Hajós Alfréd közismert személyiség, úgy is mint az első magyar olimpiai bajnok, továbbá mint a hazai labdarúgás egyik úttörője. Sokak számára szintén tudott róla, hogy építészmérnökként is számos épület fűződik a nevéhez – ezek közül talán a legismertebb a debreceni Aranybika Szálloda. Rögbijátékosként azonban valószínűleg még senki sem hallott róla, azonban az alábbi sorokban igyekszünk választ adni a címben szereplő kérdésre.
TovábbZsidai Réka A karrier kiépítésének több járható útja volt ismeretes az újkorban.[i] Az elit esetében ez lehetetlen lett volna a megfelelő nevelés és neveltetés nélkül, ami más társadalmi csoportok karrierlehetőségéhez ugyan hozzájárult, de nem kizárólagosan. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a 18. század utolsó harmadára Közép-Kelet-Európába is eljutott a felvilágosodás eszmeáramlata.[ii] A főúri réteg esetében erre az időszakra felértékelődött a tudás mint érték, ennélfogva a presztízs részét képezte úgy a nyelvek ismerete, mint a széles körű műveltség és az olvasottság.[iii] Közben pedig kialakult a korszerű neveltetéssel kapcsolatos igény is.[iv]
TovábbVér Eszter Virág A szerző – a kötet utószavában lejegyzettek szerint – a Szikora Jánossal közösen készített, s 1997-ben bemutatott dokumentumfilm anyaggyűjtése során kezdett Pulszky Károly életútjával, illetőleg személyes drámájával foglalkozni. Pataki munkája mottójául Herczeg Ferenc önéletírásának második kötetéből a tragédiát összegzően bemutató (együtt érző) kortárs következő szavaira esett választása: „A nemes vad terítékre került, a hazafiaknak viribus unitis [egyesült erővel lat., Ferenc József jelmondata] sikerült elpusztítaniuk egy ritka nemzeti értéket.” Miközben a támadások fókuszában 1896 februárjában Herczeg által irányított lap, a Budapesti Napló is – teret adva a hecckampánynak…
TovábbNyeste Zsolt Az idei könyvhétre jelent meg Tóth Gergely Japán-magyar kapcsolattörténet 1869-1913 című monográfiája. A könyv előszavában, illetve hátlapján is olvasható, mi indította a szerzőt e vállalkozásra, és az itt felsorolt okok közül különösen megragadták a figyelmemet az alábbi sorok: A magyar olvasók először vehetnek kezükbe olyan monográfiát, amely arról szól, hogyan is sodródott bele a Monarchia magyar fele a korabeli „japánimádat eszmemenetének bűvkörébe”, melyből mára a szusi-gésa-ikebana, vagy éppen a manga-anime-J-pop szentháromságának néha bazárjellegű, queeres kúlságú szentélyei is kinőttek és gombamód szaporodnak. [1]
TovábbKocsis Annamária Jelen írás célja egy angol gyalogos katona, Benjamin Randell Harris visszaemlékezése alapján bemutatni a napóleoni háború eseményeit egy közlegény szemszögéből. Nem célunk a teljes visszaemlékezés ismertetése, csupán néhány jelenet kiemelése: borszerzés egy felettes számára, valamint egy-egy ütközet utáni zsákmányolás, amelynek egy francia és egy brit katona volt az áldozata.
TovábbMagyarország fővárosa az első világháború előtti évtizedre az európai nagyvárosok sorába lépett. Budapest fejlődésének története nem csupán az általános, s a 19. század végére világszerte jellemző trendek tanulmányozása miatt érdekes, hanem a Duna partján elterülő város fejlődésének gyorsasága és lakosságának összetételének megváltozása miatt is. Mint ismeretes a korábban jelentős német lakossággal bíró ikerváros az 1910-es évekre egy abszolút magyar (anyanyelvű) világvárossá vált jelentős izraelita lakossággal.
TovábbObjektív történelem nem létezik. Nem zárhatjuk ki, hogy bizonyos esetekben beszélhetünk olyan történetekről, amelyeket objektívan le lehet írni, de ezek egészen biztosan nem alkotnak egy egész objektív történelmet. Vegyünk egy példát. Egy település birtokrendszerének megismeréséhez mindenképpen több forráscsoportra van szükség ahhoz, hogy ne csak egy pillanatnyi állapotot írjunk le. Ha rendelkezésre állnak ezek a források, jelen esetben a kataszteri jegyzőkönyvek, felmérések, adóösszeírások, népesség-, és jószágösszeírások, akkor megkísérelhetjük a rekonstrukciót.[1] Ahhoz persze, hogy ne csak egy adott állapot viszonyait írjuk le, különböző időpontokból lesz szükségünk ezekre az adatokra. Ez már jelentős…
TovábbHarminchárom. Hogy mit takar ez a szám? Az első magyar vasútvonal 33 kilométer hosszú volt, amelyet 1846. július 15-én adtak át; a vonatok Pest és Vác között szállították az utasokat. A 33 kilométer hosszúságú vonalat hamarosan követte a Pest-Szolnok vasúti szakasz kiépítése, a rohamosan terjedő „építkezési láz” eredményeképpen a századfordulóra a történelmi Magyarországot alfától ómegáig behálózták a sínpályák.
TovábbSzerző: Hursán Szabolcs Egy becses könyvadomány 1838-ban a Magyar Tudós Társaság (1840-től Magyar Tudományos Akadémia) Könyvtára addigi történetének legnagyobb adományában részesült: Batthyány Gusztáv gróf ajánlotta fel 30 ezer kötetesre becsült rohonci könyvtárát. Az adomány jelentőségéről tanúskodnak Toldy Ferencnek (1805-1875), a nagyhatású irodalmárnak, a Tudós Társaság korabeli titoknokának következő szavai a könyvtár átvételéről emlékezve: Illy alkotó részekből, ’s mintegy 2200 darabból állt könyvtárunk, Czuczor szorgalmatos segédjegyzőnk által lajstromozva, 1838-ban ősszel, midőn elnökünk gr. Batthyány Gusztáv úrtól azon meglepő kellemes hírt vevé, hogy mintegy 30,000 darabból álló könyvtárát academiánknak ajálnja fel, melly…
Tovább
