A levéltárak könyvkiadásának egyik rákfenéje, hogy sok esetben maximum csak a szakemberek számára szórakoztató és/vagy hasznos forráskiadványok kerülnek nyomdába. Ezért külön öröm, amikor egy olyan iratanyag vehető kézbe könyvként, amely akár a nem szakmabeli olvasók számra is érdekes lehet. A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának gondozásában megjelent, alább bemutatandó kötet ilyen.
TovábbBea Csaba A kötethez három személy köthető: Vér Eszter Virág, aki a jól felépített és alapos előszót, utószót és a jegyzeteket írta; Nyizsnyánszki Ferenc, aki fordítottta, valamint Borovi Dániel, aki egyrészt szerkesztette a kötetet, másrészt a kiváló képanyagért is felelős volt. A sajtó alá rendezésben tehát Vér Eszter Virág történész és Borovi Dániel művészettörténész játszott szerepet. Vér Eszter Virág a dualizmus korának szakértője. Fontos szerepet tölt be a szaktudomány népszerűsítésében és ez csak erősödik jelen hiánypótló mű tekintetében is. Kutatási területe a 19. századi kultusztörténet (különös tekintettel Erzsébet királyné kultuszára),…
TovábbSzép számú érdeklődő volt kíváncsi a 19. századi magyar történelem egyik meghatározó eseményéről, a kiegyezésről szóló vitára. Azonban az érdeklődés mintha egy kicsit kopottabb lett volna, mint az őstörténetről, vagy a Mohácsról szóló vita estéjén, amikor még pótszékekre is szükség volt. A kiegészítő helyeket biztosító csapat ezúttal munka nélkül maradt, ám a vendégként meghívott történészek nem: Gali Máté és Pócza Kálmán lankadatlan szorgalommal kérdezték őket. A kiegyezés kissé megkopott népszerűségét rögtön az első kérdés megemlítette: a Medián két alkalommal végzett közvéleménykutatást a fontos magyar történelmi eseményekről és azt kérdezték, hogy…
TovábbVér Eszter Virág Ferenc József 1854. április 24-én a bécsi Ágostonrendiek templomában vette feleségül bajorországi unokatestvérét, a Wittelsbach-házból származó, alig több, mint 16 éves – a házaséletbe szinte a gyermekszobából lépő, érzelmileg és testileg is éretlen – Erzsébetet. Házasságuk első négy évében három gyermekük született, előbb két lány, Zsófia és Gizella, majd Rudolf. Ez rendkívül megterhelte a fiatal császárné még fejlődésben lévő szervezetét – várandóságait nehezen viselte. Ebben fiatal kora és az anyai szerepre való felkészületlensége is szerepet játszhatott, az első trimesztert kísérő kellemetlen fizikai, illetve a hormonális változások következtében…
TovábbKossuth Kiadó, Bp. 2019. („Sorsfordítók a magyar történelemben” sorozat) A Kossuth Kiadó gondozásában megjelenő, „Sorsfordítók a magyar történelemben” című sorozat fontos missziót tölt be. A hazai múlt nagyjait igyekszik eljuttatni az olvasókhoz. Feladata egyúttal a − ma sajnos gyakran zárójelbe kerülő − műveltség terjesztése. Közönségen a történelem iránt érdeklődést mutató emberek egészét tekinti, vagyis a célközönség nagy. A sorozat az adott politikus életének legelismertebb szakértőit kérte fel életpálya bemutatásra. Nagy Lajos királyról Bertényi Iván, IV. Béláról Zsoldos Attila, Mária Teréziáról Kalmár János, Andrássy Gyuláról Kozári Mónika, Deák Ferencről Estók János…
TovábbGörgei (régebben gyakrabban használt írásmóddal Görgey) Artúr a szabadságharc kiváló tábornoka, aki nagyon rövid idő alatt a legmagasabb pozícióig jutott a hadseregben. Most a vele kapcsolatos, 1849 után elterjedő, de néhol ma is élő áruló-mítosznak elsősorban a XIX. századi fejleményeire térünk ki. Az árulás vádjának magját először Kossuth hintette el ún. vidini levelében, melyben a nemzet hóhérjának titulálta Görgeit. Ez a levél alapvető fontosságú az árulás vádjának elterjedésében. Ez bírt a legnagyobb hatással az összes megnyilatkozás közül.[i] Tette ezt néhány héttel azután, hogy száműzetésbe vonult és a hatalmat átadta neki.…
TovábbLászló Andor 1899 őszén szokatlan ügy borzolta a kedélyeket. A sajtó ekkor szerzett tudomást a budapesti II. Kerületi Egyetemi Katolikus Főgimnázium és Ferenc József Nevelőintézet (a mostani I. Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium elődje) történelemtanárának, Varga Ottónak a felfüggesztéséről. A 46 éves pedagógus több, országszerte használt tankönyv és ismeretterjesztő munka szerzője, aki Magyarország-történetével elnyerte a Kisfaludy Társaság jutalmát. A vádak szerint „a katolicizmusról való gyöngédtelen kifejezései” alkalmasak rá, hogy növendékeiben megrendítsék a vallásos érzületet, tiszteletlenül beszélt a dinasztiáról, sőt magáról a királyról. I. Lipótról állítólag azt mondta, „zsarnok volt,…
TovábbKözösségi oldalakon hosszabb ideje terjed egy idézet, amely érvként szolgál annak az elképzelésnek az alátámasztására, hogy valójában idegen ügynökök avatkoztak be a magyar őstörténet kutatásába. A kézről kézre adott és tovább osztott idézetet Drechsler Miksa, temesvári főrabbi nevéhez fűzik. Van azonban egy fontos különbség a világhálón terjedő hamis megosztásokhoz képest: az, hogy forrással látták el. Megpróbáltam utánajárni, hogy vajon tényleg leírta vagy mondta-e ezt a főrabbi, és ha igen, akkor hol található meg a forrás. Egy idézet és a hűlt helye A közösségi oldalakon általában a következő szöveggel és képpel…
TovábbBea Csaba Egyes városok kulturális, közösségi életében a társaskörök, egyesületek élete meghatározó. Így volt ez a dualizmus korában is, amikor szabadon (bejegyezve, minisztériumi engedéllyel) működhettek kulturális egyesületek az országban. Vác sem volt kivétel ez alól. Jelen írásunkban a rövid életet megért, de egy ideig meglehetősen aktív Váczvidéki Egyetemi Ifjak Köréről (a sajtóban kevésbé gyakran Vácz-vidéki Egyetemi Ifjak Köreként is szerepel) emlékezünk meg. Ez az egyesület egy kísérlet volt a helyi ifjúság, értelmiség összefogására. Az egyesület sok rendezvényen részt vett, úgymint koncerteken, táncmulatságokon, hazafias ünnepélyeken (pl. március 15, július 17, október…
TovábbVárosok kialakulásához több tényező járulhat hozzá kisebb vagy nagyobb mértékben. A gazdasági, népességföldrajzi vagy történeti körülmények mellett megkerülhetetlenek a domborzati adottságok, illetve a víz jelenléte is. Lehetőleg nagy mennyiségben. Egy hajózható folyó az ivóvíz-szükségleten felül biztosít(hat)ja a kereskedelem igényeit is. A magyarországi hajógyártás újkori kezdeteit 1835-re, az Óbudai Hajógyár alapításától, illetve az első itt gyártott gőzhajó megépítésétől számíthatjuk. Az azóta eltelt több, mint 180 év után egy egészen más várost találunk ugyanazon a helyen. Budapest több, kisebb városból egy világvárossá fejlődött. Ebben nagy szerepe volt a dunai hajózásnak és nem…
Tovább
