5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére
Napra pontosan, 1901. március 12-én, egy amerikai vállalkozó 5,2 millió dollárt adományozott New Yorknak az első közkönyvtár megépítésére.
Az 1838-ban Skóciában született Carnegie szüleivel 1848-ban vándorolt ki az Egyesült Államokba. Kezdetben egy orsógyárban vállalt állást, majd hírvivőnek állt.
A skót származású Andrew Carnegie, az amerikai acélbirodalom megalapítója, iskolába alig járt, de minden alkalmat megragadott a tanulásra. Hamar kiderült, hogy hangról is meg tudja különböztetni a távírász betűket, ezért a pennsylvaniai vasúttársaságnál villámgyorsan haladt felfelé a ranglétrán.
Feletteseitől tehetségesen leste el az üzleti, menedzselési, befektetési fogásokat, így 12 év elteltével ő lett a vasútcég igazgatója. A jótékonysági akcióiról híres Andrew Carnegie 1862-ben megalapította a Keystone Hídépítő Társaságot, később a vasiparra és a síngyártásra koncentrált, majd hamarosan egy hatalmas acélművet is épített Pittsburgh mellett. Neki köszönhető, hogy az USA a világ első számú acélipari nagyhatalma lett. Carnegie-t a maga korában gyakran emlegették úgy, mint a világ második leggazdagabb embere John D. Rockefeller után.
Sikere fő titka az volt, hogy mindig remek szakemberekkel vette körül magát, és megbecsülte munkatársait. Hatvanöt évesen 400 millió dollárért eladta acélvállalatát, és nekiállt elosztogatni felhalmozott vagyonát. Tíz év alatt 350 millió dollárt fordított jótékonykodásra, főleg könyvtárakat és egyetemeket támogatott, valamint templomoknak ajándékozott orgonákat.