Mit olvassunk és mit ne Belső-Ázsia történetéről?

Balogh Mátyás

Magyarországon sokan érdeklődnek Belső-Ázsia története iránt. Ez jórészt a korai magyarság keleti eredetének, belső-ázsiai kapcsolatainak köszönhető. Az érdeklődők, sőt a szakavatott kutatók is gyakran a magyarság eredetének, korai kulturális kapcsolatainak tanulmányozásán keresztül szereznek egyéb, „még keletibb” népekre és azok történetére vonatkozó ismereteket. A laikus érdeklődők közül sokan így ismerkednek meg a szkítákkal, hunokkal, avarokkal vagy a türkökkel. Ez a nagyfokú érdeklődés, ami a laikusok részéről nem ritkán nevezhető identitáskeresésnek, önigazolást kereső kíváncsiságnak, piacot teremt. A magyarság és testvérnépeinek mondott belső-ázsiai nomádok nagyszerűségét, vitézségét és természetesen közös hun-türk származását hangsúlyozó rendezvények szervezői, könyvek szerzői készséggel vállallják, hogy a szittyaságukat veszni érzők pszichés igényeit a tényekre fittyet hányó, prekoncepciózus előadásaik és írott munkáik által kielégítsék. Sajnos a tények iránt érdeklődő, igényes olvasó/hallgató közönség, felkészületlensége révén (nem mindenki végezhet történelem, turkológia stb. egyetemi szakokat) gyakran nem tudja elkülöníteni a dilettáns tudományoskodást a valódi tudománytól. Rövid videómban ezek számára, a belső-ázsiai népek történetével kapcsolatban a tényekre és megalapozott feltevésekre  kíváncsi érdeklődők számára ajánlok olvasnivalót. Úgy gondolom, hogy akik elolvassák ezeket a könyveket, azok jó eséllyel már nem fogják kezükbe venni például Obrusánszky Borbála „műveit”. Aki tudja milyen a jó bor, nem Dankó Pistát iszik, aki tudja milyen a jó zene nem Nicki Minaj-t hallgat.


Ajánlott irodalom

Barfield, Thomas J. The Perilous Frontier, Nomadic Empires and China 221 BC to AD 1757. Cambridge and Oxford: Blackwell. 1992

Denis Sinor (szerk.). The Cambridge History of Early Inner Asia. Cambridge University Press. 2008

Vásáry István, A régi Belső-Ázsia története. Budapest:Balassi. 2003 (Szeged: JATE 1993)

Facebook Kommentek