20. század Hidegháború 

„Bizalmas Izrael”: A csehszlovák fegyverek szava – I. rész

Csehország nemcsak elítélte az Ukrajna ellen indított 2022. február 24-i orosz támadást és csatlakozott a nyugati szankcióhoz, hanem nagyon aktívan kiveszi részét a kelet-európai ország felfegyverzésében is. Prága ez utóbbi lépése korántsem meglepő, mivel Csehszlovákia a történelmében több alkalommal fegyverrel látta el a megtámadott államokat vagy a függetlenségért küzdő mozgalmakat. Bár szinte az összes nagyobb második világháború előtti és hidegháború alatti fegyveres konfliktusban előfordult, hogy az egyik vagy akár mindkét fél csehszlovák fegyverekkel (is) harcolt, de a most induló cikksorozatunk azokat az eseteket mutatja be, amikor a csehszlovákok által küldött…

Tovább
20. század II. Világháború 

Két föderációs elképzelés radikális kritikája

A második világháború alatt zajlott a föderációs gondolat reneszánsza: az interbellum időszakában papírra vetett gondolatok nyomán számos politikus, publicista fejtette ki a véleményét a békeidőszak ideális államrendszere kapcsán. A Kállay-kormány idején a magyar fél is két memorandumot juttatott el a szövetségesekhez, miközben az angolszász hatalmak szakemberei is a háború utáni közép-európai államalakulatokat tervezték papíron. A Foreign Affairs 1942 januári számában két elképzelést publikáltak: az egyik Edvard Beneštől, a csehszlovák emigráció vezérétől, a másik Habsburg Ottó főhercegtől származott. A két tervezet Magyarországon is ismertté vált: erre példa, hogy 1942 novemberében a…

Tovább
20. század Horthy-kor 

Connaught hercege és Szent István koronája – az angol szabadkőműves nagymester, mint magyar királyjelölt

1921. november 3-át írták, amikor második, sikertelen trónvisszaszerzési kísérlete után IV. Károly és felesége, Zita királyné elhagyta háziőrizete helyszínét, a tihanyi apátságot. Egy brit hadihajón, az HMS Glowworm-on brit kíséret alatt leereszkedett a Dunán, hogy Konstantinápolyt érintve Madeirára érkezzen, amit az antant állandó tartózkodási helyéül rendelt élete hátralevő részére.[1] Október 23-án veszítette el a budaörsi csatát, onnantól őrizetben élt. A kisantant országai azonban most is, pont ahogy félévvel korábban a király első visszatérési kísérletekor, értesülvén a közvetlen veszély elhárultáról, megpróbálták annak a látszatát ameddig lehet, fenntartani, hogy szorult helyzetbe, esetleg lemondásra…

Tovább
19. század 1918-1939 

Az aostai herceg és magyar királysága – I. felvonás: 1921

Aosta – város Észak-Olaszországban, egykor veterán praetoriánusok otthona. Alig-alig kerül szóba neve a hazai történeti irodalomban. Horthy Miklós emlékirataiban egy helyen váratlanul mégis előbukkan. A volt kormányzó keleti fronton repülőbalesetet szenvedett fia, István temetésének leírását egy szövegkörnyezetétől minden szempontból eltérő bekezdéssel zárja. Felidézi, hogy akkoriban külföldön az a hír járta, hogy III. Viktor Emmanuel olasz király magyar királlyá választásáról folynak Budapesttel tárgyalások, mint ahogy korábban, írja ő: „az aostai herceget, a kelet-afrikai olasz hadvezért vették ebből a célból számításba.” „Ezzel kapcsolatban azt a nyilatkozatot teszem” – jelenti ki „hogy ilyen…

Tovább