabeli sajtóvisszhangjáról szól. A breaktánc felfogható a szabadság egyfajta megélésének is az 1980-as években. Gondoljunk abba bele, hogy az utcán – a budapesti Felszabadulás terén vagy a Vörösmarty téren – megjelennek magnós fiatalok és…

Tovább
19. század Forrás 

A pesti Széchenyi-liget létrejötte a 19. században

László Andor A magyar főváros első sétányai még a 18. század végén jöttek létre a budai Városmajorban, valamint a pesti hajóhídfőnél, ahol a helyi kamaraigazgatóság hárs- és akácfák ültetését kezdeményezte. Az utóbbi helyszín azonban a rossz talaj, a fák elhanyagolása, és a környező magas házak miatt nem volt különösebben kedvelt, így 1808-ban az akkor alakult Szépítési Bizottság új sétány létesítése mellett döntött szintén a Duna-parton. E mellett indítványozták fák ültetését a város más utcáin és terein is.[1] A tervek nem valósultak meg,[2] amin nem csodálkozhatunk, hiszen ekkoriban nem sokan tartották…

Tovább
Forrás kora újkor 

„Hogy mi a boldogság, azt nem tudom” – egy orosz hercegné visszaemlékezései

Egy asszony a férje iránt érzett szerelemből vállalja, hogy elkíséri őt a szibériai száműzetésbe? Biztos valami romantikus regényről van szó… csakhogy valóban megesett ilyen, az 1730-as években. 1767-ben egy kijevi zárda egyik lakója a fia és menye kérésére megírta a visszaemlékezéseit (ez az első női emlékirat Oroszországban). “mindig kértétek, legyen nálam emlékeztetőül egy napló, ami arról szólna, [velem] milyen említésre méltó dolgok történtek […] életem mindmáig nyomorúságos, de ezzel a naplóval szeretnélek megvigasztalni benneteket, és kívánságotokat teljesíteni. […] sokat írni nem tudok, de […] mindazt [megpróbálom] felidézni, ami életemben megadatott.”…

Tovább

Botcsinálta felkelővezér? Bocskai István 1604-es felkelésének kezdetei; A hamis hírek történelemformáló erejéről

László Andor A politikai élet szereplői gyakran élnek nem kifejezetten lovagias eszközökkel, és sokszor a körülmények szerencsés vagy éppen szerencsétlen alakulása is meghatározó szerepet kaphat egy-egy történelmi esemény alakulásában. Igaz ez a három részre szakadt Magyarország időszakára is, amelyben sok szempontból fordulatot hozott a Bocskai-felkelés. Kezdetekor, az elhúzódó törökök elleni háború utolsó éveiben, széleskörű elégedetlenség uralkodott az országban, ám ennek ellenére a véletlennek is jelentős szerep jutott a sikeresnek bizonyuló szabadságharc kitörésében. A szükséges szikra meglehetősen furcsa körülmények között pattant ki.1

Tovább
20. század Forrás I. Világháború képes történelem 

Zeppelinek Budapesten és a nagyvilágban

A repülés vágy jóformán egyidős az emberiséggel, viszont használható (és nem feltétlenül közveszélyes) megoldásra a 18. század végéig várni kellett. Ekkor jelentek meg az első, üzemszerű használatra is alkalmas hőlégballonok (városok bombázására ugyan már használtak korábban is ilyeneket, elenyésző hatékonysággal és személyzet nélkül), amelyeket azonban nem lehetett kormányozni. Az igazi áttörést a kisméretű, de elég erős belső égésű motorok megjelenése hozta el, amelyek új korszakot nyitottak a léghajózásban és a merevszárnyú repülésben is. Mai képes cikkünkben a kormányozható léghajók (pontosabban a zeppelinek) fénykorának néhány – elsősorban magyarországi kötődésű – pillanatát…

Tovább
19. század Forrás 

Mátyásunk szobra hol késel az éji homályban?! – Hogyan nem készült el Hunyadi Mátyás reformkori emlékműve

László Andor Napjainkban ismét felmerült a terv Hunyadi Mátyás csontjainak azonosítására, majd azok újratemetésére egy erre a célra létrehozott nemzeti kegyhelyen Székesfehérváron. Nagy királyunk mindig kitüntetett helyet kapott a magyar emlékezetpolitikában, kolozsvári vagy a budai várban található szobrai közismertek csakúgy, mint a róla készült híres 1476-es portré. Köztéri lovasszobra viszont máig nincs a fővárosban (a kolozsvári alkotás modellje látható a budai vár Hunyadi termében). Pedig már a reformkorban kísérletet tettek nagyméretű szobra felállítására, és szintén felmerült a „nagy férfiak” síremlékei kultuszhellyé tételének gondolata is.

Tovább
Forrás kora újkor 

Az indiánok fogságában

Egy angol nő az indiánok fogságába kerül és csak sok kaland után szabadul? Persze, gondolhatnánk, valaki már megint lenyúlta Az utolsó mohikán sztoriját. Ez azonban valóban megtörtént (és ugyanolyan könyvsikert eredményezett, mint Cooper története). Először 1682-ben jelent meg, hat évvel az események után.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Egy különleges asztaltársaság: a Debreceni Bölcs Férfiak Sörtársasága

Topor István A különböző asztaltársaságok megszaporodásának az időszaka a 19. század második fele volt. A liberális politikát folytató Monarchia társadalmi-politikai légköre különösen kedvezett a létrejöttüknek. Az asztaltársaságok rendszerint társadalmi alapon és valamilyen „hobbi” köré szerveződtek. Ezek a baráti társaságok állandó törzshellyel is rendelkeztek. Saját szabályzatok alapján működtek. Megválasztott tisztségviselőkkel is rendelkeztek, akik közül nem egy tréfás titulust is viselt. A társaságok taglétszáma a pár főtől egészen a több tízig is terjedhetett. Az új tagok felvételét általában feltételekhez kötötték. Az 1948-as kommunista hatalomátvételt követően, mint sok más polgári szervezet, közösség, ezek…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A szexbomba és szexbálvány – a női szépségideál megnevezései a szocialista sajtóban

Tóth Eszter Zsófia A szexbomba jelentése női szexszimbólum. 1945 után, amikor a két világrend, a kapitalista és szocialista szemben állt, ez a terminológia egy sajátos terméke a folyamatos hadi készültségnek is. Mikor kísérleti atomrobbanások zajlottak a világban, nem véletlen, hogy a szépséget és szexualitást kisugárzó nőket egy olyan terminológiával illették, amelynek háborús jelentése is van. Ugyanis a szónak több értelme van: ellenállhatatlanul gyönyörű nő, illetve annyira gyönyörű nő, aki a férfienergiákat kirobbanásra készteti.

Tovább