„Beteges antikommunista” Szolzsenyicin és A Gulag-szigetcsoport a Kádár-korszak sajtójában

Murai András – Németh Brigitta 50 évvel ezelőtt, 1973. decemberében Párizsban jelent meg Alekszandr Szolzsenyicin monumentális művének, A Gulag szigetcsoportnak az első kötete. A Szovjetunióból kicsempészett kéziratot először oroszul adták ki, pár hónap múlva a franci és angol nyelvű kiadás következett. Míg a nyugati világban óriási sikert aratott a szovjet lágerek borzalmait leleplező szociográfia, a keleti blokkban politikai támadásnak és a kommunista eszmék elleni propagandának nevezték az akkor már Nobel-díjas író művét. 1974 legelejétől – természetesen a szovjet példát követve – a magyar sajtóban is támadást indítottak Szolzsenyicin ellen.

Tovább
20. század II. Világháború 

A Harc kezdete és vége – Vámbéry Rusztem első és utolsó cikkén át nézve

Közel négy éven keresztül jelent meg 1941 és 1945 decembere közt a Harc című emigráns magyar periodika az Amerikai Egyesült Államokban, amelyről már esett szó a Napi Történelmi Forrás oldalán. A Harc a Demokratikus Magyarok Amerikai Szövetségének lapjaként határozta meg magát, így a második világháború alatt a magyar emigráció progresszív nézeteket valló csoportjának fontos szócsöve volt, ezáltal a napi politizálásból is kivette a részét. Főszerkesztője mindvégig Vámbéry Rusztem volt, akinek ezúttal első és utolsó vezércikkét mutatjuk meg.

Tovább
20. század Kult 

„Keményen, határozottan, nincs izé!” – az „…és Mészöly Kálmán a kapitány” című dokumentumfilm sajtóvisszhangja a televíziós sugárzást követően

1982. április 15-én 21:40-kor a Magyar Televízió egyes adása egy mai napig ismert, sőt sokat idézett dokumentumfilmet sugárzott. László György „…és Mészöly Kálmán a kapitány” – Történetek a kispadról című dokumentumfilmje a magyar válogatott világbajnoki kvalifikációja szempontjából kulcsfontosságú Norvégia elleni mérkőzést követte végig a pálya széléről, a szövetségi kapitány szemszögéből. A film nem maradt visszhang nélkül: elsősorban Mészöly Kálmán nem kifejezetten szofisztikált beszéde miatt foglalkozott vele a sajtó.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Mindszenty József és Ludas Matyi

Sz. Nagy Gábor Mindszenty József (1892–1975) hercegprímás személye az 1945–1949 közötti időszakban igen intenzíven jelent meg a korszak baloldali (kommunista és szociáldemokrata) politikai sajtótermékeiben. Megválasztása után, ha nem is jóindulat, de egyfajta „majd meglátjuk” típusú várakozás volt megfigyelhető. Azonban mindez nem tartott túl sokáig: 1945 végén már megindultak a baloldali sajtó támadásai. Írásomban a politikai lapok mellett igen fontos szerepet játszó Ludas Matyi című „szatirikus hetilap”-ban megjelent írásokat veszem górcső alá.

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

[KÖNYVISMERTETŐ] Németh László: Vidéki ellenségképek a Szabad Népben

Tóth Eszter Zsófia Hiánypótló alkotást tart a kezében az olvasó, ugyanis az egyházak és a parasztság helyzete a kommunisták sajtópropagandájában még alig feltárt terület, különösen az 1947-1949 közötti időszakra vonatkozóan. Gyakran felvetődő kérdés, hogyan értékeljük az 1945-1948 közötti időszakot? Volt-e esély arra, hogy legalább részben megtarthatóak legyenek a demokratikus keretek, a jogállam? Véleményem szerint nem. Onnantól kezdve, hogy az első szovjet katona magyar területre lépett a második világháború alatt, Magyarországon elkezdődött a szovjet csatlósállam kiépítése, mely 1948-ban, a teljes kommunista hatalomátvétellel fejeződött be.

Tovább
20. század II. Világháború 

Milan Hodža halálhíre a magyar sajtóban

1944. június 27-én hosszú betegség után a floridai Clearwaterben elhunyt Milan Hodža szlovák politikus, aki korábban 1935-1938 között Csehszlovákia miniszterelnöke, valamint még 1905-1910 között a magyar országgyűlés alsóházának képviselője volt. Bár a 1918 után a magyarországi politikában egyáltalán nem volt jelen, sőt a csehszlovák politikai emigrációban is marginálissá apadt szerepe 1944-re, a magyarországi sajtóban fel-felbukkant halálhíre, valamint egyes esetekben rövid nekrológokkal is megemlékeztek róla.

Tovább
Forrás 

A Contergan tragédia

Tóth Eszter Zsófia 1958 és 1961 között világszerte összesen kb. 12 ezer csecsemő született végtag deformációval, mivel édesanyjuk a terhesség elején rosszullét és álmatlanság ellen thalidomid hatóanyagú nyugtatót, Contergant szedett. Összesen 15 tonna tablettát adtak el Németország mellett Olaszországban és Spanyolországban, illetve Nagy-Britanniában is. A csecsemők 40%-a születése után meghalt, olyan súlyos rendellenességgel jött a világra.

Tovább
19. század Forrás 

Frank Tibor: „Viktória királynő kezeihez – Az osztrák-magyar kiegyezés brit tükörben 1865-1870” című könyvéhez (recenzió)

  Frank Tibor műveit olvasni mindig érdemes. Nincs ez másképp legutóbb megjelent könyve esetén sem. Frank Tibor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Amerikanisztika Tanszékének professzora 1997-től. Az Egyetem Angol-Amerikai Intézetének igazgatója is volt. Egyetemre az országos középiskolai tanulmányi verseny megnyerése okán történelemből felvételi nélkül került be. Tanulmányait történelem-angol szakon végezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és Cambridge-ben a Christ’s College-ban, majd a Darwin College-ban. A Magyar Tudományos Akadémia doktora (1998), az MTA levelező (2013), majd rendes tagja (2019). Nemzetközileg is jegyzett kutató. Vendégprofesszorkodott a University of California Santa Barbara-i campusán; Los Angelesben;…

Tovább
20. század II. Világháború 

A Milotay Istvánnal fémjelezhető kormányzati szélsőjobb irányvonala 1941-ben

Varga Ágnes Milotay István (1883-1963) a két világháború Magyarországának meghatározó radikális jobboldali újságírója, lapszerkesztője, kormánypárt parlamenti képviselője. Egyetértett a német-magyar revíziós érdekekkel való sorsközösség vállalásával, a radikalizálódó tengelypárti szövetségi politikával, valamint a Szovjetunió ellen való háborúba lépéssel. 1945-ben emigrált az országból. Bárdossy László miniszterelnöksége idején Magyarország már a hitleri Németország felé elkötelezett, a háborúba is belépett katonai szövetségesnek számított. Az országra egyre inkább két diktatúra árnyéka vetült, a keleti bolsevizmusé és a német nácizmusé. A szovjetekkel szembeni háború magyar „vállalását” a keleti fronton lévő helyzet már rövid időn belül megcáfolta.…

Tovább
20. század 

A Magascé-közép: Régi idők női futballszurkolói – sajtótükörben. Második rész

Baráth Katalin A magyar futball országos felvirágzását a tízes évek második felében, az MTK-féle aranycsapat formájában szakmai sikerkorszak is követte. A szervezeti szintet azonban a klubok közötti nézeteltérések (a pályavitákról például már szóltunk) és a játékosállomány megélhetési célú, tömeges kivándorlása jellemezte, a közönséget pedig az össztársadalmat átitató erőszakosodás (avagy a brutalizáció, hogy a nemzetközi szakzsargont visszhangozzuk).

Tovább