A Madách tér házai és az Erzsébet sugárút – egy torzóban maradt nagyberuházás

A Sugárút (1885 óta Andrássy) megépítése után a Fővárosi Közmunkatanács kijelölte a következő megvalósítandó célt, miszerint a Wesselényi és a Dob utca kiváltására egy a Kerepesi (mai Rákóczi) és az új Sugár út közé új, párhuzamos sugárútra van szükség. 1908-ra a Dob utca kiszélesítése mellett már felmerült az Erzsébet Sugárút megvalósítása.

A megvalósításról a Közmunkatanács 1914. június 2-án döntött, azonban az első világháború 1929-ig elhalasztotta a tervezést. Az ekkor már Madách Imre útjaként futó projekt első állomása az út impozáns torkolatára kiírt pályázat volt. A 47 pályamű közül az ikonikus Városmajori Jézus Szíve templom tervezője, Árkay Aladár került ki győztesen.

A mai Madách tér házai végül Wälder Gyula tervei alapján készültek el, de Árkay erős hatása észrevehetetlen. A világválság végül elmosta a Madách Imre út finanszírozását. Az 1937-ben elkezdődött  építkezés 1938-ra be is fejeződött, de a háború miatt a sugárút megvalósítása újból elmaradt. A háború utáni rendszer az újjáépítések mellett ideológiai okokból a külső kerületekre fókuszált, majd csak 1957-ben merült fel a megvalósítás újra, azonban ekkor már műemléki megfontolásokból végleg lekerült a tervezőasztalról a sugárút ötlete.

Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.

Felhasznált irodalom:

Román András: Madách Imre, avagy egy sugárút tragédiája. In.: Budapesti Negyed 1997/4-1998/1 18-19. szám
Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? (1870-1940) – (Fővárosi Közmunkák Tanácsa, Bp., 1931.)

Források:

BTM Kiscelli Múzeum, Építészeti tár: 67.42.5 és 67.42.6

A nyitóképen a Madách tér az 1990-es években