Csehszlovákia – Oldal 2 – Napi Történelmi Forrás

1918-1939 20. század

Minden kezdet nehéz: az első magyar (majdnem) követ Prágában

2019-09-022019-09-02 Miklós DánielCsehszlovákia, diplomácia, Horthy-kor, IV. Károly, királypuccs, Magyarország0 comment

Közhelyszerű tény, hogy Csehszlovákia és Magyarország viszonya nem volt kifejezetten jó 1920-1945 között, azonban a két ország között mégis létezett diplomáciai kapcsolat a két világháború közti időszakban. Sőt, Cseh-Szlovákia feldarabolását követően Berlin alá rendelve tovább működött a magyar külképviselet a Cseh-Morva Protektorátus fővárosában egészen a háború végéig. A második világháborút követően a diplomáciai misszió újraindítása is számos nehézségbe ütközött, azonban az 1920-as kezdetek sem voltak problémamentesek: a kezdeti években volt Magyarország képviselője Prágában Tahvári és Tarkeői Dr. Tahy László.

Tovább

20. század Hidegháború Szocializmus

„Terjeszteni a forradalom tüzét” – A csehszlovák titkosszolgálat egyik legnagyobb külföldi akciója a hidegháború alatt

2019-08-142019-09-27 Krajcsír LukácsČeskoslovenské aerolinie/, Csehszlovákia, Doble Juegó, Fidel Castro, General de Inteligencia, gerilla, Grupo-2, Kettős Játszma, Kuba, Latin-Amerika, lebukás, Manuel-akció, rezidentúra, StB, tiktosszolgálat0 comment

A hidegháborús kémtörténelem egyik leghíresebb disszidálására került sor ötven évvel ezelőtt: Josef Frolík, a csehszlovák Állambiztonság (Státní bezpečnost/StB) Nagy-Britanniában dolgozó ügynöke az 1969-es nyári, bulgáriai nyaralása idején a családjával együtt – a CIA segítségével – az Egyesült Államokba menekült. Frolík részletesen beszámolt a keleti blokk titkosszolgálatainak működéséről, kiadta az angol kormányban dolgozó ügynökök és informátorok (például John Stonehouse) neveit, illetve az StB több külföldi akciójáról is említést tett – többek között kitérve a kubai ügynökséggel való „gyümölcsöző” együttműködésre. Habár azzal kapcsolatban nincs információ, hogy ezek között konkrétan említette volna a…

Tovább

20. század Hidegháború Szocializmus

Fegyvercsempészetből megbukott: A „Lidice-affér”

2019-06-102019-08-03 Krajcsír LukácsAlgéria, Csehszlovákia, Csehszlovákia Kommunista Pártja, fegyvercsempészet, Franciaország, František Nový, HTS, Kínai Népköztársaság, Ladislav Makový, Lidice, Lidice-botrány, Marokkó, Műszaki Csoportfőnökség, német kézifegyverek, Nemzeti Felszabadítási Front, Slovenija, tengerjárók0 comment

A hetvenhét évvel ezelőtt lerombolt Lidice már a második világháború alatt jelképpé vált: a cseh községről tereket, iskolákat, üzemeket, termelőszövetkezeteket – sőt, Kubában még újszülötteket is – neveztek el. A csehszlovák kommunista vezetés tökéletesen tisztában volt a szimbólum erejével, s igyekezett azt propagandacélokra felhasználni. Ezért korántsem meglepő, hogy a háború után Prága által elsőként megvásárolt tengerjáró a Lidice nevet viselte. Azonban a hajó ahelyett, hogy a „csehszlovák szocializmus dicsőségét” hirdette volna, egy olyan nemzetközi botrányba keveredett, amivel gyakorlatilag gúnyt űzött a névadójából.

Tovább

1956 Forrás Hidegháború Kult

„A délről jövő, nacionalista-revansista veszedelem..” – Recenzió az 1956-os forradalom visszhangja Csehszlovákiában című tanulmánykötetről

2018-12-042018-12-04 Krajcsír Lukács1956, Állambiztonsági Szolgálat, Antonín Novotny, Csehszlovák Néphadsereg, Csehszlovákia, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Csemadok, felvidéki magyarság, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Prága, prágai és pozsonyi levéltárak, Recenzió, tanulmánykötet, Új Szó0 comment

A historiográfiában korántsem szokatlan jelenség, hogy egy adott kiemelten fontos témáról vagy korszakról évekig, évtizedekig nem születik egyetlen komolyabb, hosszabb hangvételű, levéltári kutatásokon alapuló történészi munka. Aztán hirtelen, egy évben – egymástól teljesen függetlenül – több tudományos írás jelenik meg. Ugyanez történt Csehszlovákia és az 1956-os magyar forradalom esetében is, amellyel kapcsolatban sokáig csak résztanulmányok álltak rendelkezésre, de a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet köszönhetően nemrég egy tanulmánykötet látott napvilágot.

Tovább

20. század II. Világháború

Csehszlovákiáért, de Beneš nélkül

2018-09-08 Miklós DánielCsehszlovákia, Lengyelország, második világháború0 comment

Az Edvard Benešhez köthető második világháború alatti csehszlovák emigráció története legalább nagy vonalakban ismert Magyarországon (a Napi Történelmi Forrás hasábjain is olvasható néhány cikk a csoportosulással kapcsolatban), azonban az már kevésbé ismert, hogy az exelnök mellett mások is szerveztek, vagy próbáltak létrehozni emigráns politikai csoportokat, amelyek fő célja Csehszlovákia restaurációja lett volna. Az egyik ilyen tömörülést két szlovák, Štefan Osuský, az ország párizsi követe és Milan Hodža, Csehszlovákia addigi egyetlen szlovák nemzetiségű miniszterelnöke hozta létre. Erről a grémiumról ismert annyi Magyarországon, hogy Beneš mozgalma bekebelezte, Hodža pedig elszigetelődött. Sokkal kevesebb…

Tovább

Forrás II. Világháború

Mindenféle csehszlovák szervezkedésről

2018-06-282023-03-15 Miklós DánielCsehszlovákia, emigráció, Horthy-kor, Magyarország, második világháború, parlament, Teleki Pál1 Comment

Csehszlovákia (vagy akkori hivatalos nevén Cseh-Szlovákia) 1939. március 15-én történő megszűnése után nem volt egyértelmű, hogy újjá fog-e éledni az ország. Az év nyarára azonban megindultak olyan szervezkedések, amelyek az állam restaurációját tűzték ki célul, és hasonló módon kívántak működni, mint tették azt az első világháborúban. Akkor politikai lobbitevékenységgel kívánták az emigránsok elismerni, hogy Csehszlovákiának van helye a térképen, és katonai alakulatokkal szervezésével is érvényt kívántak juttatni elgondolásaiknak. Bár Közvetlenül a második világháború kitörése előtt még egységes csehszlovák emigráns mozgalomról nem lehetett beszélni, a magyar politikusok mindenesetre rendelkeztek némi ismerettel…

Tovább

Hidegháború

Politikai játszmák kereszttüzében – Csehszlovák önkéntesek az első arab-izraeli háborúban

2018-05-142019-11-23 Krajcsír LukácsAntonín Sochor, Csehszlovákia, első arab-izraeli háború, Gottwald-dandár, Hagana, Politikai játszmák kereszttüzében - Csehszlovák önkéntesek az első arab-izraeli háborúban, Rudolf Slánský, Smúél Mikunisz, Žatec-akció0 comment

Habár az első arab-izraeli háborúról már több könyvtárnyi irodalom született, mégis annak egyik aspektusával viszonylag keveset foglalkoztak a magyar és a nemzetközi historiográfiában. Ez a méltatlanul alulreprezentált téma pedig Prága szerepe a fegyveres konfliktusban, hiszen Csehszlovákia volt az első ország, amely hivatalosan fegyverekkel látta el a zsidó milíciákat és a május 14-én a függetlenné vált államot. Sőt, még egy csehszlovák önkéntesekből álló kontingenst is felállítottak, akiket az eredeti elképzelés szerint a palesztinai frontokra küldtek volna harcolni. Csakhogy a „Gottwald-dandár” rövid idő alatt az akkori nagyhatalmi és belpolitikai játszmák áldozatává vált.

Tovább

Forrás II. Világháború

Csáky István a csehszlovák emigrációról, és beszédének külföldi hatása

2018-01-03 Miklós DánielCsehszlovákia, Horthy-kor, II. világháború, külpolitika, Magyarország1 Comment

Csehszlovákia, pontosabban Cseh-Szlovákia 1939 márciusában történő megszűnése nyomán Prága kikerült a magyar külpolitika fő színterei közül, miközben a revízió, valamint a Teleki Pál miniszterelnök elképzeléséhez köthető „fegyveres semlegesség” továbbra is a fő csapásirány maradt a Dísz téren. Ebből az állapotból csak a lassanként szerveződő csehszlovák emigráció tudta kizökkenteni a magyar vezetést, amely ugyanakkor határozott elképzeléssel bírt az egyre inkább Edvard Benešhez kötődő mozgalom kapcsán. Erről maga a külügyminiszter, Csáky István beszélt a képviselőház egyik ülésnapján 1940 márciusában.

Tovább

Forrás Horthy-kor II. Világháború

Csehek a Citadellában

2017-12-012022-09-04 Miklós DánielCseh-Morva Protektorátus, Csehszlovákia, II. világháború, Magyarország, menekült0 comment

A második világháború kezdetekor Magyarországon tartózkodó cseh foglyokról már született bejegyzés annak kapcsán, hogy az Amerikai Univerzalista Unitárius Egyház miként próbált helyzetükön javítani – a végeredmény szempontjából nézve – sikerrel. A különböző helyeken elzárt csehek egyik legnagyobb csoportja a Citadellában volt fogva tartva, amelyről számos visszaemlékező beszámolt később memoárjában vagy a vele készült interjú során, általában negatív színben lefestve az intézmény állapotait, ottani ellátásukat. A hivatalos magyar szervek is értesültek az ottani helyzetről: 1940 áprilisában két jelentés is készült a fogvatartottak helyzetéről.

Tovább

1956 Forrás Hidegháború

Evakuálásból elégséges – Csehszlovákia és a szuezi válság

2017-10-292020-10-29 Krajcsír Lukácscsehszlovák nagykövetség, csehszlovák-egyiptomi fegyvervásárlási egyezmény, Csehszlovákia, evakuálás, Jan Reindl, Kairó, katonák, kiképzés, szakértők, szuezi-válság, UNEF1 Comment

Az 1956-os eseményeket kutató történészek körében szinte állandó vita tárgyát képezi, hogy vajon a világ számára a Budapesten vagy a Szuezi-csatornánál zajló történések bírtak-e nagyobb jelentőséggel? Nincs ez másképp Csehszlovákia esetében sem, ami elsőre furcsának tűnhet, hiszen Prága nézőpontjából a magyarországi események sokkal közelebb voltak és annak negatív következményeit szinte azonnal meg is érezte magán. Ennek ellenére a második arab-izraeli háború korántsem volt lényegtelen a csehszlovák vezetés számára, sőt, Egyiptomban egy rendkívül nagy biztonságpolitikai és katonai kihívással kellett szembenéznie nemcsak Csehszlovákiának, hanem az egész szocialista tábornak.

Tovább