KÖNYVISMERTETŐ; Az elmondhatatlan apa(i)szeretet könyve – Tóth Eszter Zsófia: Apa-történetek
Topor István
Tóth Eszter Zsófia történészt, társadalomkutatót nem kell bemutatni a Napi Történelmi Forrás olvasóinak, hiszen a portál állandó szerzője és számtalan írása jelent meg honlapunkon. Eddig tizenöt kötetet jegyez. Írt könyvet többek között a rendszerváltozás utáni első magyar miniszterelnökről, Antall Józsefről. 1956-os hősökről (Csömöri hősök). A nők Kádár-kori helyzetének két könyvet is szentelt: Kádár leányai – Nők a szocializmusban és Puszi Kádár Jánosnak címmel. Két szerzőtársával, Bajzáth Sándorral és Rácz Józseffel vizsgálta a szocializmus kori magyarországi kábítószerezés történetét (Repülök a gyógyszerrel). Murai Andrással két könyvet jelentettek meg: Szex és szocializmus és 1968 Magyarországon. Miért hagytuk, hogy így legyen? 2019-ben látott napvilágot a Poós Zoltánnal készült közös könyve a Csemege ajándékkosár. Ebben a Kádár-korszak fogyasztási szokásait, népszerű márkáit és a korszak zenéjét vették górcső alá.
Most azonban új arcát mutatta meg. Szépíróként debütált Apa-történetek című kötetével. Bár már egyes részek megjelentek az Előretolt Helyőrség és a Magyar Kultúra 2021 – 2022-es számaiban és a Trianoni történetek című kötetében is. A kötet a Könyvfesztiválra került a könyvespolcokra a Publio Kiadó jóvoltából. Ezt a művét a húsz éve elhunyt édesapja emlékének szentelte, amelyet édesapjának, fiának, Sanyinak és kedvenc kutyájának, Bukfencnek ajánlott. Egy bejegyzésében vallott arról, hogy édesapja szeretete adott erőt ahhoz, hogy ezt a könyvet megírja. Az apaszeretet
„teremtő ereje átível évtizedeken, és a szeretet segít élni, újrakezdeni, mindig”.
Azonban már most leszögezhetjük, hogy valójában három személy köré rendeződnek a történetek. A rajongásig szeretett édesapa mellett maga a szerző és gyermeke, Alex alkotja ezt az egymástól elválaszthatatlan hármast.
A könyv három fejezetre tagolódik. Az első fejezet címe Amikor még együtt volt a család. Huszonhat novellát olvashatunk ebben a részben. Szinte kivétel nélkül mindegyiknek a kulcsfigurája az édesapa. A vidékről a fővárosba kerülő tehetséges, a jéghátán is megélő fiatal felemelkedésének történeteit idézi meg a szerző. Hogyan lett a gyári munkásból – szorgalmának és kitartásának köszönhetően – főiskolai tanár. Hogyan teremtett biztos alapokon nyugvó otthont imádott feleségének és nehezen megfogant gyermekének. Alakjában egy új apatípus jelenik meg: a gyermeke gondozásában és nevelésében aktívan megjelenő modern apuka típusa. Ennek köszönhetően alakul ki apa és lánya között megbonthatatlan szövetség. Kettejükön kívül megismerjük a szűkebb és tágabb család érdekes történeteit is.
A második fejezetben (Felnőtt évek) bepillanthatunk az anyává vált lány életének sorsfordító pillanataiba: tanúi lehetünk gyermeke megszületésének, megcsalatásának és elhagyásának; megismerhetjük belőle a barátokon önzetlenül segítő nőt. Végig követhetjük annak a folyamatát, hogy az apai mintának köszönhetően, hogyan vált ő maga is a gyermeke életét és sorsát a magáé elé rendelő, szerető anyává.
A harmadik rész (Pillanatképek) hatvanhárom etűdből áll. A rövid írások mégis egységes egésszé állnak össze, amelynek összetartó erejét a három, már korábban említett, főhős történetei adják. Szívet melengető pillanatképek sorjáznak a fejezetben. Számomra a két legmegkapóbb történet a Japán baba és az Úszás volt. Az elsőben a családi kapcsolatok ereje mellett tesz hitet. A másodikban pedig saját és gyermeke sorsán keresztül vall arról, hogy
„minden generáció túlszárnyalja az előzőt, és ez így jó. Csak a megfelelő hely és emberek kellenek hozzá.”
A szépíró mellett szinte mindegyik novellában ott van a történész, társadalomtörténész. Az édesapa és az édesanya sorsának alakulását gyökeresen meghatározó Kádár-korszak számtalan módon bukkan fel a fejezet rövid történeteiben. És felvillannak az elmúlt 60-70 év legjellemzőbb zeneszámai is. A szerző facebook oldalán tizenöt dalból álló listát is közzétett az olvasók számára. És tanúi lehetünk a „csodák éve” utáni változásoknak.
Szívbe markolóan szép történettel zárja a kötetet Tóth Eszter Zsófia. Saját mulandóságával szembesülve dialógust folytat édesapja szellemével, amelyben azt is bevallja, hogy apja hiányával nem tud mit kezdeni. Ennyi idő távlatában sem tud belenyugodni az elvesztésébe.
Az igényes, szépirodalmi stílusban megírt művet, jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki egy korszakot, egy gondolkodásmódot és a nehézségek túléléséhez szükséges bölcs „apai praktikákkal” akar megismerkedni.
Tóth Eszter Zsófia: Apa-történetek, Publio Kiadó, Budapest, 2022. 212 p. (a kép forrása)
Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.
A nyitóképen apák és gyerekeik az állatkertben, 1975. Rubinstein Sándor/FORTEPAN, 78166 (ILLUSZTRÁCIÓ)