20. század Forrás 

Jelentés a felvidéki magyarság hangulatáról 1935-ben

Keller-Deák Kristóf Az 1920-as évtizedben intenzíven megkezdődött a magyar katonai attaséi szolgálat és ezzel együtt a magyar katonai hírszerzés felállítása is. Az attasék fő feladata az adott ország hadseregének megfigyelése, arról bármilyen információ gyűjtése és jelentése. Hatványozottan igaz volt ez a szomszédos államok, így például Csehszlovákia esetében. Esetünkben a hírszerzésnek nem csak katonai célja volt, hanem figyelemmel kellett kísérnie a határokon túlra került magyar kisebbségek helyzetét. Csehszlovákia esetében egy jelentés olyan ritka alkalomról számol be, mikor a magyar katonai attasé a Felvidéken személyesen is megtapasztalhatta a magyar lakosság hangulatát. Ebbe…

Tovább
20. század Forrás 

„NEDVES” HÍREI A „SZÁRAZ” VILÁGNAK: A szesztilalom első éve – sajtószemle az ohiói magyarokról

Puskás Péter A szesztilalom1, avagy a nagy szárazság időszaka 1920. január 16-án vette kezdetét egy hosszú politikai vitasorozat lezárásaképpen. Ezen a napon lépett hatályba az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának XVIII. kiegészítése2, amely 1933-ig nagyban befolyásolta az USA mindennapjait. Ettől az intézkedéstől az amerikai Kongresszus azt várta, hogy a társadalom rövid időn belül józan életűvé válik és a tapasztalt társadalmi és gazdasági problémák megoldódnak. Azonban elszámították magukat: az alkoholfogyasztás nemhogy csökkent volna, hanem nagy mértékben megnőtt, valamint olyan mértékben felfejlődött a szervezett bűnözés, hogy a mai napig ismerősen cseng, az ebben…

Tovább
20. század Forrás 

„Hazulról haza” – Hervay Gizella és a kisebbségi magyar sors

Tóth Eszter Zsófia – Máthé Áron „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!” (Tamási Áron) Az 1977-es bukaresti földrengésről, annak magyar áldozatairól és köztük is Hervay Gizella fiáról, Szilágyi Attiláról egy korábbi írásban már beszámoltunk. Most Hervay Gizella életén keresztül a XX. századi magyar kisebbségi sors jellemvonását, az „otthon hazátlanul” jelenségét szeretnénk bemutatni. Hervay Gizella erdélyi magyar költőnő élete lényegében a huszadik századi magyar sors különösen is „elátkozott” oldalát mutatta be. Öngyilkosság, családi tragédiák, országhatárok változása, áttelepülés – tulajdonképpen minden elem szerepelt ebben a szomorú történetben, ami a…

Tovább
Középkor 

Egy sosemvolt történelmi forrás tündöklése és bukása – Az iszfaháni kódex

Még manapság is gyakran találkozni különböző álhíroldalakon azzal, hogy egy rejtélyes forrás több ezer esztendővel korábbra repíti vissza a magyar nyelv múltját, és nem mellesleg igazolja a hun-magyar rokonságot. Ez a forrás nem más, mint az ún. iszfaháni kódex, amely néhány évvel ezelőtt nagy visszhangot kapott az alternatív őstörténet híveinek a körében. Természetesen azonnal megtalálták a felelőst az MTA képében, amely egzisztenciális okokból eltitkolni igyekezett egy magyar kutató nagy felfedezését. Manapság már tudhatjuk, hogy egy közönséges csalásról van szó, amely mögül az alternatív elméletet vallók jelentős része is kivonult, ám…

Tovább
Forrás Középkor 

Lóvátett Szerémség – Hogyan (ne) ferdítsünk forrásokat?

Szerző: Perényi Károly Jelen sorok írója 2010-ben, honfoglalás kori régészettel foglalkozó szakdolgozatának írásakor szembesült egy máig feloldatlan dilemmával. Miközben a régészettudomány és a történettudomány képviselőinek a honfoglaló magyarok életmódjával kapcsolatos vitája több szempontból lezáratlan és katarzis nélküli maradt, addig nem kevés történész megmaradt a honfoglalókkal kapcsolatos írott források felhasználásánál – olyan forrásoknál, melyek jelentős részének értelmezéséhez nyelvtudás és külön szakképzettség (például arab filológia, turkológia) szükségeltetik. Egyes kutatók tudományos súlya vagy iskolateremtő szerepe esetében pedig jótékony fátylat borítottak a nem is oly ritka filológiai eltévelyedésekre. A kilencvenes években Kristó Gyula több…

Tovább