„Házaikról a házszámtáblákat le akarják szedni és utcájuk nevének megváltoztatását kérik.” – Az első világháború hatása az utcanevekre

László Andor

1914 nyarának végén egy budai kocsmában a tejföles-paprikás rác ponty nevét rakott pontyra cserélték.[1] Ez megszokott jelenségnek számított azokban a napokban, amikor nevek sokaságát változtatták meg a fővárosban. Az első világháború kitörése ugyanis ezen a terén is szinte azonnal éreztette a hatását. Alig néhány héttel a hadüzenet elküldése után a Jardin d’Hiver-t Téli Kertre,[2] az Angol Parkot Nemzeti Parkra,[3] a Royal Orfeumot pedig Nemzeti Orfeumra keresztelték.[4] Egy újsághír szerint bizonyos helyeken francia italokat nem szolgáltak ki, a Párisi Nagy Áruház palotáján gyászszalaggal ragasztották át az első szót. A Café Français új neve Café Brommer lett.[5] A korszak mozineveinek 17%-a módosult (például a Cinema Parisient Krisztinavárosi nagy mozgónak nevezték át, az Angol mozgó neve Hungária lett, míg a Royal Vio egyenesen Vilmos német császár nevét vette fel).[6]

A cikk a Napi Történelmi Forrás és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében készült

A vendéglők étlapjain is hamarosan érzékelhetőek lettek a változások, a francia vagy éppen angol eredetű neveket, ételeket módosították: az omlettet tojáslepénynek, a ramsteaket hátszínszeletnek, a filét bélszínszeletkének nevezték el,[7] egy körúti kávéházban a parizer nevét berlinerre változtatták át – az éhes vendég „így, sokkal jobb ízűen fogyasztja is el.”[8] A névváltoztatási láz természetesen az utcaneveket is hamar elérte. Még jószerivel el sem kezdődött a háború, már felvetődött a Szerb utca nevének megváltoztatása.[9] Az egyik lapban figyelmeztettek rá, hogy az „nem Karagyorgyevics Péter [vagyis az akkori király] népéről”, hanem az évszázadok óta a környéken lakó „derék szerb görög-keleti vallású magyarokról” van elnevezve, ezért ragaszkodni kellene nevéhez.[10] Mások is óvtak a változtatástól, hiszen „elég nagyszámban vannak szerb anyanyelvű honfitársaink, kik hazafias érzésükről nap-nap után tanúságot tesznek.”[11] Egy újságíró szerint tévedés lenne a háborút a szlávok ellen vívott küzdelemnek minősíteni, vagy a „szerbséget” ellenségnek tekinteni, hiszen Magyarországnak több mint egy millió szerb állampolgára van, akik közül sok ezren katonaként szolgálnak a hadseregben. A név megváltoztatása méltatlan lenne a fővároshoz és sértené a „korrekt polgárként” a városban lakó szerbeket.[12] A kor neves újságírója, Ignotus Hugo is szót emelt a régi utcanév védelmében.[13]

De akkor, amikor országszerte a Megállj, megállj, kutya Szerbia című dalt énekelték, szép számmal akadtak, akik sürgették a Szerb utca nevének megváltoztatását, hiszen a budapestieknek e név „émelyíti a gyomrát.”[14] Erre nem hivatalos formában hamar sor került, amikor „lelkes fiatalok” átragasztották a névtáblákat, amelyeken még hónapokig Nándorfehérvár utca állt.[15] A régi nevek megváltoztatását összeköthették az újak bevezetésével, ahogyan mások a Szerb utcát Bolgár utcára kívánták változtatni (a világháborúban hamarosan szövetséges Bulgáriáról). Hasonlóképpen kerültek fel a Berlini utca elnevezések a Párisi utca falaira.[16] Mindezt azzal indokolták, hogy idejét múlta „a nemzetközi udvariasság”, amely alapján állítólag valamikor a névadás történt. „A megváltozott közhangulat ma már arra törekszik, hogy a főváros életéből kiküszöböljön minden olyan momentumot, amely valaha is gyűlölt ellenségeinkre emlékeztethetne.” Nincs értelme olyan utcaneveket őrizni, amelyek a főváros lakosságát arra emlékeztetik,

„hogy ellenségei milyen barbár kegyetlenséggel próbáltak hurkot vetni a monarchia s az ebben élő polgárok nyakára.”[17]

Az utcaneveket meghatározó Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) azonban nem fogadta el a javaslatokat, ahogyan például azt sem, amely a zuglói Angol utcát nevezte volna át Szabács utcára.[18] Pedig az újságírók azon dohogtak, hogy az így megmaradó nevek állandóan „sértik a közhangulatot”, miközben egyetlen tollvonással el lehetne tüntetni őket, az erre vonatkozó kezdeményezés pedig „a főváros polgárságának egyetemes érzéséből sarjadt ki.”[19]

A Megállj, megállj, kutya Szerbia című (katona)dal korabeli felvételen

Hasonló jelenségeket figyelhetünk meg vidéken is. Például Szigetváron a Szerb utca lakosai „annyira el vannak keseredve és telve gyűlölettel a szerbek ellen, hogy házaikról a házszámtáblákat le akarják szedni és utcájuk nevének megváltoztatását kérik.”[20] Ott Katona utca lett az új név.[21]

Nem csupán a háborús ellenfelekre utaló nevek megváltoztatása került azonban terítékre, a szövetségesek vezetőről is ilyen módon kívántak megemlékezni. Igen hamar indítvány érkezett az FKT-hoz a Váci-körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) Vilmos császárról, valamint a Nyugati pályaudvar előtti névtelen (ma Nyugati) tér Berlinről való elnevezésére.[22] A javaslatot hamarosan hivatalos formában is beterjesztette a fővárosi tanács. E szerint az észak és nyugat felé tartó út jelképes, „az erőben és műveltségben hatalmas nemzethez” vezet, amellyel közösen vívják „az emberi erkölcs csatáját az állati vadsággal s az úri romlottsággal.” Az átnevezéssel a „világtörténelmi hivatást teljesítő német nemzet” előtt is leróhatják hálájukat és csodálatukat. Az FKT rendkívüli ülésen „mélységes hazafiúi érzülettől áthatva” egyhangúlag fogadta el az előterjesztést. Így a „német birodalommal” való szövetség „bensőséges jellege” ilyen formán is méltó kifejezést nyert.[23]

A lapok is üdvözölték a döntést, és azt jövendölték, hogy Vilmos császár útja „az idők végéig” a Berlini térre fog vezetni.[24] Az ünnepélyes és hivatalos, zeneszóval kísért keresztelőre egy hónappal később került sor a fényesen kivilágított, a két uralkodót éltető feliratokkal és nemzeti színű zászlókkal díszített úton, ahol az összegyűlt tömeg Vilmost és Ferenc Józsefet, valamint a háborút és a hű szövetségeseket éljenezte. A teret „valóságos lobogóerdő” borította, Bárczy István polgármester beszédében pedig leszögezte, hogy a nevekkel hódolni akarnak „Vilmos császár nagy egyéniségének.”[25]

Hasonló folyamatok zajlottak országszerte. Van ahol a háború kitörésének lelkesedésében egyszerre neveztek el utcákat Ferenc Józsefről és Vilmos császárról. Így történt ez Gyulán[26] vagy az ország másik szegletében, Sopronban is.[27] Makón Ferenc Ferdinánd „kapott” teret,[28] Aradon Hindenburg német tábornok utcát.[29] Győrött szintén volt Vilmos császár út, a Káptalandomb egy részét pedig Tizenkilencesek terének nevezték el (mivel ebben a gyalogezredben szolgáltak nagy számmal győri katonák).[30] A német császár nevét viselték utcák Szigetváron,[31] Marosvásárhelyen[32] és Hódmezővásárhelyen is.[33] Pozsonyban mindhárom Budapesten megörökített uralkodó utcát kapott.[34] Szegeden 1914-ben a szarajevói merényletet követően (de még a háború kitörése előtt) a Mars teret Ferenc Ferdinándról szerették volna átnevezni.[35] Nem sokkal a harcok kitörése után itt is javasolták a Párizsi körút és a Londoni körút átnevezését Ferenc Józsefről és Vilmos császárról, és a Francia utcát is átneveznék: Szövetség utca lenne az új neve.[36] Egy másik hasonló indítványt is elhangzott, amely szerint már a Brüsszeli körutat is átnevezték volna Zita királynéról.[37] A javaslatok nem valósultak meg.[38]

A következő év végén a háborúban csatlakozó két újabb szövetséges ország uralkodójáról nevezték el a kiskörút két további szakaszát. A Vámház körútból Ferdinánd bolgár király út, a Múzeum körútból Mehmed szultán út lett.[39] Az utóbbi esetben felmerült a kifogás, hogy nem kellene feláldozni a város e „klasszikus épületéhez” tartozó történelmi nevezetességű út nevét. „A 48-as idők szelleme lebeg örökké ezen az úton, a Múzeum-kert virágzó orgonái tavasszal arról beszélnek, hogy Petőfi ott szavalta el a Talpra magyart.”[40] Egy lap a Fehérvári út átnevezését javasolta a Múzeum körút helyett – de hiába.[41] Az új király megkoronázása után az eredetileg a Károly-kaszárnyáról elnevezett Károly körútból Károly király út lett, míg felesége nevét a korábbi Várkert rakpart vette fel (Zita királyné út).[42] Még a Lánchíd átnevezése is felmerült az új uralkodóról.[43]

A háború sokáig éreztette hatását az utcaelnevezéseknél. 1917-től országszerte szobrokat állítottak, emléktáblákat avattak az elesettek, a hősiesen helytállók emlékére, törvény írta elő a hősök emlékünnepének megtartását. Mindez az utcanevekben is tükröződött. A fővárosban például létezett Doberdó út és Limanova tér (köz és utca) a háború két fontos helyszínéről, Harminckettesek tere (Budapest háziezredéről), Szurmay Sándor utca (a világháború elején az orosz betörést megakadályozó altábornagyról). A mai Budapest területén számos Hősök (vagy Hős) tere, utcája, ligete, fasora létesült, közülük a leghíresebb a Városliget bejáratánál, amely nevét az ott 1929-ben felállított Nemzeti Hősök Országos Emlékkövéről nyerte. Hasonló elnevezésekre vidéken is sor került. Egerben például ekkor jött létre a Hősök utcája és Hatvanas ezred utca, Kaposvárott a 44-es ezred utca és a 19-es honvéd gyalogezred utca, Szombathelyen pedig a 83-as gyalogezred utca, a 11-es huszár út, a 18-as honvéd utca (amelyek a városok háziezredeire emlékeztettek).[44] Pásztón Levente utca és Hősök útja neveket adtak.[45]

Mindez a szomszéd országokhoz csatolt egykori magyar településekre is jellemző volt. Csakhogy ott az antant vezetőinek és a magyarok ellen harcoló hadseregek tisztjeinek neveit használták fel. Szabadkán vagy Újvidéken számos élő külföldi „baráti” politikusról (mint Masaryk, Scotus Viator, Barthou) is neveztek el utcákat.[46] Zentán magas rangú szerb tisztek jelentek meg nagy számban az utcanévadók között.[47] A nemzetek önrendelkezési jogát hirdető Wilson amerikai elnökről egyaránt neveztek el utcát például a Szerb-Horvát Szlovén Királysághoz került Újvidéken, a Romániához került Temesváron vagy a Csehszlovákiában található Losoncon.[48] A francia Foch marsall vagy Clemenceau miniszterelnök szintén több helyen kapott utcát.

Miután a revíziós lépéseknek köszönhetően számos város visszakerült Magyarországhoz, azokon is megjelentek az első világháború magyar hőseire emlékeztető utcanevek. A „kis magyar világ” idején Nagyváradon például egész utcanévbokorral tisztelegtek előttük (Székely hadosztály utca, Doberdó Utca, Isonzó utca, Honvéd utca, Tűzharcosok tere).[49] Hasonló neveket (Hősök tere, Honvéd utca) Kolozsváron is adtak.[50]

 A 19. század végén országszerte elterjedtek a tiszteleti utcanevek. Ezek jellemző lenyomatát adták a kor történelmi emlékezetének, politikai viszonyainak, és egyaránt megjelenítették a helyi és az országos nagyságokat. A korszakot záró első világháború is azonnal sokféle közterület nevének megváltozását hozta magával – bár ezek nem mindig valósultak meg hivatalosan (mint például a Szerb utca átkeresztelése). Ugyanakkor a szövetséges államok vezetői Budapest kiemelt pontjain kaptak utcát. Akkoriban a Ferenc József hídtól úgy lehetett eljutni a Berlini térig, hogy kizárólag a központi hatalmak négy uralkodójának nevét viselő útvonalon kellett haladni. E szimbolikus gesztus kedvéért feláldozták a város jellegzetes, tájékoztató (funkcionális) utcaneveit, a Vámház körutat, a Múzeum körutat és a Váci körutat. (Az utóbbi a későbbiekben már nem is nyerte vissza a nevét.) A háború után a számos szobor és emléktábla mellett utcanevekkel is emléket állíthattak az elesett hősöknek, fontosabb helyszíneknek vagy éppen helyi ezredeknek. Ezek közül a kommunista hatalomátvétel után számosat megváltoztattak (mint ahogyan módosították és átértékelték a budapesti Hősök terén álló Hősök emlékkövét is), de egy részük máig emlékeztet a „nagy háborúra.”

---

Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.

---

A nyitóképen: 1914 októbere, teljes osztrák/magyar/német lobogódíszben a frissen Vilmos császár útra átnevezett Váci körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) a Deák tér felől, Müllner János felvételén. (Országos Széchényi Könyvtár/FORTEPAN, 256138)

Jegyzetek, felhasznált források:

[1] Ignotus: Jegyzetek a nagy napokból. Világ, 1914. aug. 30. 7.

[2] Parizer – berliner. Pesti Napló, 1914. aug. 15. 12.

[3] Varieté a Nemzeti Parkban. Magyarország, 1914. aug. 18. 13.

[4] A Nemzeti Orfeum megnyitása. Budapesti Hírlap, 1914. augusztus 23. 15.

[5] Parizer – berliner. Pesti Napló, 1914. aug. 15. 12.

[6] A Párizsi a Zita, Palermo pedig Nemzeti nevet vette fel. A Mozgófénykép-Hiradó 1914. augusztus 23-i számát idézi: Vörös Boldizsár: Nemzeti Park, Vilmos Császár út és a Hősök Söre. Médiakutató 11. (2010) 1:117. Ld. még: Havas Péter: Száz év budapesti mozinévdivatja. Az V. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. (Miskolc, 1995. augusztus 28-30.) II. Szerk. B. Gergely Piroska és Hajdú Mihály. Bp – Miskolc 1997. 583.

[7] Idézi Vörös Boldizsár i. m. 118.

[8] Parizer – berliner. Pesti Napló, 1914. aug. 15. 12.

[9] Ötletek. Az Ujság, 1914. aug. 13. 8.

[10] P. A. Budapest. Az Ujság, 1914. aug. 9. 18.

[11] Világ, 1914. aug. 16. 9.

[12] Sz. Z: Szerb utca. Pesti Hírlap, 1914. aug. 22. 9.

[13] Ignotus: Jegyzetek a nagy napokból. Világ, 1914. aug. 30. 7.

[14] Ötletek. Budapesti Hírlap, 1914. aug. 19. 12–13.

[15] Az Ujság, 1914. aug. 18. 10. Főváros. Pesti Napló, 1914. szept. 9. 10. A szerbek Budapesten. Világ, 1914. nov. 15. 8.

[16] Főváros. Pesti Napló, 1914. aug. 16. 11. Világ, 1914. aug. 16. 9. Fővárosi ügyek. Pesti Hírlap, 1914. aug. 20. 10.

[17] Kiemelés az eredetiben. Változtassunk egyes utcaneveket! Független Budapest, 1914. aug. 17. 3.

[18] Főváros. Pesti Napló, 1914. szept. 9. 10.

[19] Vilmos császár körút a Váci körút új elnevezése. Független Budapest, 1914. szept. 14. 3.

[20] Hírrovatunk. Pécsi Napló, 1914. aug. 25. 3.

[21] Új utcanevek Szigetvárott. Pécsi Napló, 1914. okt. 10. 4.

[22] Főváros. Pesti Napló, 1914. aug. 16. 11. Világ, 1914. aug. 16. 9. Vilmos körút. Budapesti Hírlap, 1914. aug. 16. 9. Vilmos császár-útja. Budapesti Hírlap, 1914. szept. 2. 9.

[23] Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1913. 1914. és 1915. évi működéséről. Bp. 1916. 121–122.

Vilmos császár út és Berlini-tér. Az Ujság, 1914. szept. 10. 12. Vilmos császár körút a Váci körút új elnevezése. Független Budapest, 1914. szept. 14. 3.

[24] Vilmos császár útja. Az Ujság, 1914. szept. 11. 2.

[25] Utca és térkeresztetés. Budapesti Hírlap, 1914. okt. 13. 10.

[26] Ahol a Megyeház utcát Vilmos császárról, míg a Városház utcát Ferenc Józsefről nevezték el. Bár állítólag a határozatot nem hajtották végre. Nagy Ilona: Gyula utcanevei (1851-1987). Bp. 1994. 22.

[27] Ahol szintén a Városház teret nevezték át a magyar uralkodóról. Hárs József: Utcáink nevei az utóbbi százhúsz évben. Soproni Szemle 44. (1990) 134.

[28] Buzás László – Tóth Ferenc: Makó utcanevei. Makó 1992. 15.

[29] Ficzay Dénes: Aradi utcanevek változásai. In: Uő: Válogatott írások. (Séták, rejtélyek, utcanevek és mások). Arad 2005. 136.

[30] Tomaj Ferenc: Győr utcái és terei. In: Arrabona Múzeumi Közlemények 9. Győr 1967. 329.

[31] Új utcanevek Szigetvárott. Pécsi Napló, 1914. okt. 10. 4.

[32] Érdekesség, hogy 1941-ben az utca Horthy Miklós nevét vette fel. Pál-Antal Sándor: Marosvásárhelyi utcák, közök és terek történeti névtára. Marosvásárhely 1997. 107.

[33] Dömötör János Vásárhely utcanevei (Történeti áttekintés). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. Szeged, 1971. 98.

[34] Filep Tamás Gusztáv: Főhatalomváltás Pozsonyban 1918–1920. Események, történések egy hírlap közleményeinek tükrében. Pozsony 2010. 127.

[35] Ferenc Fedinánd tér. Szegedi Napló, 1914. júl. 22. 4–5.

[36] Változtassák meg az utcák neveit. Szegedi Napló, 1914. aug. 25. 6.

[37] Utcanevek és a háború. Szegedi Napló, 1914. szept. 6. 6.

[38] Péter László: Szeged utcanevei. Szeged 1974. 23.

[39] A Múzeum-körút és a Vámház-körút új elnevezése. Fővárosi Közlöny, 1915. dec. 31. 2638.

[40] Mehmed szultán és Ferdinánd bolgár király útja. Az Est, 1915. nov. 20. 20. Új utcanevek. Pesti Hírlap, 1915. nov. 22.

[41] Utcanevek. Élet, 1916. jan. 9.

[42] Utcaelnevezés a királyi párról. Magyarország, 1916. dec. 29. 8.

[43] Károly király-út és Zita királyné-út. Az Est, 1916. dec. 16.

[44] Récsei i. m. 45. Feiszt György: Szombathely utcanevei és utcanévváltozásai. Szombathely 1995. 9.

[45] Szomszéd András: Pásztó utcanevei 1991-ig. Pásztó 1992. 11.

[46] Papp Árpád: A szabadkai terek, utcák és szobrok „területszerző” funkciója. In: Cseri Miklós–Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. Szentendre 2013. 40. Ljudevit Vujković Lamnić: Prilog o subotičkim ulicama i njihovim nazivima. (Értekezés a város utcáiról és azok elnevezéseiről) Ex Pannonia 15–16. Szabadka 2012. 54–70. https://suistorija.files.wordpress.com/2016/04/expannonia-15-16.pdf

https://subotickaistorija.wordpress.com/prilog-o-subotickim-ulicama-i-njihovim-nazivima/ MTI lapszemle, 1929. jún. 10. 37. Az újvidéki utcanevek elszerbesítése. Magyarság, 1934. nov. 11. 19. Írtóhadjárat Újvidéken a magyar utcanevek ellen. Budapesti Hírlap, 1934. nov. 25. 8.

[47] Pejin Attila: Zenta utcanévlexikona. Zenta 2003. 37.

[48] Planul municipiului Timişoara. Timişoara 1931. https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/36092/

Lanstyák István: Utcanevek a múló időben. In: Uő: Nyelvünkben–otthon. Dunaszerdahely. 1998. 106–107.

Mannová, Elena 2009, Southern Slovakia as an Imagined Territory. In: Frontiers, Regions and Identities in Europe. In: Ellis, Steven G. et al. (eds) Frontiers, Regions and Identities in Europe. Pisa, Pisa University Press 2009. 196.

[49] Új utcaelnevezések Nagyváradon. 8 Órai Ujság, 1941. jan. 21. 4. Új utcaelnevezések Nagyváradon. Magyar Nemzet, 1941. jan. 22. 6. Erőss Ágnes: Szimbolikus terek i. m. 85–87. Kordics Imre: Nagyvárad jelentősebb utcanevei 1940–1944 között. Nagyvárad 2014. Nagyvárad thi. város térképe. https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/37513/

[50] Kolozsvár thj. szab. kir. város átnézeti térképe. Kvár 1942. https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/35482/